Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

1063 Az országgyűlés 88. ülése 1948. szemben ott áll a fenyegetés: igein, de ötévi fog­ház! Kérdeni tisztelettel, amikor nem lesz meg a betevő falatja és nem fog tudni megélni, elégséges lesz-e ez a jogszabály arra, hogy visszatartsa őt iaz átlépéstől? (KEISINGEB Ferenc (d): Kérjen útlevelet!) Meggyőződé­sem, hogy meím. Általában véve azt h!iszem> ez a, három ti" pus különböztethető meg ezek között a szemé­lyek között. Nem tudom elhinni, hogy bár­melyik típusra ez a magasabb büntetési tétel preventív hatású lenne. t T. Országgyűlés! Eroilítették már előttem szólott képviselőtársaim 'az útlevéiikérdést. A miniszteir úr válaszolt is rá. Én. talán azt mon­danám, még: ezek között az emberek között 'az a kérdés is vizsgálandó volna* hogy íki voilt iaz, aki egyáltalán megkisérelte, hogy útlevelet k pjoin, és ki volt az, aki nem kísérelte meg. Meri talán különbség lesz la kettő között, ha az egyik megkísérelte és úgy próbált átmenni' vagy pedig nem kísérelte meg ós eleve kije^ leintette, hogy úgy sincs útlevél. T. Országgyűlés! Azt mondotta a minisz­ter úr, illetőleg valamelyik képviselőtársain — bocsánatot kérefo, elfelejtettem felírni, hogy ezt ki mondta* ,a javaslat indokolásából is érezni ezt, — hogy ez a büntetőjogi novella nem a tettnek, hainem a tettesnek a ; büntető­joga kíván # lenni- Állítom, hogy az előbb 'kiiej­tettek szerint ez a törvényszakasz nem a tet­tes, hanem éppen a tett^ büntetőjoga üesz. Éppen ezért felolvasóim módosító indítványo­mat és rögtön befejezean. Tisztelettel a követ­kező indítványt teszem (olvassa):/»A 48. § (1) bekezdésének második monda-aként vétessék fel iaz alábbi módosítás: A határnak meg nem engedett módon való átlépése kihágás és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő, ha ia tettets igazolja, vajgy hiltei-érdemlő imódon valószínűsíti, hogy érvényes útlevelet önhibá­ján kívül nem tudott szerezni és a magyar hatáir átlépésére súlyos egyéni körülményei kényszerít© ték.« A (2) bekezdést pedig, amely a kísérletről szóL tisztelettel kérem törölni, minthogy^ ebben iaz esetben, e mellett a bün/te őjogi tényálrai&éfc melleit a kísérlet jóformán meg sem állapít­ható. A magam részéről a szakaszt nem fogar dom el eredeti szövégiében. ENÖK: Az előadó úr kíván szólni. HAJDÚ GYULA (d) előadó: T. Ország; gyűlés! Kérem> hogy az előterjesztett módosí­tással szemben a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében szíveskedjenek elfogadni. Matheovits képviselő úr azzal érvel, hogy nem áll összhamigíban e súlyos, büntetéssel bün­tetendő cselekmény avval a rosszalási érzessél, amelyet pszichikailiag érez az, aki a bűncse­lekményt elköveti és helyteleníti a miniszter úrnak azt az éirvelésétj hogy az ellenzéki fel­szólalók miért hangozta tjáik a büntetés ma­ximumát, és a bün.tetés minimumát, miért nem emlegetik, mondván, hó"-* 1- ha a büntetés mini­mumát kell emlegetni', akkor miért kellett felemelni a bün etési tételeket! Azért kelett felemelni, mert vannak esetek? amikor a régi büntetési tételek nem elegendők, módot kell tehát adni a bírónak, hogy ezekben az eseteik­ben tmrgasabb büntetési tételeket alkalmazhas­son, mint a múltban, Ez nem annyit jelent, hogy minden esetben ezeket .alkalmazna,. Ezért évi november hó 26 án, pénteken. 1Ö64 kell tehát a minimumot épp úgy tekinteni, mint a maximumot. Ami pedig azt illeti, hogy ez a cselekmény nem váltja ki a pszichikai rosszalás érzését elkövetőiből, illetőleg azokból, akik ennek el­követéséről tudnak, azt hiszem, igen t. Ország­gyűlés, hogy ez attól függ, vájjon milyen iaz illető pszichikuma, hogyan van az ő pszichi­kuma beállítva. Ha valaki azonosítja magát pszichikumában a magyar társadalom jelen­legi szükségleteivel, a magyar népi demokrá­cia igényeivel, akkor benne ez a cselekmény teljes mértékben kiváltja ezt a rosszalási ér­zést. (BUCHINGER Manó (d): Erről van szó!) Ha nem azonosítja magát ezekkel a szempon­tokkal, akkor természetesen ez a rosszalási ér­zése hiányzik. Már pedig annak igazolására, hogy a magyar demokráciának nagyon nagy érdeke, hogy ezek a határátlépések, illetőleg szökések, a határon való átkelések ;ne történ­jenek meg, a már felhozott argumentumokhoz, amelyeket itt emlegettünk, legyen szabad még egyet hozzáfűznöm, nevezetesen azt, hogy vau­nak olyan határátkelők, akik egétízen ártatlan egyéneknek látszanak és a végén mégis kisül, hogy: nem is akartunk mi kintmáradni, csak a mamámat, a papámat, a barátomat, a ke­reisztmamámat akartam meglátogatni, talán ki­akartam menni körülnézni egy hónapra. Igen t. Országgyűlés! Elvégre nieni vagyunk annyira tájékozatlanok, és — a miniszter úrj szavára hivatkozom, — próbáljunk egy kiseé logikusan gondolkozni, amikor egy cselek­ményt megítélünk. Vegyük tudomásul, hogy aki kimegy, nyilvánvalóan mindig vagy valu­tát költ, vagy forintkiajánlást követ el. akár igazolni tudjuk ezt, akár nem. Minden eltávo­zás összeköttetésben áll külföldi valuta igény­bevételével, mert a levegőből' ott kint senki megélni nem tud. Már pedig nekünk az adott gazdasági helyzetben eminens érdekünk, hogy azok menjenek ki és vegyenek igénybe valutát, akiknek kimenetele nemzetgazdasági szempont­ból indokolt, más pedig ne menjen ki. Tehát ebből a szempontból is komolyan kell üldöz­nünk ezt a cselekményt. A képviselő úr azzal argumentál, hogy van-e preventív hatása ennek a rendelkezés­nek, mert hiszen — mondja ő — ha nem meg­torlás, akkor prevenció céljából kell Felso­rolja a távozók három kategóriáját és azzal argumentál, hogy a prevenció egyik kategóriá­val szemben sem sikerül, mert aki politikai, gazdasági, vagy megélhetési okokból megy ki, nem engedi magát visszatántoríttatni ettől a büntető rendelkezéstől. Azt hiszem, ez nem egészen így van, mert útlevéllel mindenki ki­mehet, akinek valamely speciális ok meg nem akadályozza, hogy útlevelet adjanak. Aki tehát kiszökik az eddigi jogszabályok szerint, cse­kély büntetést kockáztatva, az, ha súlyosabb büntetés fenyegeti, nagyon meg fogja, gon­dolni, hogy nem célszerűbb-e útlevél kérése és azoknak a feltételeknek a kielégítése, amely feltételek mellett az útlevelet neki megadják. Lehet, hogy megkapja az útlevelet, lehet, hogy nem kapja meg. Ha nem kapja meg, akkor ez azért történik, mert azok a feltételek, amelyek mellett az ország gazdasági és politikai érde­kének szem előtt tartásával a kiutazást meg" lehet engedni, nincsenek meg. Ezzel mindjárt felelek az indítvány máso­dik részére, nevezetesen arra, hogy aki meg­kísérli, hogy útlevelet kapjon, de nem kap, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom