Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

273 'Az országgyűlés 97. 'ülése 1949. évifcinuár hó 17-én, hétfőn. 2T4 gyen, hogy parasztjaink gyakorlatilag és tapasztalati úton igry őzöd jenek mes: azok célszerű és helyes voltárpi és így alakíthassák ki magukba-n azt a véleményüket, hagy ni ilyen szövetkezeti formát tartanak legeltoyösehbnek. A szövetkezeti forma megválasztása a további probléma- A szövetkezeti termelésnél a táblás termelés mutatkozik egyedül lehetségesnek. Ebben el lehet képzelni különböző átmeneti formákat, így a szövetkezetbe hozott földtulajdon egyéni jellegének bizonyos fenntartását, vagy a szövetkezeti gazdálkodásnak közös niűvelés útján való elvégzését, a terméseredmény szétosztását pedig azon az alapon, hogy ki mennyi földdel vesz részt a szövetkezetben és mennyi munkát végez. A földjáradék kiküszöbölése jelentemé a szövetkezés, a szövetkezeti gazdálkodás szocialista formáját. Kisbirtokosa ink túlnyomó része, maguk az új gazdák is öt-hat holdas bortokokkal rendelkeznek. Az ilyen törpebirtokok földjáradékhozama a tulajdonos létfenntartásában csekély szerepet játszik, vagyis nem abból él a dolgozó kisparaszt, hogy öt-hat hold földje van, hanem hogy azon az öt-hat hold földön dolgozhatik ; nem a földből, hanem a földön él, létfenntartásának döntő részét a látástól-vakulásig végzett megfeszített munkával teremti elő. Nyilvánvaló, hogy mivel kis- és középparasztiainik létfenntartásának alapja sohasem a földjáradék, hanem csakis a végzett munka volt, bizoimyára lesznek par ászt jaáink között olyanok, akik előnyösnek fogják tartani a

z olyan szövetkezeti formát, amelyben a földjáradék ugyan teljesen vagy részben megszűnik, ellenfelein minden elvégzett hasznos munka megfelelő ellenértékét megkapják, sőt szakszerű irányítás és vezetés mellett minőségileg jobb és értékesebb munkáért jobb és nagyobb ellenértéket kannak és így magasabb életszínvonalat érhetnek; elParasztságunk nem azért volt földéhes, hogy tőkéhiezi'jusiS'on, hanem azért, hogy termelési eszközhöz jusson; azért törekedett földhöz jutni, hogy munkalehetőséget biztosítson magának. Ha emellett a népi demokrácia állama munkaképtelensége vagy öregsége esetére gondoskodik róla és biztosítja eltartását, akkor ia föld járadék jelentősége teljesen megszűnik. Ha parasztságunk a kérdést ilyen formában ismeri meg, — és felvilágosítás útján gondoskodni kell róla, hogy így ismerje meg* — a mintaszövetkeizetekben pedis: gyakorlatilag is láthatja a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, ajkkor meg fognak szűnni azok az aggályok, amelyek parasztságunk egy részét a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatban ma még nyugtalanítják, és a mezőgazdasági szempontból annyira fontos szövetkezeti termelés egyre nö" vekvő lendülettel fog megindulni a megvalósulás útján. Csupán egy dologra kívánom a szövetkezeti kérdéssel kapcsolatban a miniszter úr figyelmét felhívni. Az expozéban kifejezésre jutott, hogy gépiparunk teljesítőképessége előtte jár a mezőgazdaság gépesítésének. Ez a tervnek megfelel, helyes és szükséges. A gépesített mezőgazdaság üzemanyagának biztosítása és pedig lehetőleg belföldről va»ló biztosítása azonban életfontosságú kérdés a szövetkezetek zavartalan munkája és fejlődése szempontjából. Ezért csak helyeselhetem a kormányzat erélyes lépését a MAORT-szabotázs ügyében. Éppen így kívánatosnak tartanok, hogy a kormány mindent kövesben el újabb olaj források felkutatására és feltárasára. T. Országgyűlés! Természetes, hogy a kisgazdapárt é<g, tömeged ia gazdasági .kérdések mellett egyetértettek a munkásság képviselőivel azokban a politikai szervezeti változásokban is, amelyek a nép hatalmának intézményes kiépítését és biztosítását szolgálták és amelyeknek csak gazdasági alátámasztása a népi demokrácia gazdasági rendje. Mindenekelőtt az államforma és az új alkotmány kérdése volt az, amelyet rendezni kellett. Parasztságunkban, különösen az alföldi parasztságban, a nép szívében mélyen élő hagyománya van a Kossuth-kultusznak és a magyar szabadságtürekvéseket elnyomó monarchikus államformával szemben a nép hatalmán alapuló köztársasági gondolatnak. (Tap*.) A magyar nép és elsősorban a magyar parasztság republikánus, legbensőbb politikai gondolata, a népi köztársaság és mindenki, aki a köz; társaságot megdönteni vagy veszélyeztetni akarja, elsősorban a magyar néppel kerül szembe. Az ifjúság fasiszta mételyeződése minden ország fontos problémájává tette az ifjúság demokratikus átnevelését. A népi demokráciának a néppel szemben fontos kötelessége volt az ifjúság egységes és demokratikus kö*~ nevelését biztosítani, ami az iskolák államosításával megtörtént. Szükséges volt ez különösen akkor, amikor egye» iskolafenntartó egyházak magas funkcionáriusai, sőt a katolikus egyház feje a demokrácia és annak intézményei ellen foglalt állást, sőt amint az a Mindszenty-ügy eddig; anyagából is kitűnik, szembefordult hazájával} és a magyar néppel, és nemzetközi téren is erőfeszítéseket tett a magyar népi demokrácia megdöntésére és a Habsburg-uralom visszaállítására. Még egy fontos kérdéssel óhajtok foglalkozni, a munkás-paraszt szövetség kérdésével, amelyen tulajdonképpen népi demokráciánk al pszik. A kisgazdapárt szempontjából a munkásság és a parasztság együttműködése nem újkéletű. Említettem már, hogy az 1930-as évek elején, de különösen az 1935-ös választás alkalmával az ország sok helyén, főleg a Tiszántúl agrárszocialista vidékein, ahol a szocialista í'zervezetekben helyetfoglaló földmunkások és kisparasztok természetes összekötőkként szolgáltak az ipari munkásság felé, a munkásság és a parasztság között számtalan helyi alkalmi szövetkezés jött létre. A kisgazdapárt a választási küzdelemben^ így felbecsülhetetlen támogatást kapott a. .munkástömegek, főleg pedig a szervezett munkásság részéről. Természetesen a központban és formális megállapodásban ez az együttműködés nem juthatott kifejezésre, mert az akkori központi vezetés revizionista irányzatát feszélyezte a marxista szervezetekkel való együttműködési. Gsak a végveszedelemben., a német elnyomás idején és a nemzeti ellenállás^ kialakulásakor jött létre egv ilyen szövetség a szoeiáldemokratapárt és a kisgazdapárt között, és ebben a (szövetségben a föld alá 'kényszerült konumunistapárt is részvett. Mégis nagyjelentőségű és értékes volt ez a későn megvalósult Szövetkezés, mert a felszabadulás után ez a szövetség szolgált annak a Nemzeti Függetlenségi Frontnak a kiindulópontjául, amely a. hatalmat átvette és az or szagot a demokratikus fejlődós útján megindította. A munkásság és a parasztság szövet ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLö V. 18