Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-87
981 Az országgyűlés 87. ülése 1948. évi Mónus Illósné előadó képviselőtársunkat illeti a szó. MÓNUS ILLÉSNÉ (d) előadó: T. Országgyűlés! Az országgyűlés alkotmány jogi és közjogi bizottsága tárgyalás alá vette az országgyűlési választói névjegyzék helyesbítésének elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot és azt változat, lan szövegben elfogadta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat érdemben nem érinti a választójogi törvénynek azt a rendelkezését, amelyre az 1947.-XXII. t c . 8. §-ának (2) bekezdése utal, hogy a választói névjegyzéket minden évb'en szeptember 1. és december 3i- között helyesbíteni kell. csak felmentést ad a névjegyzék helyesbítése alól 1948-ra. A helyesbítés elhalasztását nyomós okok indokolják. Indokolja mindenekelőtt az a tete^ mes költségtöbblet, amelybe a helyesbítés kerül. Az ország 3250 községének, 45 megyei va rosának, 13 törvény ható sági jogú városának és Budapestnek közel 6000 választási körzetében a névjegyzék helyesbítéséhez legkevesebb 20-000 ember napokig tartó munkájára^ volna szükség. Ez nyomtatványokkal és egyéb költségeikkel együtt több mint három millió forint. Ezenfelül feltartana a közigazgatási apparátus egy részét is. H"rom millió forint költségtöbblet terhelné tehát nemzetgazdaságunkat ak v or, amikor az ország újjáépítéséhez és a tervgazdálkodás céljaihoz minden fillérre éá minden dolgos kézire szükség van. Figyelmébe ajánlom a t. Országgyűlésnek ezenkívül még azt is. hogy ebben az évben végrehajtjuk a népszámlálást, amelynek hiányát gazdasági életünk súlyosan érzi. A népszámlálásra gazdasági fejlődésünk szempontjából, a helyes munkaerőgazdálVod''s érdekében múlhatatlanul szükség yan. Ehhez szintén több mint húszezer ember munkáját vesszük igénybe. Ha két ilyen nagy munka köz-ött választani kell, akkor természetasen_ elsősorban azt kell elvégezni, amire gyakorlatilag szükség van. A névjegyzék helyesbítésére pillanatnyi, lag nincs még szükség, mert aia új névjegyzékre 1948-ban előreláthatólag nem lesz szükség. Ezeket a szempontokat vette figyelembe az alkotmányjogi és közjogi bizottság, amikor egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot. Kérem a t. Országgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot szintén ^elfogadni. (Helyeslés.) ELNÖK: Feliratkozott szónok nincs. Kíván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni 1 (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezieittnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy az ország-gyűlési választói névjegyzék helyesbítésének elhalasztásáról szóló törvény javaslatot eredeti szövegezé'sébem általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e'? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy ©íz országgTŰlés a törvényjavaslatot eredeti szöveisezéséhen által ánosságban, a részletes tárgyalás alaniául elfogadta. J^öve^'^vik a törvén v ja vaslat ré^zle+ess tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tö'rvónviavallat címét felolvasni. CZÖYEK JENŐ jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és í.. 2. §'a,\t, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a kiskorúak és gondnokoltak gyámhatósági kezelés alá tarnovember hó 25-én, csütörtökön. 982 tozó pénzeinek elhelyezéséről és a gyámpénztári tartalékalap megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kappeter Gyula előadó urat illeti a szó. KAPPETER GYULA (d) előadó: T. Országgyűlés! A kiskorúak és gondnokoltak gyámhatósági kezelés alá tartozó pénzeinek elhelyezéséről és a gyámpénztári tartalékalap megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, két részből áll. Az egyik az árvák és gondnokoltak gyámhatósági kezelés alá tartozó pénzeinek elhelyezése, a másik ia gyámpénztári tartalékalap megszüntetéseEz a törvényjavaslat az árvák és gondnokoltak szempontjából rendkívül szociális. Anyagi érdekeiket megvédi és megszünteti az eddig fennállott tarthatatlan helyzetet, hogy az á'r^ák r>énzé+ a gyámhatóság kihelyezhette eladósodott földbirtokokra, házakra és olyan ingatlanokra, ahonnan nem kaphatták vissza a pénzüket. Nagy szükség volt erre a törvényjavaslatra, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az első világháború előtti békeévben 25 vármegye, 13 törvényhatósági jogú város és 45 megyei város 26,900.000 pengőt kezelt, ebből csak 14 000.000-t helyeztek el különböző, nyilván nem megbízható pénzintézeteknél, ha pedig ezek csődöt mondtak, akkor odaveszett az árvák pénze. Ha e pénzintézetek közül egyikmásik fizetésképtelen lett, nem volt behajtható rajtuk a pénz és ezt a tartalékalapból pótolták, Fim elv szintén az árvák pénzéből tevődött össze. 8,800-000 pengőt tett ki az az összeg, amelyet magánosoknál helyeztek ki, kölcsönadtak házakra, eladósodott földbirtokokba és lábon álló gabonára. Kosz termés esetében természetesen ebből sem kapták vissza a pénzüket és így az megint esiak elveszett. 3-600 000 pengő volt a tartalékalap, amelynek főiként az volt a 'rendeltetése, hop-v pótolja azokat a pénzeket, amelyek a kihelyezés alkalmával elvesztek. Tudjuk azt is, hog-y az árvák pénzéből kölcsön őket is adtaik- Az első v ; ]ágháború alatt hadikölesönöket jegyeztek az árvák pénzéből, ami természetszerűleg elveszett A második világháború alatt pedig erdélyi nyereménvköle c 'ön-kötvényt vásároltak érte, anii szintpii elveszett. T. Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat az árvák pénzét a D'Oistitakarékpénztárnál kívánja elhéVezni kamatozó betétként, és a postatakaréknénztár köteles lesz a Nemzeti Bank lesz'átmítolásii kamatlábát 3%-fcal meghaladó kamatot fizetni. Megszünteti a törvényjavaslat a tarttalékalianot, >Pmelynek, mint már mondottam, az volt a főcélja, hoa-y az eíVesziett pétnizeket pótoliák belőle. Azonkívül ebből kellett fizetni az árvaszéki ügyészi eljárások költségeit. Ez a tartalékalap az árváik pénzéből jött i'étre, a megőrzési díjakból és a tárgyalásokhoz szűk" séges esRzegíeket ebből pótolták. A tartalékalapra ezekntán nem lesz szükség. iaiz álrvák pénzét biztos helyre, kaimiatnizó betétként fogják elhelyezni, és természetesein a kamatokat év végén a tőkéhez hozzá fogják írni, így a kamatokkal ái'landóan növekedni fog az árvák pénze. Hatályát veszti az 1877:XX. tc. 285. §-ának (2) bekezdése, amely megengedte, hogy az árvák pénzét a belügyminiszter a községeik és hatóságok kezelésébe adja. Ugyancsak hatályát veszti ennek a törvénycikknek 293. §-a, amely 62*
