Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-98
313 Az »rszággyűlés 98. ülése 1949. más ( területen való munkábaállításuk a tényszerűen folyó átképzéseik megindulás aval ináriis folyamatban vtatn. A szakmunkái-képzés -egész sor iparágban megindult. A bányászatban 1949 végéiig mintegy 2000 új vájárt keli kiképezni. A gyáripari tanoncok létszáma 1948~ban 8600 volt, míg 1949-ben 15.500-ra fog emelkedni, hogy biztosítsa az ipar terén szükséges staakmunkásr utánpótlást. Nagyban emeli, t. Országgyűlés a mi beruházásaink jelentőségét és súlyát, hogy mindezt a saját erőfeszítéseink nyomán tudjuk megvalósítani. A magyar, dolgozó nép belső erőtartalékából fedezi ezt a hatalmas teljesítményű építőmunkát. ELenségeink azt ramélték, hogy nem leszünk képesek saját erőnkből talpraállni. Újjáépítésünk eredményei azonban mutatják, hogy elleiüségeiink ez esetben is tévedtek. Gazdasági megerősödésünk gátolni törekvő aknamunkájuk ellenére megkezdtük hazánkban a szocializmus építését. Rendelkezünk olyan erőforrásokkal, amelyek a tőkés országokban ismeretlenek. Miniszterelnökségi költség veté-ünkbe tartozik a Statisztikai Hivatal is, amellyel szemben má éveken keresztül komoly kritikát gyakoroltunk. Azóta ia Statisztikai Hivatalinál 'lényeges változások történtek, amelynek nyomán tulajdonképpeni hivatásának útjára lépett. Tervgazdálkodást folytatni pontos tszámiadatok, hi' beles statisztika nélkül nem lehet. Ezeket a pontos számadatokat Statisztikai Hivatalunknak keli nemzetgaizidaságunk rendelkezésére bocsátani. A Statisztikai Hivatal feladata, hogy — szoros kapcsolatban gazdasági életünk irányító szerveivel: a Tervhivatallal, ia Gazdasági Főtanáccsal, az iparügyi, mezőgazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kormányzattal, az ip-rigazgatóságokkal, gyárakkal és nemzeti vállalatokkal — egész nemzetgazdasági életünk központi tükre legyem. Fejlődő és egyre határozattabban szocialista íellegű gazdaságunk egész sor olyan problémát vet fel, amelyet a kapitalista közgazda" sági 'Statisztika megoldani nem tudott. Ezeknek gyakorlati megoldása és elméleti tisztázása a Központi Statisztikai Hivatalra vár. így például aiz iparstatisztika területén a termelési volumen és a termelékenység kisízámr tása, a terv végrehajtásának ellenőrzése, hogy fényt derítsen iparunk helyzetére és munkateljesítésére. A Statisztikai Hivatalra vár a reálbér és az életszínvonal pontos kiszámításba és állandó megfigyelése, ia pénzügyi statisztika terén a nemzeti jövedelemi és a nemzeti vagyon kiszámításának jkimunkálása. ' Statisztikai szolgálatunknak e'lő kell segíteni a mezőgazdiaság fejlesztését és szövetkezeti útra való terelését azzal, hogy hiteles képet adj a mezőgazdaság jelenlegi állapotáról, pontos számsízerü adatokkal támasztja alá a gépesítést, a nagyüiz>etmű mezőgazdaság előnyét a. kis magángazdálkodás fölött. Fontos feladat vár azonban a Statisztikai Hivatalra kiül- és belkereskedelmünk adataiinak szakszerű feldolgozása, pénz- és hiteléletünk . tervszerűsítése terén is. A 'Szocializmus építése lelkiismeretes, pontos statisztikai munkát követel. Vonatkozik ez különösen a hároméves tervre és a most előmunkálat alatt lévő új ötéves tervünkre, amelynek hi telles és ponto« sízámadatokon kell nyugodnia. Ezeket ia hiteles számadiatokat bocsátja rendelkezésünkre az 1949-es népszámlá" lás> amelynek •adatfelvételi munkája a napokéi* január hó 18-án, kedden. 314 ban fejeződött be. A népszámlálás:, amely országszerte több mint öUuOO ember köizreműködésével történt, az adatfelvételek további feldolgozásához szükségessé tette a Statisztikai Hivatal többezer ideiglenes és állandó alkalmazottjának munkáját. Hazánk megváltozott politikai és gazdasági körülményei fontos. pontosabb és átfogó statisztikai munkát igényelnek, mint amilyent a statisztika területén a múltban kaptunk. Ehhez a munkához kell felkészülnie az átszervezett, újjászervezett Statisztikai Hivatalunknak. Ez alkaJ ómmal szerepel a miniszterelnökségi költségvetési 'keret számoszlopaiban "•> — ahogyan már &z előadó úr is ismertette, — a Magyar Tucíioniányoö Tanács, mintegy 2ü milliós költségvetési össaeggel. Ennek a Tanács!iiak_ a létrehozását az tette szükségessé, hogy mi az utóbbi három évben a tőkéstermelést jellemző .anarchiáról áttértünk a tervszerű gazdálkodás területére vagyis az egyéni érdekek által irányított termelésről a munkásság, parasztság és a dolgozó értelmiség kezében lévő állam által irányított termelésire. Ez azt jelenti, hogy mi politikai és gazdasági fejlődésünk területén elértünk egy olyan (fokot, amikor egyrészt lehetővé, másrészt szükségessé válik a tudományos kutatás tervszerű megszervezése is. Amikor a tudományos munka területén tervszerűségről beszélünk, akkor tulajdonkép pen a tudományos kutatás igazi szabadságáról beszélünk. A tőkés társadalomban a tudományos kutatás a tőkés ternie lés érdekeit szolgálja. Ennek következtében a tőkéstermelés anarchiájának képét találjuk a tudományos, kutatás területén is. A Tudományos Tanács konkrét feladata a jelen költségvetési év folyamán a tudományos kutatás megszervezése, jelenlegi helyzetének feltárása, tudományos terv elfcésizr tése, illetve a terv végrehajtása alapvető felitételeinek megteremtése. Különös súlyt kell fektetnünk iparunk fejlesztése érdekében a műszaki tudományos problémák megoldására és az agrárproblémák konkrét tudományos alapokra való fektetésére, mert letanek igen nagy jelentősége van nemzetgazdaságumk szocialista fejlődésével kapcsolatban. A gazdasági, műszaki és társadalmi szervek adatai alapján végre kell hajtani tudományos kutatásunk megszervezését es összhangba kell hozni a szomszéd népi demokratikus országok tudományos terveivel e s elsősorban a Szovjetunió ínagasszínvonailu tudományos munkájának tapasztalataira kell támaszkodnunk. A költségvetés kereteben jelentős anyagi támogatást bocsát kormányunk a tudományos kutatás rendelkezésére, kutatóeszközök beszerzésére és a tudomány területén munkálkodók életnívójának biztosítására Az idei költségvetés terhére olyan intezeteket kell létesíteni, amelyeknek létrehozását a nemzetgazdaságunk által felvetett konkret teendők sürgetik. Ilyen az alkalmazott matematika intézete, melynek feladata az ipar termelékenységének növelése és ezáltal megtakarításiok elérése az egés z ipar területén. Ilyen a mezőgazdasági kémiai intézet, amelynek feladata a mezőgazdasági termelés tudományos alapokra helyezése és a mezőgazdasági termékekből gyártott ipareifekek hiány osságainiak a kiküszöbölése. Különösen jelentős egy fizikai kutató intézet létrehozása, mely egész iparunk további fejlődése, de a tudományos munka fejlődése szempontjából
