Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-90

1117 Az országgyűlés 90. ülése 1948. irányt, márpedig a népi demokrácia, amely a profitra és a .közgazdasági uralomra törekvő tőkések kezéből az államosítások révén kivette a hatalmat, igenis tudni akarja, hogy az ő korában és — amiről teljes világossággal beszélnek a Függetlenségi Front vezető politikusai, pártkülönbség nélkül — a népi demokráciának a szocializmusba való átépítése idején vannak olyan közgazdasági problémáink, amelyeket az általános haladó közgazdaságtudomány alapelvei mellett külön tudományos vizsgálatoknak kell feltárniok. Mindjárt kitűnik ennek az új közgazdasága egyetemnek döntő fontossága, kitűnik az egyetem professzori karának és intézeti szemináriumi munkájának jelentősége, ha csak_ néhányat sorolóik fel most adódó problémáinkból. Ezek közé tartozik természeteden a kisüzem ós a nagyüzem termelékenységének kérdése, az ipari és mezőgazdasági volumen kérdése, a mezőgazdasági termelésre épülő mezőgazdasági ipar szerkezete, s a nehéz- és könnyűipar egymáshoz való viszonya; de ilyen alapvető problémák — ismétlem, csak néhányat sorolok fel — az akkumuláció új problémája, amelyre Gerő Ernő hívta fel a figyelmet, az akkumulálásra kerülő értéktömegnek az új szocializált közgazdaságtanban való helyes arányú elosztása, a fogyasztásra kerülő értéktömeg tekintetében, a közgazdasági, ipari, mezőgazdasági, és nemzetvédelmi beruházások arányának kérdése. Ehhez teljesen új nemzetgazdasági mérleg felállítása szükséges teljesen új problémákkal. Szükséges az üzemgazdálkodás, a könyvelés_s az új vállalattípusok teljesen új Optimális módszerének kidolgozása, szükséges a szocialista ipar. az egyéni ipar és a szövetkezeti mezőgazdasági új munkamódszerek egymáshoz való viszonyának vizsgálata, szükséges az áruk és az árak viszonyának éppen az átmenet idején való viszonyának vizsgálata, az árucsere kérdéseinek vizsgálata és ezftn keresztül, továbbmenően egy új nemzeti mérleg egy új költségvetési szisztémában, a gazdasági adóalapok rohamos változásával és átcsoportosulásával kapcsolatban egész adópolitikánk kérdésének vizsgálata; és így tovább sorolhatnám fel a magyar közgazdaság problémáit(KISS Ferenc félegyházi (f): Az időjárást is megváltoztatjuk!) Természetesen könnyelmű és felületes — nem akarom egyéb jelzőkkel minősíteni — közbeszólásokkal ezeknek a problémáknaik súlyát meg lehet kerülni (DÉNES István (f): Ügy van!), illetve be lehet igazolni az iluiető közbeszólóról, hogy_ nem érti meg a problémákat és sejtelme sincs róluk; az ilyen közbeszólásokkal nem segíti elő a kérdés megoíldá" sát, s a kérdés méltó tárgyalását. Csak enynyit akartam mondani erre a közbeszólásra. (Taps a kormányvártokon-) ' Mindezek ia problémák- amelyekre rámutattam, azt hiszem, eléggé bebizonyítják, hogy miért egészen új módszerek és elvék szerint alakítottuk meg közgazdasági egyetemünket. Ez a közgazdasági 'egyetem nem kíván egy; szerű folytatója lenni anauafc a közgazdasági fakultiásmalk, amely igazán nem dicsekedhetett sem professzorainak magas tudományos nívójával, sem a hrillg'aitófc buzgalmával!, önképzésével. Ez a fakultás — meg kell mondanom — egyike volt egyeteimeink hírhedten iegrosz" saabb fiaikultásainiak; ersel pedig, sajnos, naévi december hó 10 én, pénteken. 1118 gyón sóikat mondottam. Huszti Dénes előadó tar jellegzetes példákat hozott fel ezeknek az egyetemi előadásoknak és ezeknek a proiészszoroknak elriasztó nívósüliyedéséről. Magáim is hoztam egykét példát^ de a példákat tetszés szerint lehetne szaporítani. Uj egyetemünket teljesen új módszereikkel, új szervezettel, jelentősen új ós egész egyetemi politikánkat a jövőben nem kis mértékben megszabó szerkezetben alakítottuk meg, amikor a rektori tisztség mellejtt a kurátori intézményt is bevezettük, mint jelentős és érté kes újítást. Meg vagyok ígyőződlve róla, hogy mind a rektornak, Rudas Lászlónak személye, mind pedig a kurátornak, Nagy Tamásinak személye biztosíték arra. hogy komoly, elmélyült tudományos munka folyik ezen iaiz egyetemen. Ez az egyetem a hallgatók számára három éven keresztül a legkomolyabb általános elvi és gyakorlati képzést adja meg a mezőgazdasági,, ipari, kereskedelmi, szövetkezeti és pénzügytechnikai problémák legrészletesebb megvitatásával, a negyedik esztendőben pedig sajátlagos, speciális képzés épül rá erre a részletesen kimunkált, tudományos módszerekkel gazdagon fundált alapra, hogy végre a magyar köztársaság számára a középső és felső vezetésben a szövetkezetekben. & mezőgazdaságban, az iparban, a minisztériumokhan és a^, üzemekben egyaránt jól képzett és a demokráciához hű szakemberek legyenek. Az új egyetem minden hallgatóját kötelezi két idegen nyelv pontos és jó tudására, mert olyan új nemzedéket akaruník felnevelni a magyar nemzet számárai, amely külföldi tárgyalásainkon is megállja helyét. Ezek azok a szempontok, amelyek az új egyetem létesítését indokolják, és ezek alapján kérem az igen t. Országgyűlést, hogy benyújtott törvényjavaslatomat általánosságban és részleteiben is, változtatás nélkül, elfogadni szíveskedjék. (Élénk tavs a kormánypártokon és a független demokraftapárton.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik ,a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében, általánqsságbain a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés ,

a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem ia jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—11. §'át, amelyekéi az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény. j-vaslatpt részleteibein is elfogadta. Napirend szerint következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a törvényhozás 1949. évi költségvetési előirányzata tárgyában. Socmogyi Miklós előadó urat illeti a szó. SOMOGYI MIKLÓS (d) eiáadó; T. Országgyűlés! A házszabályok 57. §-a értelmében a törvényhozás költség vetését a gazdaságig bizottság készíti el és erről szóló jelentését a Ház elé terjeszti. Az 1949. évre egybeállított előirányzat a 0., 1. és 2. cím alatti költségeket foglalja inia-