Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-61

5 Az országgyűlés 61. ülése 1948. évi március 15-én, hétfőn. 0 ban a magyarság élén Kossuth, Táncsics, Petőfi lépettEs ma. felszabadulásunk után három eszr tendővel már büszke öntudattal hirdethetjük, hogy március 15-én nemcsak az 1848/49-es farriadalom és szabadságharc soha, el nem múió dicső emlékét ünnepeljük, hanemt azi akkor megkezdett harc győzelmét, az akkor kinyilatkoztatott eszmék diadalát. A dolgozó magyar néip méltónak bizonyult a száz óv előtti nagy idők nagy feladataira, és győzelemre vitte azt, ami 1849 ben elbukott. Valóra váltotta a . szent fogadalmat, ami a Talpra magyar-ban Petőfi ajkáról a nép nevében hangzott el: »A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!« Diadalmaskodott Kossuth szelleme: független, szabad hazában szabad lett, a magyar nép! (Lelkes taps.) Ezért olyan nagy ma iái mi ünnepünk, az 'első,/ a dicsőséges március százéves' évfordulója,. Hatalmas az az, út, amelyet -a forradalom és a szabadságharc korának dolgozó népe napjainkig megtett s a jogtalan, elnyomott 'jobbágyból a! í demokratikus néphataiom teljes jogú polgárai lett. A hatalmas Szovjetunió hős fiainak kihullott vérével felszabadított országunkban a nagy demokratikus átalakulás, a hatalomból kiszorított elnyomó úri osztály helyére a dolgozó népet emelte az orsizág kormány rá djáihoz. A törvényhozásbain, iamiely a kizsákmányoló osztályok féltvei őrzött kiváltsága volt és amelyet homszú századokon át Werbőczy kárhozató®, szelleme uralt, ma a dolgozó nép érdekei irányítják a törvényalkotó munkáját. S ha a magyar dolgozóknak a felszabadulás előtt áldozatos küzdeimek árán sem sikerült beinyomolniük az úri rend alkotmányának sáncaiba, ma a népi demokrácia! negyedik évének küszöbén a dolgozó osztályok a, világolt bámulatba ejtő I teremtő erejükkel és alkotó képességűkkel a nemzet számára a szabadság és a mumíka jelvén felépülő új alklotmány alapköveit rakják le. Államformánkban is visszatértüink Kossuth hagyományaihoz. A nemzet akaratából állami életünk a dejmokraitikusWnépi köztársaságban ölt testet, amelynek a nemzeti egységben összeforrott munkásság és parasztság alkotja a sziklaszilárd, megdönthetetlen alapjátT. Országgyűlés! 1848/49-ben a szabadsággal együtt (elbukott a parasztság harca a földért is. Azóta esaknem sziáz esztendőn i át (hol lappangott, hol fellángolt a harc, mígnem 1945-ben az első szabad tavaszion a nincstelen zsiellérnép és szegényparasztság megkezdte a végső küzdelmet ai földesúri nagybirtok ellen, hogy befejezze azt a művet, amelyet 1848-ban Táncsics megkezdett. És laiÉ jobb ágy ok; ivadékai, akik az úri földeket időtlen idők óta vérükkel védelmezték és vérejtélkükkel megtermékenyítették, birtokukba vették jussukat. A dolgozó parasztság, amely legtöbbet köszönhet a demokratikus nérthhtaíomnak. ma már láthatja, micsoda tetterő és alkotóképesség rejlik a demokráciában, amely pozdorjává zúzta azt a régi úri rendet, amely elbuktatta a parasztság sziáz. év előtti felszabadulását. T. Országgyűlés! Száz esztendeig kellett várnia a magyar nemzetnek arra, hogy elérkezzék a pillanat, amikor teljesedésbe mehet régi óhajtása, az 1848/49-es forradalom, és; szabadságharc emlékének megörökítése. A népi demokrácia korának kellett eljönnie, a régi rendszer bukásának kellett bekövetkeznie, hogy áldozhassunk nemzetünk oltárán a 48/49-eis forradalom és szabadság emlékének, hogy száz esztendő messzeségéből nemzetünk halhatatlan géniuszai előtt mély hódolattal meghajtsuk a kegyelet és emlékezés zászlaját. T. Országgyűlés! Száz esztendővel ezelőtt a harc mezején, a szabadságukért küzdő népek között társtalanul, magunkra maradva mi is elbuktunk. Velünk együtt a szabadság ügye is elveszett, A népek nem tudták lerázni láncaikat és Európára újra a börtön.! csöndje borult. Ma, amikor a 48-as forradalom szellemében újjászületett népünk történelmének újabb dicsőséges lapjait 'írja, küzdelmünkben nem vagyunk egyedül. Mellettünk

1 állnak a világ szabadság- és békeszerető demokratikus népei, élükön a hatalmas Szovjetunióval (Hosszantjartó nagy taps a Ház "minden oldalán), amelynek őszinte háláival tartozunk azért, hogy országunk felszabadításával lehetővé tették számunkra a visszatérésit Kossuth és a 48-as nagy idők szelleméhez. Eljöttek hozzánk, _ itt vannak közöttünk e népek képviselő i, hogy velünk ünnepeljék nemzetünk hőskorát. A népek szabadságának, békéjének és testvériségének eszméab eggyé forraszt bennünket velük, hogy kulturális és kölcsönös segélynyújtási egyezmények alapján vállvetve küzdjünk a békét, biztonságot és haladást fenyegető nemzetközi reakció, a fasizmus nyomdokain járó imperializmus, korunk »Szent-Szövetségének« sötét erői ellen, a haladó emberiség, és benne népünk boldogabb jövendőjéért, A magyar köztársaság őrszággyűlése az 1848/49. évi forradalmi demokratikus eszmék örökösének és megvalósítójának tekinti magát. A szabadságszerető népek és nemzetünk, felé fordulva, az országgyűlés nevében megismétlem a törvényjavaslat ünnepélyes kijelentését, hogy a magyar törvényhozás 1848 nagy hagyományait és szellemét hűségesen megőrzi és mindennemű elnyomás elleni következetes harc. és; a népek közötti békés együttműködés jegyében fejleszti tovább. Ez la magyar nemzet felemelkedésének és szabad, boldog jövendőjének lútja! A szabadságszerető népekkel testvéri összefogásban, ezen az úton haladva népünk számára haimalosan elérkezik az idő, amikor valóra válik nemzeti Himnuszunk örökszép fohásza: »Isten, áldd meg a nmeryart, jó kedvvel bőséggel!« (Naay taps a Ház minden oldalán.) T- Országgyűlés! Megkezdjük az 1848—49. évi forradalom, és szabadságharc emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Felkérem Révai József képviselő urat, hogy a javaslatot ismertetni és előadói beszédét megtartani szíveskedjék. (Hosszantartó taps.) RÉV AT JÓZSEF (kp) előadó: T. Országgyűlés! A törvényjavaslat,^ melyet ma a köztársasági elnök úr jelenlétében tárgyalunk az 1848/49. évi f orríadallom és szabadságharc emlékét örökíti meg a magyar nemzet tisztelete és kegyelete bizonyságául. De ha a múlt idegen a jelentől, akkor ez a tisztelet és kegyelet, amelyről a törvény javaslat szól, üres és hazug szólammá válik- Ha a múlttal rokonok vagyunk, akkor az 'emlékezés elődeinkre saját tetteink tudatosítását jelenti. r 1848 dicsőséges emiékiénefc törvenybeiktaitása azt jelenti, hogy hároméves demokra1*