Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-98
309 Az országgyűlés 98. ülése 1949. Abban, a reményben és meggyőződésben, t hogy a t. Országgyűlés egyetért fejtegetéseimmel, tisztelettel kérem a miniszterelnökségi ) tárca költségvetésének elfogadását. (Taps a kormánypártokon-) ELNÖK: Szólásra következük a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Kiss Károly! KISS KÁROLY (d): T. Országgyűlés! Az 1949. évi költségvetéssel, amely előttünk fékezik, elsőízben jelentkezik a költségvetés, mint nemzeti költségvetésre való áttérés az országgyűlés előtt; ilyenképpen az eddigi költségvetésekkel! összehasonlítva' fordulópontot jelentA miniiSizterelnökségii költségvetés vitája" hoz saólvai, először n's foglalkozni kívánok a Tervbivata]; munkájával, annak a hivatalnak munkájával és feladatával, amely tervszerűen kidolgozza a hároméves terv utolsó esztendejére, az 1949-es évre eső beruházási összeget 'alkotó 3.320 millió forintnak a felosztását. Minit ehhez a témák ötrhöz' szorosan hozzátartozó hivatallall foglalkozni akarok a munkaerőgazdálkodás, a- Tervhivatal, az Országom Munkabérmegál'lapító Bizottság, a Ki" nevezési és Alkalmazási Bizottság, a Gazdasági Főtanács, az Országos Árhivatál, az Állami Ellenőrzési Központ és a teTvgazdálKO dáis tudományos előmunkálatait végző, Tudományom Tamá^s munlVáiával és feladataival. A rendelkezésemre^ álló idő nem teszi lebe, tővé. hogy a miniszterelnökségi tárca egyéb telteiéivel ns behatólain foglalkozzam. Elsősorban a Tervhivatal munkájáról akarnV szólait^ \ bárom éves gazdasági ter\ keretéiben előii'rányzoítt befelkiVtéfaekikeT az ipar területén eszközlendő szerkezeti változások kp-pPis^tül vitel pvel az utolsó békeesztpndő éite%zínvo-nalának elérését 'tűztük M. Ezt azonban már i?, háromesztendős' terv befejezései e^őtt túlhaladjuk» Ennek 1 a munlkána)k elméleti és e-v^nrlatí kiviteledébe volt az Országos Tervhivatal feladata. G^zda'sáQri te^viiink termelf's'i ágak szeri ai ti fp-lbomtáFtu időrendi besorolása, az egyes termelési ágak terveinek eeveztetése és a meghatározott muinikáik fiolvam^ftánmk ellenőrzésié, mind enn°k a hivatalnak feladata. A három pssztendős fpTv mpo-fi-nirlmlasq idegén fa T>o"lit : ka< és p-aT-diRsáe-i körülménvek méie* nem voltak olvan kpi^vp^őpk a sz'Oeíailíis' f k s-'a^dállVodás ala-niar paik lerakái-a «^emin-nmtiából. mint manartsáig. DP mi iá® utb%ó békeév színvonalát sem a pégí vilá'o- Jern ásol á mával kívántnk elérni, ha. néni az életnívót "ni tlpT*m'Pillóic!i v'ifcfconVok mel" l'ptí*- a termelő erők kibővítppével. a rendelke7ié«ire áldó erőtartalékok feltárásává H : és felhasznál áfával, a e-a^d^sáen ellet szerkezetének á^cso-nortoi'íítá'ával értük el. Ennek megkezdése is csak következetesen veVner v'fi*- "Oiolitíka* é« íffazdl^Hág*' 1 harc ered. menve!Veon 1 p,n vált leihetővó: 1947 nvarán, ami kor mióio- Tin fánkba TI <a tőké'S eraZ'dai'lá o-i rpiriii jel p^ tő« erővel reaidiplkezetlt Á Tervbívatal míí!VHdp«ÁTie|V S"eHmeét ez idő ó'+a 'P.ervréRzt a beniTiaras' terrvek : dőre való kidolgozása- a tiprmplípsi elo ; rainv7i^C"r.p 7 miea-s^NáPia ^j,, q f n . Iivaraiatba fptt mnnkálqfiok ellenőirvéWip alkotta A tprvniee-hi^oti'i intézrménv éifetrébívásáva! a TerveiIvní'al és az iWempk dolgozói között elpven kaTiosnilqt alakult ki. ami 'w ü^tpuiek" hiPin p« in közület PF?" terül pitén folvó umnka el. Len őrizhető ér- menetközben is jiaMtbafló el* vp|gz,é°ét tette lebegővé. A megadott utasítást január hó 18-án, kedden. 310 sok szerint az egyes üzemek pontosan fóidol* gozhatták terveiket, amelyeknek beérkezése utláln. előbb iparágankint, majd aszóiknak össahangbahozása után az egész iparra, vpnaltkozólag biztos támpontok (alapján fliehetiett az üzemi részletterveket kidolgozni. Ezen a területen állandó fejlődés mutatkozik', nemcsak az irányelvek kidolgozásábiain, hanem aie üz©-meik részéről a tervek elkészítésében is. Az 1949-es évre vonatkozó üzemi rétsteletterveik például már minőségi tervet te tartalmaznak éls az üzemi dolgozók bevonása a tervek készr téséiben jelentős mértékben javítja az üze^ mek mtmkateirvél A Tervhivatal meizőgazdasági termelésünk javítására és fokozására kidoisrozta a gépesítésnek, a traktorállotmások felállításának f terx 7 ét. amely egyrészt a hároméves terv során a mezőgazdasági terv sálypomtját, másrészt a következő ötes'ztemdős terv leerlényegesebb kiindulási bázisát jelenti. Azelsőévésazöthónapos terv eredményei azt mutatják, hogy a tervgazdálkodás úttörő munkájlát a Tervhivatal megindította és a kezdeti nehézségek egész sorát menetközben győzte le. Eddig végzett munkájáról mep- kell állapítanunk, boey a helyreállítáist o 5 lzó beruházások méreteikben és^korszerű ki vitézzé sükben — mint amilyen például iaz állami fonoda üzeme és a Ganz hajógyár új hatalmas építménye — már ^egy a jövőben egyre növekvő ipari kapacitású ország számára készültek. Az újítási és raeioínalizálási mozgalom az öthónapos terv során indult meg, amikor is az Orsziágoi's Tervhivatal műszaki és találmányi osztályt állított fel. Ennek a mozgalomnak a munka termelékenységének meíriavítása lesz a feladata. Ehhez az Országos Találmányi Hiva" tailhoz eddig minteíry 900 javaslat érkezett az országból és eziek között körülbelül 60 országos, sőt világtee,bnikai szempontból iis' nagy jelentőségű tal állmán y van. A Tallálmányi Hivatal valamennyiök sziámára biztosította a kidolcozásboz szükségeis anyagi és műszaki feltételeket. Ehhez hasonló intézmény, amely mentesíti a feltalálót és újítót a kidolgozás és értékesí* tés anyagi gondjaitól, egyetlein kapitalista országban sem létezik. Az eddig beérkezett találmányok évi 60—70 millió forint megtakarítást jelentenek az országnak. Nyersanyagforrásaink kihasználására, új eljárások kikísérletezésére hoztuk létre az Alumni niumkutató Intézetet. Ugyainesak a Tervhí" vatail javasliatára szerveztük meg az Ásványolajkutató és Nemesítő Intézetet is. A mélyhűtéseis eljárásra vonatkozó kísérletek egész sorát végzik a terv beruházási keretében létrejött Mezőgazdásági Kísérleti Intézetben. De végzi a Tervhivatal a tervezés elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozását és fejlesztését a minisztériumok és más saervek felé is. Miközben hároméves tervünk utolisú esztendejének munkáját irányítja, máris, előkészíti és megindítja új ötesztendős tervünk előmunkálaitait. T- Országgyűlés! Ebben az eszteindőben a hláíroiméves terv keretében beruházásra k^rül 3320 millió forint. Ebből az, összegből az,^ iparnak jut 1.400 millió forint, mezőgazdaságunk réisizéne 720 millió forint, a közlekedés fejlesztésére 800 millió forint, építési, szociális és kulturális beruházásokra 400 millió forint. Bányászatunk termelése már az elmúlt év közepén elérte a háború előtti szintet és az öthónapos munkaterv folyamán felül is multa az 1938-ag esztendő termelési átlagát. Most m ipari beruházás összegéből 222.5 millió forhit 20*
