Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-90

1099 Az országgyűlés 90. ülése 194S. évi december hó 10 én, pénteken. 1100 a népi demokrácia gazdaságát, a z dgazi nép­gzídtaságot építeni csakis tudományos mód­szerekkel lehet, mert népgazdaságunk mind több és több gazdaságilag tudományosan kép­zett s ugyanakkor a gyakorlati életet is is­merő, a népből származó közgazdászt követel meg; mert elméletileg is fel kell dolgoznunk a szoci lizmus építésének útján haladó nem­zetgazdaságunk problémáit, nehogy sötétben botorkáljunk, hanem ellenkezőleg, a tudomá­nyos közgazdasági elmélet reflektorával vilá­gítsuk meg gazdasági építőmunkánk számár a •• z utat«. Hogy az egyetem egy új, tudományosan képzett gazdaisági vezetőréteg nevelése terén ráváró rendkívüli feladatot jól megoldja, annak elsősorban is két döntő feltétele van. Elő«zör az, hogy az egyetemen új szellem, új ideológia érvényesüjön- Mégpedig az a szel" lem, az az ideológia, amelynek a magyar munkásosztály vezető szerepe révén elsősor­ban köszönhetjük eddigi eredményeinket: a marxizmus-lenűrzmus szelleme. Másodszor: az új egyetem jó munkájának követelménye olyan fiatalság, amelv nem ellenségesem áll szemben, hanem magáiénak vallja népi demo­kráciánkat s magáénak va^lia annak fejlődé­sét, a szocializmusba való átmenetet is. T. Országgyűlés! Az úi egvetem közel két hónapja, dogozik. A reakció- nrnt népi demo­kráciánk minden előre tett lépését, természe­tesen az új egyetemet is igvekeze+t kikezdeni, igyekezett támadni. Elsősorban ennen ebben a két legfontosabb kérdésben. Egyrészt arra hivatkozik, ho°*v az ee-vetemen a marxizmus­leninizmus Kellemi diktHuráia. eg-ednralma érvényesül. Másrészt a munkásszármazásúak előnyben részesítését é* túlsúlvafc. az értelmi­ségnek a felső oktatásból való kizárását sérel­mezi. A magam részéről, t. Országgyűlés* nem akarok a hallgatók kérdésével részletesebben fog­lalkozni'. Nem akarok ezzel huzamosabban fog­lalkozni azért, mert ha bármii 1-ven döntő szem­pontnak tekintjük is ezt -z adott helyzetben, a távolabbi jövőt tekintve,. számunkra termé­szetesen nem a sízármazás, hanem a Vénze+t­ség és a ikéoessóg a döntő. (BUCHTNGER Manó (d): "ügy van!) De ezek • ellenére nem mulaszthatjuk el, hogy itt is és újra is le ne szögezzük- hogy & munkás- és panasz Származású hallgaitók HMo-vobb arányszáma csak igen szenény igaz­ságtétel azokkal a dolsrozó osztályokká^ szem­ben, amelyek eddig jóformán kisebbségként sem szerepeltek a magyar egyetemeken, (Unif von! Uav van!' a rfr^nneAi? nárfíán) s\ akik a magyar egyetemi hallgatóság összlét­számát tekintve még mia is távol vannak attól hoarv gazdasági és. onlitikai súlyuknak és számarányuknak megfelelően szerepelnének az egyetemi hallgatók statisztikájában. Más­részt azonban trngsúlvoznunk kell azt ite, hogy ez nemcsak iga*ság f étell a magyar mun­1 ' ^'"-fqi és parasztsággal szemben. Tr^m^™ leigelemibb és eleugedhAtetlein önvédelmii in­tézkedése a demokráciáinak. (SOMOGYI _Mik­lós (di): TJgy van!) leiírelemibb önvédelmi intéz­kedésünk azznl a Horthyék-nevelte értelmi­séggel síziemben amely — amint azt énpen Nyárádi legutóbbi csúfos dezertálásai. szé­gyenteljes árulása s annvi, a mae-var demo­krácia által magas tisztségre emelt, s fon­tos beosztásba helyezett szakember gyászos magatartása mutatja — demokráciánk min­dem jóindulata és türelme ellenére sem képes csatlakozni a mi új, a kizsákmányol ókkal és a nép ellenségeivel leszámoló népi demokrá­ciánkho'z. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy bűn volna a magyar néppel szemben, bűn volna a demokratikus értelmiséga-el szemben is, ha a magya,r értelmiség e gyászos ós kétkulacsos, a szolgaságban gerincét vesztett é s bizonyta­lan részét ia legsürgősebben ki nem sepernénk a magyar közéletből. Bűn volna, ha le nem lepleznénk^ fel nem számolnánk a mag-var gazdasági élet minden pontján ,a magyar értel­miségnek ezt a szegyemét. A rrii véleményünk szerint pedig csak úgy számolhatjuk fel de­mokráciánk e bizonytalan tényezőjét, csatk úsy leplezhetjük le, ha minden területen gondolkodunk arról, hogy új munkás- és parasztszármazású értelmiség kerüljön a régi mellé. Talán nem kel külön ham^súlyoznunfe. hogy ez nem a becsületes és haladó szellemű értelmiség háttérbeszoríitását, vaery másod­rendű áltamnolgárrá való degradálását jelenti, Ellenkezőleg, seigítséer ez értékűségünk azon demokratikus és halaidószellemű része szá­már^ is, amelyet ma sokszor kívül demokrati­kusra átmázolt, de belül reakciós elemek aka­dályoznak munkájuk megjavításában és elő­menetelükben egyaránt. T. OrszáieiQ-yű^és! Mi inem feledkezhetünk meg # arról, hogy ez ma — az elkövetkező perriódust tekintve — a szocializmusba való átmenet szakaszán a kiéleződő osztályharc egy ,: k dön^ő kérdése. Ezzel nemcsak mi. ha­nem a reakció is teljes mértékben tisztáiba® vau, s minél inkább elveszti a talajt , a lába alól- annál- göresösebb°m ragaszkodik minden ^?? ; PÍóiához. De nemcsak maradván^ er&'t igyekszik mindem erőveH konzerválni, hanem — amint ezt éppen a mi új ea-vetemünk pél­dája is mutatja_ — igyekszik beférkőzni, a lá­bát megvetni új, demokratikus intézraénveimk­ben 'ÍR Tudomásunkra jutott például, hogv a közgazdasági egyetemiem a felvételi vizsgákra bizonyos egyházi szervezetek előzetes szemi* náriumokban oktatták marxizmusra embereli­ket. a mind szem tvzimus embereit. hoery marxista álarcba bűiva jussanak be az egye­temre és folytathassák bomllaisztó tevékenysé­güket. T. Országgyűlés! A reakció aknamunkájá­val szemben mi a magunk részéről, mint min­dem térem, ezem * téren is demokráciánk meg­szilárdításának két döntő feltételét egvrészt a dolgozók — elsősorban a munkásosztály -— vezető szerepének biztosításában, másrészt a dolgozó osztályok poétikai öntudiatra ébresz­tésében, s egyben új közéleti vezető rétegünk politikai és ideológiai felkészültségének, a haladás nemzetközi elméletében való jártassá­gánpk megerősítésében látiuk. Ha mi döntőnek tartjuk, hogy az új vezető" réteg nevelésénél elsősorban a munkáisoszitály ós a dolgozó T)araS7tság fiaira támasjzkodtiurik, még fomtosabbmak tartjuk az új értelmiség nevelésében e nevelés előbb emaíített ideológiai szempontjait. Éppen ezért nem csinálunk tit­kot abból, hogy az új egyetemem a marxiznliis­leninizmus elméletét kívánjuk az_ elméleti és ideológiai nevelés alapjává tenni, de ugyan­akkor külön és ailáhúzottan hangsúlyozni ki" vánjuk, hogy ez senki számára Sem kíván világnézeti diktatúrát jelemteni. A tanulmátayi

Next

/
Oldalképek
Tartalom