Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

105 Az országgyűlés 64. ülése 1948. törvényjavaslat [melléklete névszerint felsorol néhány kisebb vállalatot, amelyeknél az alkalmazottaik létszámmá nem éri el a százat, de amelyek mégis államosításra kerülnek. Ezeknek speciális termelési fontossága vagy más vállalatokkal való összefüggése indokolja az áliamomosítást. Számuk 47, míg alkalmazottaik száma mindössze 2900. Országos szempontból tehát ennek valami különös jelentőséget nem lehet tulajdonítani. Az egység és i

atz összefüggés kedvéért legyen szabad itt mindjárt isimertetnem azt a néhány változtatást, amelyet az egyesített közgazdasági, közlekediésügyi és pénzügyi bizottság a törvényjavaslat eredeti szövegén eszközölt. A 9- §• (1) bekezdésében arról van szó, hogy az állami tulajdonba vett vállalattal szemben az 1946 augusztus 1 napját megelőző időben keletkezett követelések megszűntnek. Székely Imre Kálmán képviselő úr javaslatára a bizottság ezt a rendelkezést kiegészítette azzal, hogy a »megelőz,ő időben magánjogi jogcímen keletkezett* szavak helyébe a »megelőző időben magánjogi szerződés alapján keletkezett^ szavakat iktatta be. Ennek oka az, hogy e változás megtétele nélkül a törvényhozás esetleg a baleseti járadékból eredő! joffos követeléseket is elzárta volna az érvényesítés lehetőségétől. ÍGRÓH József (nt): Ha a vállalat egvezjséggel rendezte a baleseti kártalanítást, akkor azt már neim lelhet érvénvesítenif) Erre most ^nem válaszolok, csak majd a részletes vitánál. (Helyeslés a szociáMemokratapárton) A másik módosítást a bizottság a 10. §. (1) bekezdésénél fogadta el. Itt arról van szó, hogy ha az állami tulajdonba vett vállalat részvényese, igazgatósági tagja, vagy hasonló tisztviselője járandóságain felül vett fel valami összeget 1946 augusztus 1 után, akkor azért felelős. Ide beiktatta <a bizottság azt a korlátozást, hogy csak köz- és magántartozás erejéig terjed ez a felelősség. A cél tehát annak kihanigsulvozásiai volt, hoe-y a bizottság csak a vagyonelvonás jellegű kivételek tekintetében tartja szükségesnek a visszakövetelési jog elvonását. A harmadik módosítás a 14. §. (2) bekezdésénél történt, ahol a szövegbe beiktatta »a jelen törvénv hatálybalépése előtt« szavakat. Ezzel a módosítással a szövegezés tulajdonképpen csak tisztábbá, és konkrétebbé válik, magán a javaslat értelmén egyébként semmiféle változás nem történik. T. Országgyűlés! Még mindig sokan vannak Magyarországon, akik az, ország gazdasági es penzugyj helyzetével nincsenek megelégedve, azt kritizálják, — amihez feltétlenül mguk is van — akik laizonban talán olyan célzattal képviselik ezt az álláspontot, mintha a magyar demokrácia gazdasági és pénzügyi téren nem ért volmia el eredményeket. Nekem aiz utóbbi években alkalmiam volt néhányszor (megfordulni a külföldön,. Természetesen a gaizdasági ember, a pénzember szemével néztem a dolgokat és igyekeztem az ottani és itthoni állapotokat összehasonlítani. Legutóbb Nizzában voltam az Initerparlameintális Unió kongresszusán;, minit a magyar delegáció egyik tagja. Volt tehát alkalmam látni Franciaországot most^ a második világháború befejezése után néhány évvel. Jártam Parisban is. Láttam, hogy Párás képe ugyatnévi április hó 28-án, szexdán. 106 az. mint amikor utoljára; jártam ott, 1939 júliusában, háti héttel a háború kitörése előtt. Egyetlen megrongált épületet neon láttam egész Parisban. Ott is voltak pusztítások, de eisiak azon a vidéken, ahol az invázió folyt, Normandiában és környékén. Mégis, ha a, legszigorúbb tárgyilagossággal mérleget akaróit vonni az ottani gazdaságii és pénzügyi helyzet ós a magyar gazdasági ési pénzügyi helyzet között, akkor azt mondhatom, idehaza a helyzet jobb és egészségesebb, T. Országgyűlés! Mi lehet az irányadó, mi lehet a mérték, amelyet az, ember alkalmazhat, ha össze akar hasonlítani egy országot egy másikkal, különösen akkor, bai az embernek minős ideje hosszabb tanulmányiral? Én mindig azt szoktam megnézni, hogyan viszonylik az ár és a kereset. Ez a dön'íiő. Engem nem érdekel az, hogy például Parisban hogyan jegyzik az angol fontot; vagy a dollárt, de igenis érdékel az. hogy mit keres a francia munkás, milyen a kereseti lehetősége » francia parasztnak, milyen fizetést kap a tisztviselő. Érdeklődtem, s fiimikor megmondták az összegeket, összehasonlítottam az, árakkal és; azt mondtam: hát hogyan élnek meg ezek az emberek 1 Erre francia állampolgárok és olyan magyarok, akik már tíz éve kánt élnek Franciaországban, azt mondták: ezt mi is szeretnénk tudni. Azt akarom ezzel mondani, t. Országgyűlés, hogy abban a hatalmas és iá. háborúban győztes országban még az a, kiegyensúlyozottság sincs meg, amely nálunk megvan; hogy miért nincs, annak véleményeim szerint tisztán és kizárólag politikai okai vannak, de tény, hogy nincs meg. Nincs meg annak ellenére sem, hogy nálunk az életszínvonal- illetőleg a nemzeti jövedelem ma még csak a békebelinek 70—75 'százalékánál tart. .Célunk azonban az, — és azt hiszem, ebben mindnyájan egyetértünk, kormánypártok és ellenzék — hogy az életszínvonalat igenis fel kell emelni. Én hiszem és bízom abban- hogy ez a törvényjavaslat ennek a nagy célnak megvalósításához fog járulni, és azért kérem a t. Országgyűlést, hogy a tör vény javaslatot elfogadni szíveskedjék. (Taps a hormánypárto'kon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Barankovieis István! i' ' ! ( BAEANKOVICS ISTVÁN (dn): T. Országgyűlés! A törvényjavaslat bírálata során először a feltehetően közös szempontokat szeíretném taglalni, azután a javaslat rendelkezéseivel szemben ellenvetéseinket fejtem ki, és végül módosító jellegű kívánságainkra akarok rámutatni. A javaslat elbírálásánál mindenekelőtt a kapitatlÜzimus ervetéísében vagyunk egyek. Nemcsak azt monopolkapitalizmust és finánc-kapitalizmust értem, amely f a szabadverseny kártékony

1 következményével párosulva egyfelől a teljes anyagi llétbizonytalanságba döntött munkanélküliek tömegét termelte ki, másfelől pedig a magántőke gyárurainak és bankbáróinak diktatúrájához vezetett, nem egyszer pedig az etatista paramcsuralom előtt is kapukat tárt. hanem általában azt a rendszert értem, amelynek lényegét — monopóliumon, etatizimuson, szabad versenyen innen és túl — úgv jellemzem, hogy a gazdálkodás