Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

25.1 Az országgyűlés 97. ülése. 194 nak, bármennyire is úgy tűnik, mintha évszá­zadok állnának köztünk és a között a pillanat között, hogy az akkori magyar pénzügymi­niszter is a a külföldi segélyekre, külföldi köl­csönökre való utalással — amint mondta — büdzséjének fájó pontját tárta fel az ország­gyűlés előtt. Két év alatt mégiscsak igen lényegesen, igen nagyot viáütozott a he'yzet. nagyot fordult a világ. Mi már azt állapíthatjuk meter, hogy midőn sem két évvel ezelőtt, sem azóta, sem ma nem 'külföldi tőkés kölcsönökre építettük fel országunk jövőjét és boldogulását, a helyes utat választottuk, azokkal a Kassán drákkal szembein, akik az országgyűlés padsoraiból Hűinket a külföldi kölcsönök egyedül boiuio* gító. jövőnket' egyedül biztosító útjára kíván­ták vezetni. Azóta természetesein ssok minden világosabbá vált és ha csak azt említem meg hogy a külföldi kö'csönöknek akkor legélén­kebb és itt az országgyűlésben leginkább sze­replő szószólója Sulyok Dezső volt, máris vi­lágos, hogy kinek az érdekében, kinek a fize­tése ellenében tett© ezeket a javaslatokat a ma­gyar kormány és a magyar országgyűlés előtt. Az ismert tények birtokában, a nemzetközi fejlődés tudatában ma nyugodtan állapíthat­juk meg, hogy fejlődésünket, azt az eredménv; amelyet az orsza&gyuies ezen a költségvetésen keresztül lát és megítél, túlnyomórészt éppen annak a körülménynek köszönhetjük, hogy or­szágunkat' nem külföldi segítséggel építettük újjá, hogy nem külföldi segítséget, f nem külföldi kölcsönöket kíséreltünk meg igénybe venni az ország újjáépítésére. Ez a körülmény biztosította függetlensé­günket, ez a körülmény nyújtott iparunk és népgazdaságunk számára olyan fejlődési ^lehe­tőségeket, amilyenekbe n a külföldi kölcsönök­kel »megáldott« országok a legkisebb mérték­ben sem részesültek. M> már olyan tapaszta­lati anyag áll rendelkezésünkre, amellyel két esztendővel ezelőtt még nem rendelkeztünk, de amelynek kontúrjai világosak voltak már ak­kor is azok előtt, akik látni akartak, ,akik a magyar nép érdekeit tényleg szolgálták é s a magyar nép érdekeinek figyelembevételével kormányozták az országot. Ma már úgyszólván a vakok is láthatják ebben az országban és az ország határain kívül, milyen eredményre vezetnek a külföldi tőkekölesönök és segítsé­gek egy ország gazdasági fejlődésében. A Marshall-terv áldásai ma már nemcsak kontúrjaikban ismeretesek. A Marshall-terv áldásai ma a Marshall-terv adományaitól fel­keresett minden ország gazdaságában meg­találhatók és következményei teljes mértékben nyilvánvalóak. Mik ezek az »áldások«! Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy mindazok a z or­szagok, amelyek igénybevették a Marshall-terv segítségét, ezzel politikai és gazdasági függet­lenségükről a legnagyobb mértékben lemond­tak. Lemondtak pedig az amerikai nagytőke számára. íme néhány kisebb példa. Nem hiába jelentette ki az egyik nagy amerikai napilap, a New-York Times, hogy Hoffmann úr, a Marshall-terv európai megbízottja, nemcsak az Egyesült Államok kivitelének úgyszólván korlát! sn ura, hanem ugyanolyan, sőt sokkal nagyobb mértékben korlátlan ura a nyugat­eurúraí áFamok kivitelének és külkereskedel­mének is. Hiszen * Marshall-terv előírja, hogy a _ segítségében részesülő államok kötelesek mindazokat a nyersanyagokat, mindazokat az . évi január hó 17-én, hétfőn. 25 4 J árukat, amelyek stratégiai jelentőséggel bír­nak, — s amelyek stratégiai jelentőségét a z | Egyesült Államok állapítja meg — az Egyesült Államokba szállítani, függetlenül attól, hogy I ezekben a^ anyagokban milyen saját szükség­I létük van. • .. A második eszköz, amellyel a Marshall-terv ! gúzsbaköti a részesülő államokat, az, hogy ahol ajándékokat ad — mint például Ausztriá­ban, vagy Olaszországban, vagy másutt — az ajándékok ellenértéke felett az illető; ország valutájában a Marshall-terv európai meg­bízottja, illetve az Egyesült Államok kor­mánya rendelkezik. Csat néhány nappal ezelőtt került, nyilvá­nosságra az a tény, hogy például az osztrák nemzeti banknál másfél milliárd schillingre felnövekedett összeg állt az Egyesült Álla­mok kormányának rendelkezésére. Ezzel az összeggel az Egyesült Államok kormánya sok­| kai nagyobb készpénzkészletek felett rendel-' kezet t Ausztriában, mint az osztrák kormány, gazdálkodásának bármelyik pillanatában. Ugyanezek a problémák állnak fenn Olasz­országban is, ahol ugyancsak az Egyesült Ál­lamok kormánya lényegesen nagyobb kész­pénzkészletekkel, követelésekkel rendelkezik az olasz nemzeti banknál], ' mint az olasz kor­mány. De ugyanígy továbbmehetünk még az in* tézkedések hosszú során, amelyekhez minde­nütt a MarshaiPterv segítette hozzá a segít­ségében részesülő országokat, lépésről-lépésre megfosztván őket gazdasága ás politikai füg" getlenégüktől. Mit jelent a Marshall-segítség! Sehol, de legkevésbbé azokban az európai országokban, amelyek erre rászorultak volna, nem jelen­tette azt, hogy termelőeszközeik kiegészítésére riagyobbarányú lépéseket tett volna. Sehol sem jelentette :a Marshall-terv azt, hogy az amerikai segítség révén kiegyenlítődjenek a háborús pusztítások, a nácik rablásai és a há­ború általános vitele folytán a termelő appa­rátusban keletkezett hiányosságok. Más ke­retben már megemlítettem, hogy a Marshall­terv első öt hónapjában például mezőgazda­sági gépekben és traktorokban egész Nyugat­Európának, tehát az összes 16 nyugateurópai allamnak 1.6 millió dollárértékben történtek szállítások. Ügy vélem, az országgyűlés öröm­mel veszi tudomásul, hogy az előttünk fekvő költségvetés/ keretén belül a magyar népi demokrácia egy hónap alatt nagyobb értékű, több mezőgazdasági gépet juttat a falunak, a magyar dolgozó parasztságnak, mint a Marshall-terv 16 országnak öt hónát» alatt. (Taps a kormánypártokon és a független de' mokrata párton.) De ezzel kapcsolatban foglalkoznom kell u költségvetés további részleteivel is. Az ame­rikai költségvetés kereken 1 százalékot fordít a közoktatás céljára; ez az az összeg, mellyel az Egyesült Államok kormánya a népművelést szolgálja. A magyar költségvetés a népműve­lés céljaira egészen má® összegeket irányoz elő. Az előttünk fekvő büdzsészámokból is lát­ható, hogy közoktatásunk céljaira közvetle. nül közel háromnegyed milliárd forintot for­dít a költségvetés. De ezen túlmienően még közvetve is igen jelentős összegek vannak, hiszen az iskolák építésére, népi kollégiumok létesítésére, egye­temeink újjáépítésére s kiegészítésére szolgáló beruházások nem a vallás- és közoktatásügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom