Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

Ö23 Áz országgyűlés 86. ülése 1948. egy telién járás. Ember legyen a talpán, aki hir­telen kiszámolja, hogy kulák-e az illető vagy dolgozó paraszt. (Derültség.) T. Országgyűlés! Nem voJina tehát igaza anauak, aki azt állítaná, hogy a flo&tasztráMs hold már megszokott és általánosain bevett mérték s így felesleges a földinél új mértékegy­séget bevezetni Igaz. azt is lehetne mondani, hogy ha még több toaértakegyiséget vezetünk be, ez csak növeli a zavart De ez sem állja meg a helyét, mert a jobb könnyen számítható mérték­egység- igen hamar átmegy-a köztudatba és ha­mar közhasználatúvá válik. Különbeni is a leg­főbb indoika ennek a törvényjavaslatnak az* aniát az előadó úr is kifejtett, hogy a bécsi öl­rendszert sehol a világon, még Bécsben sem használják már régen, egyedül csak mi. Ha már másképpen el tudtunk Bécstől szakadni, 400 év szenvedése után> akkor ideje, hegy ebben is el­szakadjunk. Mivel pedig ezt a mértékrendszert rajtumk kívül már sehol nem használják, ebből adódik, hogy még a szomszédos országokban sem értik meg. ha földről beszélünk, hogy milyen nagy­ságú földterületről van szó. Mi holdat mondunk, ők hektárt. Tegnap különben megkérdeztem egy öreg parasztembert: mit szól hozzá, hogy a jövőben tnem öllel, hanem méterrel mérik a lói­dét? Azt felelte: mindiegy az tel jesen, ha jól mű­veljük és jó 'lesz az időjárás, terem az úgy is. A. képviselő úrék meg arra vigyázzanak, hogy sem öllel, sem méterrel soha többé vissza ne mérjék a földet a grófoknak. (Taps a Ház min­den oldalán*) T. Országgyűlés! Nem tartom szükséges­nek u törvényjavaslat fontosságát ósi idősze­rűségét tovább indokolni. Ez a javaslat is egy lépést jelent a haladás útján, éppen ezért a javaslatot mind saját magam, mind pártom névéiben elfogadom. (Nagy tapsj ELNÖK: Kíván-e még valaki a törvény­javaslathoz általánosságban' hozzászólni'? (Nem. fia szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a í. Országgyűlést, hogy a, méterrendszernek a földadókataszteri munkalatokban és a telek­könyvbein való alkalmazásáról szóló törvény­javaslatot eredeti szövegezésében, általánosság­ban, a részletes tárgyalás állapjául el­fogadja-e 1 (Igen). Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlési a tör vény javaslatot ere­deti eeövegezésébesti általánosságban, a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadtam Következik a törvényjavaslat részletes tár­gyalása Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat cáimét felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat címét és 1—2. %-ait, amelyeket « Máz hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény­java&latot részleteiben is letárgyalta. Horváth Zoltán képviselő úr, mint^ az összeférhetetlenségi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. HOEVÁTH ZOLTÁN (d) előadó: T. Or­szággyűlés! Beterjesztem az összeférhetetlen* ségi bizottság jelentését a Pap István kép­viselő ellen Geleji Dezső országgyűlési kép­viselő úr bejelentésére, indított összeférhetet­lenségi ügyben. Kérem a jelentés kinyoma­tásának és szétosztásának elrendelését, vala* mint napirendre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelen­em november hó 24 én, szerdán. 924 test az országgyűlés kinyomatja, tagjai kö­zött szétosztatja, napirendre tűzése iránt ke­főbb _ fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendjére. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk és; napirendjére tűz­zük ki: 1. az egyes vármegyei és községi állások­nak állami állásokká átszervezéséről, 2. az országgyűlési választói névjegyzék helyesbítésének elhalasztásáróh és 3. a kiskorúak és< gondnokoltak gyámható­sági kezelés f ailá tartozó pénzeinek elhelyezése és a gyámpénztári tartalékalap megszűnt eté" férői szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elfogadja a t. Országgyűlés napirendi ja­vaslatomat? (Igen!) Az országgyűlés a napi­rendi javaslatot elfogadta. T. Országgyűlés! Most következik Keszler Aladár képviselő úr interpellációja a foldani­ve lésügyi miniszter úrhoz a hegyközségi ta­nácsiak és hegyközségek megszüntetése tárgyá­ban. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a minászter úrnak arról, hogy a hegyközségi tanácsokat a kormányzat meg­szüntetni szándékozik! Hogyan kíván a miniszter úr gondoskodni a szőlősgazdák érdekképviseletéről és hogyan kívánja pótolni a jövőben a tanács •megszünte­tésével ,a. jól bevált szakigazgatási szervet? Bu­dapest, 1948 november 18­ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. KESZLEK ALADÁR (dn): T. Országgyű­lés! Több oldalról értesültem, hogy a hegyköz­ségi tanácsokat és hegyközségeket a kormány­zat megszünteti és működési körűket több szerv között kívánja megosztani. Mielőtt ebben a kérdésben végleges döntés történik, szeretnék rámutatni a hegyközségek fontotsi szerepére és a megszüntetésükkel járó káros következmé­nyekre. T. Országgyűlés! Egy olyan szervezet meg­szüntetése áll küszöböm, amely mindenkor hí­ven szolgálta a szőlősgazda-érdekeket és< amely­nek a mai formában való megvalósításáért a pzőlősgazda-társtadalom hosszú harcot folyta­tott. A hegyközségek múltja csaknem két év­századra nyúlik vissza- A zalaegerszegi kis­siwőiősi hegy articulusai 1769-ből maradtak ránk, de működésének nyomát már 1752-ben megtalálhatjuk. A XVII. század végén és a - XVIII. század elején a balatoni borvidéken már mindenütt megtaláljuk a hegyközségek működ»ését tanúsító okiratokat. Ezeknek a hegyközségeknek munkaköre területi igazga­tásban és rendészetbein nyilvánult meg. A telepítési ós termelési problémák a filoxera-vész után az 1890-es évek táján kezdik foglalkoztatni a hegyközségeket. Ekkor fordul áz érdeklődés az amerikai dárekttermő ós olt­ványszőlők fölé. A hegyközségek vezetői kö­zött, ekkor már igeni sok gyakorlati szakembert taiiáliunk, akik az újjáéledő szőlőgazdaság kér­déseiben hasiznos tanácsokkal segítik a gazdá­kat. Ettől kezdve a hegyközségi élet vomtatot­tan bár, de fejlődésinek indulXA gazdíák köré­ben lassan miegvüágioftCMiiik, hogy a hejgyküzségi

Next

/
Oldalképek
Tartalom