Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-97
259 Az országgyűlés 97. ülése 1949. mezőgazdasági nemzeti vállalatokká alakulnak át, hogy valóban a magyar mezőgazdaság korszerű iskoláivá válhassanak, ahol a dolgozó parasztság tanulhat, példát vehet: hogyan kell helyesen és jól gazdálkodni. Állatállományunk további fejlesztésére költségvetésünk sok millió forintot forcj'ít. Nagyállat-állományunk minőségi feljavítására 1949-ben is tenyészállatokat importáltunk. Ezt a eélt szolgálja az » nagyjelentőségű rendiszabály is, hogy az apaállatokat az állam felvásárolja é& sok millió forint költség vállalásával a dolgoiaó parasztság állatállománya szaporításának szolgálatába állítja. Ebben az évben 50 korszerű mesterséges megtermékenyítő állomást rendezünk be és a marhatenyésztés céljára -9 központi állomást állítunk fel. A mezőgazdasági ipar fejlesztésére 40 millió forint tervberubázást fordítunk, öntözési és egyébb vízi munkálatok részére 50 millió forint, továbbá á falu villamosítására, gazdasági kisvasutak, vasutak, bekötőutak építésére, erdősítés, fásítás céljára és a mezőgazda* sági szakoktatásra fordítunk még jelentős összeget, vagyis a hároméves terven belül megvetjük az alapját a magyar mezőgazdaság további korszerű fejlesztésének is. Mindebből — hogy a népi demokrácia kormánya milyen erőfeszítéseket tesz az egész dolgozó parasztság megsegítésére és boldogulása; nak elősegítésére — következik, hogy a dolgozó parasztság megérti és méltányolja a kormány erőfeszítéseit és ezrével vannak az országban a termelésben kiváló munkateljesítmények. A kormány a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások mellett olyan módon is segítségére siet a dolgozó parasztságnak, hogy a terheket fokozatosan a tehetősek, a falu gazdag parasztjainak vállára teszi át. Mi, dolgozó parasztok örömmel üdvözöljük a kormánynak azt.a rendelkezését, hogy a beszolgáltatásnál a progresszivitás érvényesült és azt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére járulékokat fizettetett a tehetősekkel és a kulákokkaL A dolgozó parasztság komoly megsegítése volt a nagybérletek megszüntetése is. Ezzel 250000 katasztrális hold föld került a kisparasztsiág és a mezőgazdasági munkásság kezébe. A kormány segítségével így olyan dolgozó parasztok is bérlethez jutottak, akiknek másképp nem lett volna erre lehetőségük. Mintegy 60.000 új bérlő jutott így bérlethez. Mezőgazdaságunk és dolgozó parasztságunk szempontjából azonban vitán felül a legnagyobb jelentőségű kérdés a szövetkezetek, különösen pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kifejlesztése. Ma már dolgozó parasztságunk kezdi felismerni, hogy a szövétke* zeti termelés a magyar mezőgazdaság fejlődésének és a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja. Örömmel állapítjuk meg, hogy ezen a téren is mutatkoznak már az első eredmények- Az elmúlt őszön, sokszáz termelőszövetkezet alakult az ország különböző réízén.a dolgozó parasztság önkéntes elhatározásából. A termelősíZövetkezetekbe tömörült dolgozó parasz* tok felismerték, hogy csupán erejük egyesítésével képesek kikerülni a falu nagj^giazfáinak uzsorájából. .A szövetkezetek segítik őket ahhoz is, hogy többtermeléssel, nagyobb jövedelemmel jobb életformát teremthessenek önmaguk és családjuk számára. Ezeket a szövetkezeteket a népi demokrá" cia államhatalma a legmesszebbmenőén tánio- i gátja. Juttat számukra marha-, juh- és disznó" ' évi január hó 17-én, hétfőn. $60 törzstenyésztést, pénzbeli támogatást ad mezőgazdasági eszközök beszerzésére, a^ termelési szerződéseket elsősorban a termelőszövetkezetekkel kötik. Az állam tehát nyújtja-mindazt a támogatást számukra, amellyel ezek a szövetkezetek fejlődhetnek, növekedhetnek és iskolapéldái lehetnek a magyar mezőgazdaságnak, amelyek a dolgozó parasztság előtt bemutatják: hogyan lehet jól, a gépierő felhaszuá" lásával a mezőgazdasági termelés költségeinek csökkentésével többet és jobbat, s a mainál olcsóbbat termelni Ma még persze ezek a szövetkezetek nem mind felelnek meg ezeknek a követelményeknek. Nekünk, dolgozó parasztoknak, azon kell lennünk, hogy a lakosság tá" mogatásának felhasználásával a még meglévő bajokat kiküszöböljük. T. Országgyűlés! Költségvetésünk azonban nemcsag a nemzet gazdasági erejének növekedését tükrözi, , hanem hatalmas összegeket fordít népünk kulturális színvonalának emelésére is. Népi demokráciánknak aat az alapvető célkitűzését, r hogy a kultúrát és a műveltséget a kiváltságos kevesek monopóliumából az egész dolgozó nép közös kincsévé tegye, költségvetésünk sokszáz millióvá! támasiZitj a alá. De a kiadások között a múlthoz képest lényegesen megnövekedett összeggel szerepei honvédségünk fejlesztése is. Nem lehet önálló és független a*z a nemzet, amelynek nincs jól. korszerűen felszerelt honvédsége. NehezeD megszerzett függetlenségünket tesszük teljessé azáltal, hogy honvédségünket —amely a nép hadserege lesz — függetlenségünk és békénk őrévé tesszük. Az 1949. évi költségvetés, amelynek főösszege kereken 9 milliárd és 300 millió forintot tesz ki, 4 milliárddal haladja meg a« 1947/48. évi költségvetés főösszegét és 3 milliárddal annak végleges gazdálkodási eredményét. Felmerül az a kérdés, honnan teremtjük elő megnövekedett kiadásaink fedezetét. Megállapítható, hogy aa előirányzott bevételi többlet nem az adóprés megszorításából, nem az adókulcs emeléséből áU elő. Az előirányzott bevételek jelentős emelkedését lényegében három tényező teszi lehetővé. Először a termelés és ennek következtében a forgalom várható jelentős emelkedése, —' mert ez azt jelenti, hogy az 1949. évi •megnövekedett termelés változatlan adókulcs mellett is jelentős bevételi többletet biztosít — másodszor az adók jobb kimunkálása. A végrehajtott (adóreform a z adókulcsok emelése nélkül is lehetőséget nyújt olyan bevételek biztosítá" sara, amelyek eddig az adórendszer komplikáltsága és sok esetbein az adóközegek nem kielégítő munkája következtében nem voltak biztosíthatók. (11.30.) Különösen áll ez a. városi és a falusi kapitalista elemekre. Ezen a fogyatékosságom kíván segíteni a január l _ ével életbeléptetett új általános jövedelemadóamely lényegében eddig is megvolt. Harmadszor pedig az állami ipar, a bank- és kereskedelmi vállalatok egyre növekvő nyereségbefizetései és emellett az ugyanebből a forrásból kikerülő adónemek biztosítják a , költségvetés fedezetét. Igen t. Országgyűlés! Azok részéről, akik a kapitalista vállalatok védelmezői közé szegődtek, rendszeresen halljuk azt az aggodalmat, hogy, az államosított- szektor terjeszkedése megritkítja az adóalanyokat, s ez a körülménv az adóbevételek visszaesését fogja előidézni, ez pedig meg fogja ingatni állaim-