Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

235 • Az országgyűlés 97. ülése 1949 Ciószerű felújítása, hogy így biztjsíttassék az iparciaik és a mezőgazdaságnak az a termelő­képessége, amely csak a felújítások rendszeres viteléivel biztosítható. Mindenki, aki a gazdasági életet ismeri, és adrí valaha is foglalkozott vállalatok mér" legeinek boncolásával, (analizálásával, tudja, hogy a felújítási tartalékok, amelyek a mér­legekben megjelentek, egyáltalán semmi kap­esolatban nem voltak a tényleges felújítási tevékenységgel. Ezek a felújítása tartalékok tulajdonképpen csak az adóelvonásnak vol­tak kiapadhatatlan forrásai és biztos lehető­ségei, de ezek magukban az ipar felújítását, korszerűsítését, karbantartását egyáltalán nem biztosították. Az ipar államosítása, az ipar állami vitele, központosított tervszerű irányí­tása biztosította első ízben és az eddigi mé­reteket meghaladóan a felújítás rendszeres vitelét. így, t. Országgyűlés, az a kép, amelyet a bizottsiáigi tárgyalások a magút részleteiben kidolgozták, feljogosít engem arra, hogy a bizottságok nevében az országgyűlésnek jelent­sem: az elébe terjesztett költség vetés reális, biztosítja népünk gazdaságvitelét, biztosítja a gazdasági fejlődést és annak hatalma* ütemét, biztosítja azt, hog-y államháztartásunk egyen­súlyban, pénzrendszerünk biztos alapokon áll­ván, az eigész népgazdaság a megkezdett uta­kon tovább halad és fejlődik. Ez a költség­vetés módot nyújt a kormíáaiyzatnak ahh.cz , hogy az országgyűlés által meghatározott és elfogadott célokat megvalósítsa, módot nyújt ahhoz, hogy népünk muakáját eredményessé és népünk céljait elérhetővé tegye. Kérem a t. Országgyűlést, hogy a költség­vetést általánosságban elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypártokon és a független de' mokratavárt soraiban.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! SZABÓ PIROSKA jegyző: Erdei Mihály! ERDEI MIHÁLY (d): T. Országgyűlés! A forint megteremtése ótn a törvényhozás har­madszor tárgyalja az állami költségvetést. Pártunk szónokai már az 1946/47-es költségve­tési vitában megállapították, hogy nagy kü­lönbség van a felszabadulás előtti és a fel­szabadulás utáni költségvetések között. Ez a különbség az 1947/48'as köHségA^etésben még­' inkább visszatükröződött és megmutatta népi demokráciánk gazdasági erősödését és gya­rapodását- Az az erősödés és gyarapodás­amely a költségvetési év elején egyszerű szá­mokban jelentkezett, az. év végén már mint meg nem dönthető tény mutatkozott, mert ipari termelésünk megközelítette a béketerme" lés nívóját, sőt egyes termelési ágak azt már jelentősen túl is haladták. így az elmúlt év gazdasági eredményei teremtették inieig az alapját az 1949-es év költ­ségvetésének. Ez a költségvetés a muH esztendő eredményeire ítámaszkodik, visszatükrözi az ország gazdasági fejlődését. Gazdaságii eredmé­nyeinket mutatja, hogy az ipari termelés te­rén a szén- nyersvas, hengerelt áruk termelé­sénél már messze túlhaladtuk az 1938~as átlag­termelést. De egész iparunk, textil 1- és fogyasz­tásii anyagokat gyártó iparunk sem maradt el a fejlődésben. Az eltelt másfél esztendő alatt ipari termelésünk több, mint 50 százalékkal emelkedett és fedezetet nyújtott a tervberu­évi január hó 17-én, hétfőn. 250 házasok, gyorsított végrehajtáséra, á'lakosság életszínvonaláiiak emelésére. Amíg az állami költségvetésből 1948 niáso" dik negyedében átlagosan havi 80 mi lió fo­rintot fordítottunk tervberuházásira, addig augusztjjgtól decern berág, tehát 5 hónap alatt 1 niilliárd on felüli Összeget fizettünk *.az ál~ 'aimi költségvetésből tervberuházásra, öt hó­nap alatt 200 mill : óval többet mint , a terv első évében. Iparunk fejlődése mög'ött azonban mező" gazdaságunk sem maradt el, niert az. elmúlt költségvetési év terméseredményei, a. búza ki­vételével, már erősen megközelítik a békeévek átlagát. Az őszi szántás-vetés tervszerű lebo­nyolítása, amikor is az előirányzott vetésterü­letünkből a búzát és rozsot 106 százalékban szántási tervünket pedig jóval túlteljesítettüli. szántén azt bizonyítja, hogy mezőgazdasági fejlődésünk szilárd ailápokon nyugszik és biz­tosítékot nyújt arra, hogy mezőgazdaságunk további fejlődése az 1949. évben még fokozom fog. " E termelési eredmények következtében a? átlagos életszínvonal általában túlhaladta » békebeli nívót. Nemzetgazdaságunk szilárdsági! és fejlődésének töretlen egyenes vonalé nyúj­tott ajapot pénzűgyünfk teljes konszolidáció­jához is» amanek egyik jele, hogv 1948-rt • z árszínvonal osökkenése jellemzi- Az elmúlt év májusától szeptemberig a létfeant^rtási index 523"röl 435"re csökkent. Az árszínvonal osök­kenése a forint értékének növekedését tükrözi vissza. Államháztartásunk, a jeleidősen mag­növekedett te;rvberuházáíok ellenéra is, más­fél év Óta nemcsak egyensúlyban van, hanem felesleget is mutat- Pénzforgásiunk emelke­dése alatta marad az Áruforgalom növekedé" sének. Mindez döntően alátámasztja a forint szilárdságát, tehát Gerő elvtárs méltán hivat­kozott arra, hogy a forint ma Európa egyik 'egjobb valutája. Nemzetgazdaságunknak a vártnál nagyobb mértékű erősödése és pénzügyi helyzetünk kon­szolidációja tette lehetővé, hogy hárernév A 3 tervünket lényegesen lerövidíthetjük ós haïom esztendő helyett két év és öt hónap alatt hajt­hatjuk végre. . A tervgazdálkodás elmúlt másfél esztendeje bizonyítja a tervszerű, a szocialista építés el­vén, nyugvó gazdaságpolitika döntő fölényét a kapitalista, gazdálkodással szemben. Amíg ná* Uink erőfeszítéseink nyomán újjáépül az or­szág, a tervgazdálkodás döntő sikere újabb és újabb eredményeket hoz a (dolgozó nép *lá mára, politikailag és gazdaságilag erősödünk a népi demokrácia többi országával együtt, ad­dig a nyugati hatalmak kapitalista országai­ban zűrzavar, felfordulás uralkodik, sztrájkok vannak, a dolgozó nép életszínvonala állandóan csökken, ezzel szemben az amerikai imperialis­tákkal Szövetkezett nagytőkések haszna szédü­letesen emelkedik. T. Országgyűlés! Az 1949-es költségvetés hatalmasan megnövekedett kiadási számaiban nemcsak nemzetgazdaságunk megerősödése hanem a nemzetgazdaságunkban, végbemenő je* lentes szerkezeti váiítotzások is megnyilvánul­nak. Az új költségvetést nem lehet összehason­lítani a korábbi évek vagy a kapitalista orszá­gok költségvetéseivel anélkül, hogy észre ne vennők: ez már nem csupán az állami közíguz* gatás, a bürokrácia költségvetése, ebben már nem az tükröződik, ami & kapitalista országok költségvetéseiben szokott tükröződini, hanem új

Next

/
Oldalképek
Tartalom