Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

995 Az országgyűlés 88. ülése 1948. szonyairól: Gárdos Mariskáról, Kéthiy Anná­ról» aki a miői jogok érdekében egy életen ke­resztül harcolt és küzdött. Ugyancsak nem sza­bad megfeledkeznünk a nagy és tisztalelkű katolikus papról, Giesswein Sándorról, ak? immár egy fél évszázaddal ezelőtt ugyanennek a gondolatnak a szolgálatába szegődött. S nem szabad megfeledkeznünk a fiatalok — az akkori fiatalok — közül Rákosi Mátyásról, ösécsy Imréről, Kend© Zsigmondról, akik is­mét vagy négy évtizede már ennek a gondo­latnak P szolgálatába szegődtek. De nem sza­badi megfeledkeznünk t azokról a ikryáHó femi­nista assznyokról, Bédy-íSehwimímer Búzáról, Glüoklicb Vilmáról és ugyanúgy a jobboldal asszonyairól: Apponyi Albertnéről és Kosen­berg Augusztáról, akik azzal, hogy a szociális gondolatnak és a humánumnak voltak a kép­viselői- szintén beírták a maguk nevét a nők egyenjogúsításáért folyt mozgalom történetébe. Mindez okokból mélységes meghatódott­sággal, de egyben tisztelettel és örömimell kö­szöntöm, ezt a javaslatot, amely a demokrácia alaplényegét: az epyenlőségét végre a nemek között megvalósítja. Az ellenzéki politikus kri­tikus szemével azonban mégis fel kell hívjam e javaslat benyújtójának, a miniszterelnök úr­nak a figyelmét az 5- §-ra, amely azt mondja­hogy a, jelen törvény nem érinti, azokat a jog­szabályokat, amelyek a nők számára könnyíté­seket állapítanak meg egyes) életpályákom való elhelyezkedésük sízempontjábóL sem ' azokat, amelyek egészségvédelmi vagy alkati okokból tiltják vagy feltételekhez kötik a nőknek bi­zonvos (munkakörökben való foglakoztatását. Szerettem volna az indokolásban felsora­koztatva látni azokat a törvényalkotásokat, amelyek ezzel az 5- §-al kapcsolatosak. Saj­nos, az idő rövidsége, a törvényjavaslat sür­gős tárgyalása nem adott módot nekem arra sem, hogy átnézzem ezeket a törvényalkotá­sokat. Az előadónő i R említést tett erről- Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a múltban sokszor részben a piedesztálra állításisal. rész­ben a nő alkati adottságainak hangoztatásá­val vontak el olyan pályákat is a nőktől, ame­lyeknek elvonása aligha indokolt. Éppen ezért szeretném, ha akár az előadó, akár & kormányzat részéről legalább olyan nyilatkozat hangziainéik itt el> hogy nem lehet s,zó ia múltba visszamenőleg olyan törvény­alkotásról, ameíly a női jogokat az egyenjogú­sítás terhére megszorította és amely ennek a leendő törvénynek elvi felfogásával, elvi rendelkezéseivel ellentétben áll. - Nem tudom, mennyire ismeri ja» t. Házi a kérdést, de pél­dául mindmáig órásmester vagy szakács nő nem lehet (Mozgás), mert ilyen törvényalko­tásaink vannak. Amikor örömmel üdvözlöm ezt a javas­latot, egyúttal a, tradíció sjzeretete alapján viszont szeretnék rámutatni! arría>, hogy ennek a törvényjavaisiljatnak nyilván dokumentációs célja, is van. Ezit! helyesnek is tartom, mert amikor a közeljövőben a világ as iS !zonyai itt összejönnek, a magyar nemzet nem adhat sízebb ajándékot és szebb »Isten hozott!«-kö­szöntést, mint ezt a törvényjavaslatot. Ugyan­ekkor azonban innen a parlamentből azt a további üzenetet is megmondhatju!k az ide­jövő íaiyszonyoknak, hogyha megnézzük a ma­gyar jogfejlődést az európai államok jogfej­lődésével ^felemben, akkor megállapíthatjuk' évi november hó 26 ún, pénteken. 996 hogy az minden időkben sokkal előrehaladot­tabb és fejlettebb volt, mint bármelyik nép törvényhozása. (Ügy van! a néppárton.) Mi­alatt Franciaországban a nő csak a férj bele­egyezésével mehetett ©1 cselédnek, azalatt Ma­gyarországjon óvSizázadok óta a különvagyon intézményén, , a nő követküldési jogán és száz és száz másí joigon keresztül sokkal messzebb mentünk a haliadás útján, mint Európa leg­több államat Amikor tehát ezt a törvény­javaslatot őszinte örömmel elfogiadom, azzal a gondolattal foigadom el, hogy ez a jíavaslat a régi maígyar jogalkotások vonalába illesz­kedik. (Tetszés és taps.) ELNÖK: A miniszterelnök úr kíván szólni. DINNYÉS LAJOS minisztereklök: T. Or­szággyűlés! A magyar köztársaság kormányá­nak minden törvénye és rendelkezése a felsza­badulás óta a nőknek ,a férfiakkal egyenlő jo­gokat biztosított. A magyar nép súlyos elnyo­matásának és megpróbáltatásának évtizedei alatt a dolgozókat sújtó összes: elnyomó ás jog­fqsztó intézkedések mellett a maigyar nők még súlyosabb jogtalanságban és elnyomatásban éltek, meri akár ia választójog régi rendszerére, akár a nők előmeneteli lehetőségére', akár 1 azok­nak a tiltó rendelkezéseknek a tömegeire gon­dolok, amelyek a nők, jogi, közszolgálati és ma­gánjogi helyzetében teljesen méltánytalan ren­delkezéseket tartalmaztak* láthattuk, hogy a nők elnyomatása, a nők jogf osztottsága és fej­lődésük feltételeinek minden térületen való meg­akadályozása a. tőkés társadalmi rend^ jogfosz­tásaiból és' igazságtalanságaiból származott. (BUCHIN'GEK Manó (d): Ugy van!) A világ kapitalista államaiban még _min­diig ugyanez; a helyzet. Különösen az impe­rialista nagyhatalmak elnyomatása alatt lévő gyarmati országokban mutatkozik a legjob­ban ez a, hátrány és mellőzöttség, ahol a nő helyzete még ma is teljesen alárendelt és meg­alázott. A Szovjetunió volt az első állam, amely a nők teljes egyenjogúságát nemcsak törvény útján biztosította a szocialista társadalom rendjéből kifolyólag, hanem fokozatosan és egyre nagyoíbb mértékben teremtette meg azo­kat a lehetőségeket is. amelyek ennek az elv­nek a gyakorlatba való teljes átültetését és megvalósítását lehetővé tették. Tudatában, vagyunk t. Országgyűlés an­nak, hogy népi demokráciánkat nem lehet a nők teljes egyenjogúsítása nélkül kiépíteni, annál kevésbbé, mart Magyarországom is a nők a társadalom nagyobbik felét alkotják, és az ő önfeláldozó öntudatos tevékenységük és mnnkájuk nélkülözhetetlen a népi demokrá­cia kialakításában. Mint már említettem^ a magyar demokra­tikus kormányzat a nők teljes egyenjogusí­tásának szempontjait a felszabadulás óta szem előtt tartotta, ós már az 1945:VHI % tc.-ben minden egyenlőtlenséget, jogfosztást és meg­különböztetést megszüntetett, amidőn kimon­dotta: »Nemzetgyűlési választójoga van min­den magyar állampolgárnak, aki 20- életévét betöltötte ós Magyarország területén lakik-« Az 1946:1. te., amely a. köztársasági állam­formát iktatta törvénybe, a köztársaság min­den polgárának fajra, nemre, vallásra való tekintet nélkül állapította meg a jogait. Te­hát már ezek a törvények is alapjában meg­szüntettek minden megkülönböztetést, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom