Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

80 Az országgyűlés 63. ülése 1948. évi április hó 27-én, kedden. 90 van! — Élénk taps a néppárton és a magyar demokratapárton. — LUKÁCS Vulinios (md): ügy van! Megértette a képviselő úr! — Egy hang a kommumstapártbóh Csak nyugodtan!) Következük a földmívelésügyi miniszter úr válasza Mézes Miikllós .képviselő úrnak tavaszra pétisó fej-trágyának hozzáférhető áron való előterjesztéséről 1948 február 4-én elmondott interpellációjára. Kérem, a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! A Péti Nitrogénművek RT-, a Tervhivatal és a földmívelésügyi minisztérium termelési ügyosztálya tárgyalásokat folytatott a tavaszi pétisó-műtrágyaakció lebonyolítása érdekében. Figyelemmel airra, hogy a gyár még nincs teljesen felépítve és nem dolgozik teljes kapacitással, február hó 15-ig mintegy 170 vagon pétisót tud előállítani a beérkező orosz ammioniunmitrát nyersanyag feldolgozásából. A február hó 15-től március hó 7-ig terjedő időszakbara ikb. 140 vagon, március hó 7-től április hó végiéig 360 vagon és május hó végéig kb. 450 vagon, vagyis a külföldi nyersanyagból és az itthoni anyagból a tavaszi időszakra kb. 1100 vagon pétisó előállítása látszik biztosítottnak. A pétisó-műtrágya előállítási ára métermázsánkint az előszámítások szerint 130 forint, értékesítési ára a Gazdasági Főtanács megállapítása alapján 100 forint. Az árkülönbözet a hároméves terv terhére áráthidalássai nyer elszámolást. Az új gazdák és a 10 k'at. holdon aluli gazdák 300 vagon mennyiségig nyolchónapos hitelben részesülhetnek. Az ez utóbbiak igényének kielégítését követően netán fennmaradó keretből a 10 kat. holdon felüli gazdák is részesülhetnek olymódon, hogy a megvásárolt pétisóműtrágya ellenértékének felét készpénzben kell kifizetniük, másik felére ugyancsak nyolc hónapra hitelt kaphatnak. A műtrágya a gyártás menete szerint azonnal a MOSzK és ai Péti Nitrogénművek RT. vidéki bizományosainak lerakataibain nyer elhelyezést, hogy a gazdák részére rendelkezésre állhasson. A műtrágyát — a gyártás menetéhez igazodva — növényenkint időrendi sorrendben fogják felhasználni. Elsősorban az őszi kalászosok fejtrágyázására bejelentett igények nyernek kielégítést, a tavasz folyamán gyártott további pétisómennyiséget olajlen, rostosnövények, cukorrépa (mag), szőlő, gyümölcs, kerti növények, dohány és rizs trágyázására fogják kiosztani Tisztelettel kérem válaszom szíves tudomásulvételét Budapest, 1948 március 24. Szabó Árpád s. k.« ElLNÖK: Mézes Miklós képviselő urat a viszoinválaisz joga uiegilletL A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a földimívelésügyii miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen! — Egy hang a néppárton: Nem!) Akik tudomásul veszik, méltóizteissianak felállni. (Megtörténik. — BORSOS Sándor (pp): Azok álljanak fel, akik nem fogadják ©1!) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. ÍDÖBRENTEI Károlyné (kp): Nagyon kényelmes emibérek, ennyi az egész!) Kövétikiezik ia< földmívelésügyi 'minisztérium vezetésével ideiglenesen megbízott Binynyés Lajos miniszterelnök úr válasza Mézes Miklós képviselő úrnak a vármegyei állattenyésztési aliaip díjainak befizetéséről 1948 február hó 4-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): » Tisztelt Országgyűlés! Válaszom a következő: ad 1. A törvényhatósági áillaitemyésiztéíi ailiapokujt az 1940:XIII. törvénycikk hívta életre, A törvényhatósági állattenyésztési alapok rendeltetése az, hogy annak segítségével a törvényhatóságok a kistenyésztők lálliatálloimányát magában fogkló köztenyésztést elegendő számú és megfelelő minőségű laspar állatokikal elláthassák. Az állattenyésztési alapok teljesítőképesiségének biztosítása érdekében a köztenyésztésben érdekelt anyaiálHiattulajdonosok a törvény ér telimé ben kötelesek az állattenyésztési alap javára tenyészállatf díjat fizetni. Ezidőszerinit a tehenek után 20 forint, anyakocák után 6 forint, ainyajuhok után 1.50 forint tenyészállatdíjat kell fizetni. A megálliapított tenyészállatdíjak iá mai állüitláírakhoz viszonyítva nem magasak, mert 60—70 .tehén után, 30—40 anyakoca után és 30—40 anyajuh után kell egy-egy apaállat beszerzéséiről gondoskodni. A tenyiészálilatdíjak leszállítása lehetetlenné tenné a szükséges apaállatok beszerzését, ami veszélyeztetné >a termelés folytonosságának, különösen pedig &z új birtokosok állattenyésztési lehetőségének biztosítását. ad 2. A törvényhatósági állattenyésztési alapok, amint az előbbiekből is kitűnik, nem a nagybirtokosokmafc, haineni azoknak a kistenyésiztőikinek érdekét szolgálták és szolgálják, akik anyaállataik részére apaállat beszerzéséről és tartásairól gyenge anyagi erejük folytán külön-külön maguk nem gondoskodhatnak. ad 3. A háborús eseményeket követő időben az állattenyésztési alapok kötelezettségeiket teljes mértékben necm teljesíthették, mert nagyon sok törvényhatósági apaállat elpusztult, s ia itenyészdíjakat nem fizették bei. a pengő romlása pedig^ az aikpok teljesítőképességének helyreállítását lehetetlenné tette. Emiatt igen sok község és közös legelőiben érdekelt birtokosság kényszerhelyzetben á törvényhatósiág helyett maga gondoskodott a legszükségesebb apaállat beszerzéséről. Az 1946. évi december hó 12-én kelt 69.258/1946. F. M. számú rendelet azonban lehetővé tette, hogy azokban iái községekben és város okban, ahol a község, város, legeltetési társulat vagy birtokosság az alap helyett saját költségén, de gazdasági felügyelőség közreműködésével a köztenyésztés részére az előírt r követelményeknek megfelelő minőségű apaállatot szerzett be, az anyaállattartók a kérdéses apaálltat vételárához való igazolt hozzájárulásuk mértókéig ia tenyészállatdíj fizetése alól mentesíttessenek. ad 4. A köztenyésztésre szolgáló apaállatok tartása a köztenyésztésben érdekelt gazdákra tényleg terhet jelent, de eziidőszerint ez elkerülhetetlen, mert más módon, az állatállomány szaporítása,, a termelés folytonossága* nak biztosítása és az ország újjáépítése lelhetetlen. ad 5. Az állattenyésztési alapok teljesítőképességéinek helyreállításában a forint bevezetése óta, fokozatos-, a legutóbbi félév folyamán pedig örvendetes javulás mutatkozik.