Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-90
1099 Az országgyűlés 90. ülése 194S. évi december hó 10 én, pénteken. 1100 a népi demokrácia gazdaságát, a z dgazi népgzídtaságot építeni csakis tudományos módszerekkel lehet, mert népgazdaságunk mind több és több gazdaságilag tudományosan képzett s ugyanakkor a gyakorlati életet is ismerő, a népből származó közgazdászt követel meg; mert elméletileg is fel kell dolgoznunk a szoci lizmus építésének útján haladó nemzetgazdaságunk problémáit, nehogy sötétben botorkáljunk, hanem ellenkezőleg, a tudományos közgazdasági elmélet reflektorával világítsuk meg gazdasági építőmunkánk számár a •• z utat«. Hogy az egyetem egy új, tudományosan képzett gazdaisági vezetőréteg nevelése terén ráváró rendkívüli feladatot jól megoldja, annak elsősorban is két döntő feltétele van. Elő«zör az, hogy az egyetemen új szellem, új ideológia érvényesüjön- Mégpedig az a szel" lem, az az ideológia, amelynek a magyar munkásosztály vezető szerepe révén elsősorban köszönhetjük eddigi eredményeinket: a marxizmus-lenűrzmus szelleme. Másodszor: az új egyetem jó munkájának követelménye olyan fiatalság, amelv nem ellenségesem áll szemben, hanem magáiénak vallja népi demokráciánkat s magáénak va^lia annak fejlődését, a szocializmusba való átmenetet is. T. Országgyűlés! Az úi egvetem közel két hónapja, dogozik. A reakció- nrnt népi demokráciánk minden előre tett lépését, természetesen az új egyetemet is igvekeze+t kikezdeni, igyekezett támadni. Elsősorban ennen ebben a két legfontosabb kérdésben. Egyrészt arra hivatkozik, ho°*v az ee-vetemen a marxizmusleninizmus Kellemi diktHuráia. eg-ednralma érvényesül. Másrészt a munkásszármazásúak előnyben részesítését é* túlsúlvafc. az értelmiségnek a felső oktatásból való kizárását sérelmezi. A magam részéről, t. Országgyűlés* nem akarok a hallgatók kérdésével részletesebben foglalkozni'. Nem akarok ezzel huzamosabban foglalkozni azért, mert ha bármii 1-ven döntő szempontnak tekintjük is ezt -z adott helyzetben, a távolabbi jövőt tekintve,. számunkra természetesen nem a sízármazás, hanem a Vénze+tség és a ikéoessóg a döntő. (BUCHTNGER Manó (d): "ügy van!) De ezek • ellenére nem mulaszthatjuk el, hogy itt is és újra is le ne szögezzük- hogy & munkás- és panasz Származású hallgaitók HMo-vobb arányszáma csak igen szenény igazságtétel azokkal a dolsrozó osztályokká^ szemben, amelyek eddig jóformán kisebbségként sem szerepeltek a magyar egyetemeken, (Unif von! Uav van!' a rfr^nneAi? nárfíán) s\ akik a magyar egyetemi hallgatóság összlétszámát tekintve még mia is távol vannak attól hoarv gazdasági és. onlitikai súlyuknak és számarányuknak megfelelően szerepelnének az egyetemi hallgatók statisztikájában. Másrészt azonban trngsúlvoznunk kell azt ite, hogy ez nemcsak iga*ság f étell a magyar mun1 ' ^'"-fqi és parasztsággal szemben. Tr^m^™ leigelemibb és eleugedhAtetlein önvédelmii intézkedése a demokráciáinak. (SOMOGYI _Miklós (di): TJgy van!) leiírelemibb önvédelmi intézkedésünk azznl a Horthyék-nevelte értelmiséggel síziemben amely — amint azt énpen Nyárádi legutóbbi csúfos dezertálásai. szégyenteljes árulása s annvi, a mae-var demokrácia által magas tisztségre emelt, s fontos beosztásba helyezett szakember gyászos magatartása mutatja — demokráciánk mindem jóindulata és türelme ellenére sem képes csatlakozni a mi új, a kizsákmányol ókkal és a nép ellenségeivel leszámoló népi demokráciánkho'z. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy bűn volna a magyar néppel szemben, bűn volna a demokratikus értelmiséga-el szemben is, ha a magya,r értelmiség e gyászos ós kétkulacsos, a szolgaságban gerincét vesztett é s bizonytalan részét ia legsürgősebben ki nem sepernénk a magyar közéletből. Bűn volna, ha le nem lepleznénk^ fel nem számolnánk a mag-var gazdasági élet minden pontján ,a magyar értelmiségnek ezt a szegyemét. A rrii véleményünk szerint pedig csak úgy számolhatjuk fel demokráciánk e bizonytalan tényezőjét, csatk úsy leplezhetjük le, ha minden területen gondolkodunk arról, hogy új munkás- és parasztszármazású értelmiség kerüljön a régi mellé. Talán nem kel külön ham^súlyoznunfe. hogy ez nem a becsületes és haladó szellemű értelmiség háttérbeszoríitását, vaery másodrendű áltamnolgárrá való degradálását jelenti, Ellenkezőleg, seigítséer ez értékűségünk azon demokratikus és halaidószellemű része számár^ is, amelyet ma sokszor kívül demokratikusra átmázolt, de belül reakciós elemek akadályoznak munkájuk megjavításában és előmenetelükben egyaránt. T. OrszáieiQ-yű^és! Mi inem feledkezhetünk meg # arról, hogy ez ma — az elkövetkező perriódust tekintve — a szocializmusba való átmenet szakaszán a kiéleződő osztályharc egy ,: k dön^ő kérdése. Ezzel nemcsak mi. hanem a reakció is teljes mértékben tisztáiba® vau, s minél inkább elveszti a talajt , a lába alól- annál- göresösebb°m ragaszkodik minden ^?? ; PÍóiához. De nemcsak maradván^ er&'t igyekszik mindem erőveH konzerválni, hanem — amint ezt éppen a mi új ea-vetemünk példája is mutatja_ — igyekszik beférkőzni, a lábát megvetni új, demokratikus intézraénveimkben 'ÍR Tudomásunkra jutott például, hogv a közgazdasági egyetemiem a felvételi vizsgákra bizonyos egyházi szervezetek előzetes szemi* náriumokban oktatták marxizmusra embereliket. a mind szem tvzimus embereit. hoery marxista álarcba bűiva jussanak be az egyetemre és folytathassák bomllaisztó tevékenységüket. T. Országgyűlés! A reakció aknamunkájával szemben mi a magunk részéről, mint mindem térem, ezem * téren is demokráciánk megszilárdításának két döntő feltételét egvrészt a dolgozók — elsősorban a munkásosztály -— vezető szerepének biztosításában, másrészt a dolgozó osztályok poétikai öntudiatra ébresztésében, s egyben új közéleti vezető rétegünk politikai és ideológiai felkészültségének, a haladás nemzetközi elméletében való jártasságánpk megerősítésében látiuk. Ha mi döntőnek tartjuk, hogy az új vezető" réteg nevelésénél elsősorban a munkáisoszitály ós a dolgozó T)araS7tság fiaira támasjzkodtiurik, még fomtosabbmak tartjuk az új értelmiség nevelésében e nevelés előbb emaíített ideológiai szempontjait. Éppen ezért nem csinálunk titkot abból, hogy az új egyetemem a marxiznliisleninizmus elméletét kívánjuk az_ elméleti és ideológiai nevelés alapjává tenni, de ugyanakkor külön és ailáhúzottan hangsúlyozni ki" vánjuk, hogy ez senki számára Sem kíván világnézeti diktatúrát jelemteni. A tanulmátayi
