Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-64
Í31 Az országgyűlés 64. ülése 1948. zett kiegészítő üzemek, a gazdasági egységet jelenítő üzemek államosítása is- Ez döntő kérdés az egész államosításban, mert amíg az alapnyersanyag előállítása sok esetben, mint például a vasipariban is, ráfizetéses termelésa feldolgozó ipar, amely ©nélkül nem lenne államosítható, óriási profitot vágna zsebre. T. Országgyűlés! A száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása új, hatalmas lendületet adott a termelésnek. Az üzemek dolgozói nagy örömmel és lelíkjesedéssel fogadták az államosítást. Hogy ez a lelkesedés nem szalmaláng, azt bebizonyította a március 26-t ób illetőleg az országos munkaverseny megkezdésétől a mai napig eltelt idő eredménye 1 . Március 9-én a csepeli W. M. dolgozóinak felhívása megindította, a. termelési munkaversenyeket A kormány március 25-iki határozata az államosításról döntő mértékben elősegített© azt, hogy a munkaversenyek országos mozgalommá fejlődhessenek és másfél hónap alatt ilyen hatalmas eredményeket mutathassanak fel. Megállapítható, hogy a száz munkásnál többéit foglalkoztató üzemek államosítása óta. mióta ezeknek az üzemeknek az élére a fizikai és szellemi munkásokból kikerült vezetők kie 1aiirtek, fokozott mértékben növekedik a termelés; nemcsak mennyiségben javult a termelés, hanem minőségbein is; csökkent a selejt és egyre gazdaságosabban termel iparunk. Igen nagy mértékben megjavult a munkafegyelem, naponta száz és száz példája van annak, hogyan alakul ki a dolgozók új viszonya a munkához, a, termeléshezNem véletlen; hogy ma Magyarországon országos munkaveírseny folyik, hogy olyasmi történik, ebben az országban a termelés területén, amely eddig még soha nem volt, hogy a dolgozók, az üzemek egymással versenyeznek abban, Iki tud többet, jobbat és olcsóbban termelni. Az sem véletlen, hogy itt nálunk Magyarországon ós a népi demokratikus országokban vannak és egyre erősödnek a munkaversenyek, ugyanakkor pedig nyugaton az úgynevezett nyugati demokráciákban ilyesmiről nem hallunk. Nálunk vannak munkaversenyek, örvendetesen javul a dolgozóknak a munkához, a termelésihez való viszonya, mert érzi a nép, hogy nem egy szűk rétegnek, nem a tőkéseknek, hanem saját magának termelA versenyben résztvevő iparágak összes üzemeinek száma 3620. A versenyben résztvevő iparágakban foglalkoztató összes dolgozók száma 596.361, ebből versenyben áll 415-994, vagyis >a bányászatban, az iparban és a közlekedésben dolgozó összes munkások 70 százaléka vesz részt már e'zideig a munkaversenybein. A magyar kormány március 15-én Kossuthdíjjal jutalmazta meg azpkat a, kiyáló fizikai és szellemi dolgozókat, akik az újjáépítés érdekében kiváló eredményeket produkáltak- Azóta megsokszorozódott az élmunkások' az újítók száma és ez a szám napról-napra növekszik- A Szakszervezeti Tanács ép a tegnapi napon a termelésben kiváló eredményeket elért 1560 élmunkásnak adományozta a magyar élmunkáskitüntetóst. (Taps a kormánypártokon. — SCHIFFER Pál (szd) a néppárt fel'é: Ezt megtapsolhatják!) A munkások egyre csoportosabban, egyre nagyobb számban jönnek kezdeményező javaslatokkal a termelés átszervezésére, m termelés észszerűbbé tételére. A tőkések vezetése alatt évi április hó 28-án, sz&rdán. 132 lévő üzemekben hiába jöttek az üzemi bizottságok, a munkások olyan javaslatokkal, amelyekkel az üzem termelésének helyzetét meg lehetett volna javítani, a tőkések ezeket nem fogadták él, vagy ha nem is utasították viszisza, de azok végrehajtását szabotálták, a javaslatokat fektettóki a fiókokban. Egész sor olyan újítási, racionalizálási javaslatokat fektettek páncélszekrényeikben, amelyeknek megvalósítására csak most, kerülhetett a sor, amikor ezeket az üzemeket államosítottuk. Nagyon sok üzemiben azáltal, hogy a tőkések által fektetett, szabotált újítási, racionalizálási módszereket az államosítás után bevezették, máris 8—10%-^kal emelték a termelés gazdaságosságát, a termelés mennyiségót. Az új vállalatvezetők nemesak hogy elfogadják és megvalósítják a dolgozók helyes javaslatait a termelés érdekében, hanem arra serkentik őket hogy minél több ilyen javaslattal jöjjenek a vállalatvezetőkhöz. A példák ezreit lehetne felsorolni arra, hogyan változott meg a helyzet egy ősapákra az államosított üzemekben. A Kistext-gyárban például van egy igen gyorsjáratú orsózógép, amelytől az államosítás előtt húzódoztak a dolgozók, nem akartak odakerülni; most a több munkát követelő, de nagyobb teljesítményre képes gép mellé jelentkező dolgozók száma sokszorosan több, mint ahányan oda egyáltalán beoszthatok. Nem akarom a t. Országgyűlést ilyen példák tömegének felsorolásával terhelni, bár ezek a példák igen érdekesek. Infcáíbb felsorolok néhány példát arra, hogyan alakult a termelés az üzemekben az országos munJkaverseuyek megindítása, különösen pedig a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek állaniíisítása óta. A MESziHÁRT-nál a szénbányászat terén 6100 vágón, volt az előírt teljesítmény, ezt 7424 vagonra emieltíék, tehát 121.8% ot telj esi' tettek. (Taps a kormánypártokon-) A fejteljesítményt 7.86 mázsáról) 8.94 mázsára emelték Az elérhető műszakok számát 99.5%-bam teljíesitették. A MASz tatai bányaterületében 117%-os teljesítményt értek el„ 21.244 vagont teljesítve az előirányzott 18.160 vagonnal szemben. A bauxitbányászatban — a nyirádi üzemről van szó — a 667 vagónos előirányzat helyett 1020 vagont termeltek, a fej teljesítményt 9.14 mázsáról 10 mázsára emelték. A Weiss Manfréd Művek csepeli üzemében a termelési előirányzat 1948 március hóra 39,600.000 forint volt, ezzel szemben az elért termelés értéke 44,512.000 forint. Az önköltségcsökkentésre legjellemzőbb az egy fizikai munkaórára vonatkoztatott átlagos r termelési érték, amely az előző tervnegyedéviben 8.70 forint volt. máírcius hónapban pedig 10.27 forintra emelkedett. (Elnök: MOLNÁR IMRE. — 12-42.) A Rima ózdi üzemében az előirányzatban szereplő 18,100.000 forint értékű termelést több mint 10%-kai múlták felül a márciusban termelt 19,947.000 forint értékű termeléssel. A faíjlagos teljesítményüket 8.65 forintról 10.16 [forintra emelték fel. A MÖGÜL fogaskerékgyárban a tervelőirányzat 951.000 forint volt. a márciusi termelés 1,120.000 forint Az.eddigi átlag 2%-os selejtet 0.3%-ra csökkentették. A gyógyszeripari t üzemekben, amelyeket szintén most: államosítottunk, a következő a helyzet. A Riehter r Gedeon vegyészeti gyárbian az előző héthónapi átlaghoz viszonyítva
