Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
1059 Az országgyűlés 88. ülése 1948. Következik a törvényjavaslat 16. §-ának tárgyalása. CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a 16ELNÖK: Az előadó urat illeti a szó. HAJDÚ GYULA (d) előadó: T. Országgyűlés! Ebben a szakaszban egy sajtóhiba van. A * harmadik bekezdésbea a bünfcetőitlörvénykönyv 221. szakaszára történiik hivatkozás. A helyes hivatkozás a büntetőtörvényikönyv 225"ik szaíkiasza. Kérem tehát a szakasznak ezzel a módosírtlássial történő elfogadását. ELNÖK: Elfogadja-e az Országgyűlés a módosítást? (Igen*) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a törvényjavaslat 17. §-ának tárgyalása. CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a 17. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 18. ,?"<•) VÉSZY MÁTYÁS (pk): Visszavonom a szakaszhoz előterjesztelfet módosító indítványomaii ELNÖK: A szakasz meig nem támadtatíván, elfogadottnak jelentem iki. Következik a törvényjavaslat 19. §-a. CZETT JÓZSEF jeo-uző (felolvassa a 19— 39. fi'okat, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad, — Ohüssa a í0. ,?-*.) ELNÖK: Az előadó úr kíván szólni. HAJDÚ GYULA (d) előadó: T. Országgyűlés! A 40. §-hoz Vészy képviselőitlársiunk részéről az a módosító indítvány érkezett b&, hogy a saakasz törlendő lenne. Figyelmébe ajánlom az országgyűlésnek, hogy ez a szafcasz az újgazdák birtokát kívánja védeni. A szakasz rendelkezése különösen fontos a sváb vidék'eken, ahol a kitelepítésre kötelezett, de még el nem távozott svábok az új gazdák terményeit nagyon szorgalmasan szeretik meglopni. Éppen ezért, hogy ez Ikiomoly bűntettes alá es';ék, szükséges^ a 180 forinitois értékhatár 60 forintra való leszállítása, hogy az újgazdák birtokát, az újgazdák termését ezzel fokozottabb védelemben részesítsük. ELNÖK: iA tanácskoziást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, a t. Országgyűlést, hogy a 4(X §-t elfogadja-e a bizottság szövegezésében, Vészy Mátyás képviselő úr törlési indítványával szembeni (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 40. §-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a törvényjavaslat 41. §-a. CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a íl— 17. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a d8. §-t), VÉSZY MÁTYÁS: Visszavonom indítvány omiat. ELNÖK: Matheovits képviselő urat illeti a szó. MATHEOVITS FERENC (pk): T. Országgyűlés! Az igazságügyminiszter úr előbb válaszában azt kérdezte, hogy az ellenzéki pártok szónokai, illetőleg az ellenzéki szónokok, amikor a törvényjiavasLat egyes szakaszait idézik, miért hangsúlyozzák az iluető cselekményre kiszabott bünteté= maximumát és miért nem kutatják a kiszabható büntetés minimumát. Tisztelettel megjegyzem erre, — felszólalásom ezzel kapcsolatos — hogy amennyiben^ a minimum lenne fontos és figyelembeveendő s a minimumot kellene néznünk végig az egész törvényjavaslaton és így a 48. §-nál És, amely évi november hó 26 án, pénteken. 1060 hez hozzá%ólok, akkor felmerülne az a kérdés, hogy miért kellett a régi büntetési tóteleket, például a 48- §-nál egy esztendőről öt esendőre felemelni. T. Országgyűlés! Nem kívánom ismételni azokniak a képviselőtársaimnak szavait, akik ezzel a szakasszal kapcsolatiban felszólaltak; csupán néhány olyan szempontot szeretnék felhozni, amely meggyőződésem Szerint plasztükusabbái, bizonyos vonatkozásokban több oldaliról megvilágítottabbá teheti ezt a, szakaszt s amely szempontok alapján indítványomat, amelyet itt tenni fogok, el is lehetne fogadni. T. Országgyűlés! A büntetőtörvónykönyv tényálladékainak szemügyre vételénéi nemcsak a jogásznak, hanem a laikusnak is feltűnik, hogy a tényálladékok általában véve két nagy oöoportna oszthatók. Vannak büntetőjogi tényálladékok, amelyek olvasásánál az ember arra gondol hegy annak a cselekménynek (elkövetése vaüóbian szociáietikai rosszalást hoz létre az egész társadalomban, s ezejn alapul a bűnösség, mint büntetőjogi fogalom; érezzük, hogy aki azt a cselekményt elkövette, az tudatában volt annak, hogy rosszat cselekec'iett s hogy őt ezért a társadalom magából kiveti, mert ő gonosz, rossz ember. Vannak (azonban ia^ büntető jogi tényálladékok között olyanok, amelyekről tudjuk és érezzük, hogy nem áll mögöttük olyan jiogi norma, amely minden időkben, minden körülményeik között, térbeli ós időbeli korlátozás nélkül kategorikus imper ( ativusz tehetne. T. Országgyűlés! Ügy érezzük, hogy ezeknél a tényalladékioknál kétségkívül két érdiek ütközik egymással: egy magasabb társadalmi érdek és egy egyéni érdek. (17-00) A társadalom szempontjából kétségkívül értékesebb a társadalmi érdek, azonban az egyén a oseletkmény elkövestésénél úgy érzi, hogy ez a jogszabály, ez a tényálladék hihetetlen nyűgöt, terhet rak a vállára, olyannyira, hogy ő maga nem érzi azt a pszichikai rosszalást, amelyet a másik bűncselekmény-típus elkövetésénél, az úgyneve" zett büntetőjoga jogellenességet magúikban foglaló cselekményeknél érez. Itt ezt nem érezzük' ebben két érdek összeütközését látjuk és úgy látjuk, hogy bizonyos közigazgat.s-ellenesség van. Ebben látom én ennek a szakasznak a jellé" gót, amelyre elsősorban kell figyelemmel lennünk, és itt látom elsősorban az indokát annak, hogy miért a közigazgatási jlogból vett indokokkal szólaltak fel előttem ellenzéki képviselőtárs a im ebben a kérdésben. T. Országgyűlés! Minden bűncselekmény mögött, minden tényálladék konstruálásánál valamilyen jogvédett érdeket találunk. Ha ennél a szakasznál a jogvédett érdeket keresem* ön" kéntelenül a régi törvényre, az 1940:XVIII. tc.-r© gondolok, amely az állam biztonságát és nemzetközi érdekét tartja szem előtt. Rögtön hozzáteszi azonban annak & törvénynek az indokolása — mert 1940-ben hozatott — hogy csak a rendkívüli helyzet indokolja azt, hogy az 1903. évi szabályozást felemelje arna a, mértékre, amelyet a törvény 10. ^-ábain megállapít. Azt mondja ugyanis (olvissa): Ez a rendkívüli helyzet, amelybe az ország az európai háború következtében jutott, fokozottabban kötelességévé teszi a magyar törvényhozásnak, hogy minden körülmények között, minden eshetőséggel szemben gondoskodjék a magyar állam és a magyar nemzet fennmaradásáról ós fejlődésé ről.« Sőt azt mondja: azért volt szükség erre, mert a nem hadviselő államokat is belei akarják
