Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

953 Az országgyűlés 87. ülése 1948. évi november hó 25-én, csütörtökön. 954 Van ellenben egy szempont, amely pontosan az önkormányzatok eiaabad választását indo­kolja ebből a szempontból is, ez pedig az, hogy ha nehezebb a helycsere, ha nem lehet olyan könnyen egyik helyről a másikra átmenni, akkor talám éppen ezért kell jolbblan dolgozni. Lehetséges, hogy vannak talán egyesek, akik éppen abból az okból hogy nem tudnak bele­illeszkedni a helyi önkormányzatba, vagy mert nem tudták még megszerettetni, megkedveltetni magukat a néppel, mondom, talán éppen ebből az okból akarják állomáshelyüket megváltoz­tatni. : Azt mondja az előadó úr is és a javaslat is» hogy ^ kinevezés nem sérelmes az önkormány­ziatra. Erről a kérdésről már bővebben szólot­tunk. Önkormányzat ©nélkül .a szubjektív jo­gosultság nélkül, a szabad választási és a füg­getlen tisztviselőkhöz való jogosultság nélkül el sem képzelhető. Ez fából vaskarika. Végül arról beszélt az előadó úr, hogy a községi jegyzői kar vaajon érdemles volt-e, illetve most érdemes-e az államosításra, az állami státusba való átszervezésre. Előadta­hogy a demokrácia kormányzásának kezdetén ez a testület egy kissé bizony megtántorodott, mert a fejlőcjő reakció bűvkörébe került. Én ezt nem hiszem el. ELNÖK: Képviselő úr beszédideje 1 lejárt. KELETI PÉTER ISTVÁN (dn): Tisztelet­tel kérek egy egészen rövid kis meghosszabbí­tást azonnal befejezem. (Helyeslés.) ELNÖK: Méltóztatnak a kért meghosszab­hibást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszab­bítást megadja. KELETI PÉTER ISTVÁN (din): Rövidé­sem talám csak aranyit: nem áll az, hogy a jegy­zők a kulákok asztaláról! lahulilott morzsákból élnek. Ha azonban a jegyzők közül egyik­másik esetben megtörténik az, hogy igényibe­veszi a kulákokat, az nem szégyen. A járási főjegyzőkről és a jánáisa jegyzőkről azonban még maga az előadó úr sem állította ezt. Azt mondta azután, hogy a helyzet azóta megváltozott s a községi jegyzők most már ér­demesebbek lettek, hiszen a beszolgiálfoatás'ok terén és a klteriklális reakció ellepi tanúsított magatartásuk által érdemekre tettek szert (BELSŐ GYULA (dn): Alispánok lösznek!) Lehet, elfogadom. Amikor azonban földmívelésügyi kormány­zatunk megalkotta a gazdajegyzői intézményt, s amikor már volt szerencsiem szolima arról, hogy ezeknek az önkormányzatoknak végeredmény­ben nem célja a gazdálkodás, akkor felesleges olyan érdemeikre hivatkozni, amelyek egyéb­ként is átmenetiek, hiszen reméljük, hogy nem mariad meg örökre a beszolgáltatás repdíszére és majd a falusi parasztság is pénzben fizetheti adóját és a mezőgazdaságfejlesztési hozzíáaáAi­lálst, mint ahogyan. — hála Istennek — minden álampolgár pénzben fizetheti köztartozását. Reméljük tehát, hogy ez a rendszer nem marad örökélletü, ezek tehát csak átmeneti rendszer­ben szerzett érdemek. A jegyzőknek a klerikális reakció r elleni küzic'ielemben szerzett érdemeiről nem kívánok szólná. Lehet, hogy akad köztük ilyen is, ©n azonban nem fogadom el magának a klierikia^is reakciónak a fogalmát (Ugy van! Ugy van! Taps a néppárton, — Felkiáltások a dolgozok pártján: Tapsoljanak csak! — PIROS László (d): Ezi még a tényen nem változtat! — hgy tmnff »• nép&tfotm! K^m bírják a kritikát! ­PIROS László (d): Csak a has z nos dolgokat Szeretjük!) Mélyen t. Országgyűlés! Mindezek utam illik már befejeznem a javaslathoz való hózzá­szólásiomat. Mindenekelőtt azt szeretném leszö­gezni, amit felszólalásom elején is mondottam, hogy tudniillik szívből meg vagyok győződve a ^miniszter úr kiváló érdemeiről és rátermett­ségéről; s szívből meg vagyok győződve arról, hogy a miniszter urat a legnagyobb jóhiszemű­ség élSi a nép szolgálatának vágya vezette ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásánál. (RÉ­VÉSZ Ferenc (d): Ezt is, kibírja a miniszter úr! — Derültség.) Mégis azt kell mondanom, hogy magát a javaslatot végeredményben nem ő alkotta meg, hanem törvényelőkészítő bízott­siatga. Arra is gondolni kell, hogy a miniszter úr mindezen kiválóságai ellenére mégis csak tévedhet legjobb szándéka mellett is. Ugyan­csak tévedhettek esetleg a bizottságok is, amikor azt a törvényjavaslatot mindenféle jogi, főleg alkotmányjogi szempontból kifogás­talannak találták ós elfogadásra ajánlották. (MÓNUS Illésiné (d): Csak a képviselő úr nem tévedhet?) Minket, a törvényhozást azonban sem ,a miniszter úr jószándéka, sem az érdekelt bizottságok állásfoglalása nem kötelez. Minket ellsősorban a magyar nép érdekeinek szolgálata kötelez, (Taps a néppárton. — Felkiáltások a dolgozók pártján-. Nana! O beszél a nép érde­keiről! — Egy hang ugyanott; Nagyon kevés közük van hozzá! — Felkiáltás a néppárton: Van, annyi közünk, mint magának! — R)ADO­CSÁNYI Ferenc (d): Látjuk az üzemek állam o­siítláísáyail kapcsolatos' állásfoglalásukból!) Mindezek ellenére végeredményben meg keU állapítaniom azt, — mert elvitathatatlan igaz­ság^— hogy a javaslat leglényegesebb reradíel­kezése az önkormányzatoknak átmeneti, idő­leges jogfosztásoktól eltekintve, eddig mindig megvolt •szabad tisztviselőválasztási jogosult­ságának és a mindenkori központi hatalomtól független tisztvislelőkhöz való jogosultságának elvonása, mégpedig nem olyan időleges jelleg­gel, mint amilyen a gyászos emlékű 1942:XXII. te. volt hanem végleges formában. Amint kifejtettem, nem lényeges az, hogy itt állami állásokká változtatják ezeket az állá­sokat, mert nem az elnevezés, hanem a tartalom a lényeg. A tartalom pedig az, hogy ezek igazi önkormányzati állások ós ezek melllett igazi ön­kormányzat csakis úgy Képzelhető el, ha a ss z a­bad választás, nevezetesen éppen a kiválasztási jogosultság és a független tlsztvisielőkhöz való jogosultság változatlanul fenntartható. Megállapíthatjuk azt is, hogy ez az önkor­mányzati elv világszerte a legnagyobb eredmé­nyeket érte el és a rendeLkezésre állt rövid idő alatt felhozott adatokból katűuőilég nálunk is örök érdennekre tett islert. Megállapítottuk' hogy demokráciánk és deniokriatikus kormány­zatunk maga isi elismerte ezeknek a z önkor­mányzatoknak az érdemeit, a felhívott rende­letekben és egyéb jogszabályokban visszaállí­totta a szabad választási t és a független tiszt­viselőkhöz való jogosultságot. Elkötelezte ma­gát abban az irányban,, hogy ezeket a jogokat nem fogja csorbítani, hanem iínkább kiépíti és még teljesebbé tetsizi. Ezenfelül megigérte, hogy demokratikus módon újjláiszeryezá az egész ma­gyar közigazgatást. Ezek után a magyar köz­íigazgatásnoz nem lehet hozzányúlni így, hogy annak egy neszét, az önkormányzati közigazga­tást megváltoztatjuk anélkül, hogy az egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom