Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

949 Az országgyűlés 87. ülése 1948. évi te, amely pedig abfbán a korszakban született, — latmelyet reakciósnak szokás minősíteni, fel­tétlenül iszüfcstégessé tetteik ugyan — bár szin­tén az önkormányzatok sorvasztására és cson­kítására vezetőén — egy bizonyos uiegszűkített áthelyezési jogosultság megengedését ia főispán résziére ós egy, mondjuk kisebb áthelyezési jo­gosultság megengedését az alispán részére, de ezek a törvények is megkötötték. illetőleg kor­látozták ezt a jogosultságot azzal, hogy ezt az áthelyezési jogosultságot az országgyűlési vá­lasztásokat megelőzően és követően emlékeze­tem szerint hatvan napon belül még a főispá­nok és; alispánok sem gyakorolhatják. Mi következik ebből, t. Otpsizággyűlési! Az, hogy ki lehet téve a magyar nép annak.— én nem mondom ezt, ostak felteszem és elfogadom, hogy a belügyi kormányzat a legjobbhiszeműen jiáir el — bogy ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, alkkor egy esetleges országos válasz­tás alkalmával (RÓNASZÉKI Lajos (dn): lAz egész országot áthelyezik!) esetileg korlátlan áthelyezési jogosultsággal egész önkormányza­tunk vezető tisztviselőit már ól-holnapra külön­böző áthelyezésekkel telj esten kicserélik, miáltal szerény nézetem szerint a tiszta választás lehe­tetlenné válik. (Úgy van! Úgy van! a néppárton és a független demokrata párton. — DÉNES István (f): Ilyen rémképei vannak neki! Pedig nálunk ilyen inam lehet! — BUDAI György (d): Akkor neim féltették?) lAzit monidja tovább a javaslat: nem lénye­gei® az, bogy az átköltözködési ületményeket szabályozza, ellenben kimondja, hogy az állá­sok állami állássá való átszervezése után isi az állással jogszabály alapján járó va&amely tes­tületi szervi tagsága, kinevezése a központi ha­tatom által állami állásba fcineverett járási fő­jegyzőnek, jegyzőnek, községi jegyzőnek to­vábbra is megmarad. Ennek megint igen kínos, szerény nézetem szerint alig áthidalható követ" fcezmény'eii lennének. Nevezeteiben, ha abban a járásban vagy közeégben a járási főjen-vzőt vagy a jegyzőt a központi hatalom nevezi ki. akkor elsősorban felmerült annak lehetősége, hogy az alája beosztott tisztviselők, akiket vi­szont az önkormányzat választott, ellentétbe kerülnek vele. Vagy például ha mondjuk, az alispán vagy az önkormányzat által, választott tisztviselők ezeknek a központilag kinevezett tisztviselőknek valamiely renidleilkelzést, fegyelmi jellegű vagy egyéb utasítást adnak, akkor ezek a központilag kinevezett tisztviselők esetleg azon az alapon, hogy ők közvetlen érintkezés^ ben állanak a központi hatalommal és az ő • állásuk kifejezetten és kizárólag a központi 3 hatalom kinevezésétől függ, ezeknek a rendel­kezéseknek és utasításoknak elfogadását, ille­tőleg végrehajtását megtagadhatják. (Ügy van! a néppárton és a független demokrata párton.) De másrészt ezek a testületi tagságok az előbb említett törvények szerint annyit jelen; temek, hogy ezek a központilag kinevezni szándékolt tisztviselők az ilyen testületeknek továbbra is tagjai maradhatnak- A járásban nincs törvényhatósági bizottság, de a törvény­hatóság székhelyén igenis van, és ha jól em­lékszem, a járási főjegyző annak hivatalból tagja, viszont a községi jegyző hivatalból tagja a községi képviselőtestületnek. Az autonómiának akaratelhatározását leg­belsőbb ügyeit tehát állandóan szemmel és fi­gyelemmel ki-érheti a központi hatalom által, kinevezett központi tisztviselő. Hogy ez az­után -milyen hatással lesz az ÖBkormányza- , november hó 25-én, csütörtökön. 950 tokra vagyis a szabad helyi közigazgatásra, azt előre megjósolni nem tudom, de hogy nem jó hatással lesz. az kétségtelen. (Úgy van! Úgy v<m! a'' néppárton.) A javaslat a fegyelmi jogkört is ki akarja venni a főispán, illetőleg másod-, főleg har­modfokon a belügyminisztérium jogköréből, s nagyjából és kifejezetten elsősorban a bel­ügyminisztérium jogkörébe utasítja. Ezzel kapcsolatban régi kívánalom az, t. Ország­gyűlés, hogy a fegyelmi jogkört lehetőleg egy bírói szerv, mégpedig a közigazgatási bí­róság gyakorolja. Ezt a kívánalmat magam is hangsúlyozni vagyok kénytelen. A leglényegesebb azonban bizonyos szem­pontból a javaslat 6. §-a; ez a szakasz éppen q felszólalásom elején és érdemi részében érin­tett és a demokratikus kormány, nevezetesen az ideiglenes nemzetgyűlés által kibocsátott 1030/1945, M. E. sz- rendeletnek azt a bizonyos 24. §-át. amelyre már hvatkoztam —- ugyanis kimondta azt, hogy azok a visszaállítások, te­hát választások, illetőleg visszafogadások ideiglenes jellegűek és csakis a közigazgatás véglege;., rendezéséről szóló törvényerejű jog­szabály hatálybalépéséig tartanak — hatályon kívül ldvái\ia helyezni. T. Országgyűlés! Már az előbbiek során kifejtettem, hogy demokráciánk és különösen demokratikus nemzeti kormányaink elkötele­ződi megígérték a közigazgatás általános és egyetemes, korszerű reformját s éppen azért, hogy ez a korszerű, általános és egyetemes re­form továbbra elodázható ne legyen, vették bele a rendelet 24. §-ába azt a megkötést, hogy ez a helyreállított választás esak ideiglenes. Ha tehát most ez a törvényjavaslat ezt az ideiglenességet megszünteti, akkor ezáltal éV­oen a közigazgatásunknak most kívánt demo­kratikus szellemben való átszervezését to­vábbra is elodázza. Éppen ezért, t. Ország­gyűlés, a törvényjavaslat ebben az esetben is nyilván téves és jogszabálysértő, illetőleg a demokratikus kormányzat célkitűzéseivé] is ellentétben áll. Azt mondja még a. javaslat, de erről már az előadó nr is beszélt, hogy ez az állami át­szervezés, illetőleg' kinevezési jog, áthelyezési jogosultság ós az ideiglenes megbízatások megszüntetése az önkormányzatok lényegét nem i érinti, miért histzien az önkormányzatok tulajdonképpen nem a. szabad választási jogo­sultságból állanak- Már a felszólalásom ér­demi részében kifejtettem' hogy iaz önkor­mányzatok leglényegesebb ismertetőjele éppen ez a szabad választási jogosultság (Ügy van! Ügy van! — a néppárton-)' éppen á független tisztviselőkhöz való jogosultság. Ezzel tehát itt most bővebben foglalkoznom nem szük­séges. ^Szükséges még az előadó úrnak előadása során tett némely megjegyzésére reflektálnom. Azt mondja, hogy a községi jegyzők bizony­talanságban vannak. (RADOCSÁNYI Ferenc (d): Ügy van! A jelenben is, mert nem merik végrehajtani a rendeletet a helyi függéstől. — Zaj és ellentmondások a ^néppárton. — Az elnök csenget — DÉNES István (f): Ez hely­telen közbeszólás volt!) § hogy a rendeletet nem hajtják végre, hanem a községi elöljáróság hajtja végre, amely a bíróból és más előlja­rósági tagokból áll. (RÓNASZÉKI Ls ios (dn): Függ a párttól!) Az előadó úr tohát azt mondja, hogy bizonytalanságban v&í aak. Már itt feltűnt nekem, hogy ar, előadd ír tulaj­60*

Next

/
Oldalképek
Tartalom