Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-83

853 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi azonban a miniszter úr nem volt meggyő­ződve, aíkkor kettős kötelessége lett volna ezt a globális igénybevételt mellőzni. Hogy ez nem volt oilyan rendkívül fontos, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint bogy az ifjak igen rövid idő alatt azt a házait, amely nekik sem közlekedési, ffem egyéb szempontból meg nem frlelt, elhagylak (Mos pás a néppárton. — LU­KACS Vilmos (f): Mire volt akko'r e z jó?), most pedig: pártiskolía rjészére vetítek igénybe; (Zaj a dolgozók pártján. — Közbeszólás ugyan­ott: Elég volt a kétezeréves hazugságiból!) A miniszter úr ahelyett, hogy amint első beszélgetésünk alkalmával lojálisán, férfiasan, egy miniszterhez valóban illően elismerte, hogy itt törvénytelenség történt 1 , itt is elis­merte volna, nekem jön, rosszhiszeműséggel vádol, felolvassa olyanok neveit, akik talán soha ott nem laktak. (BAKÓ Kálmán (d): Prolik laktak a Szabadsághegyen?) Ez nem az egyenlő küzdelem fegyvere. Éppen ezért, mert a miniszter úr egyetlen állításomat meg nem -cáfolta, — mert mindazt', amit július 7ű interpellációmban elmondtam a törvénysérté­sekre, a rendeletek kijátszására von'aítkozólag, ma i* fenntartom — ezért, mert' éppen annak a főtisztviselőnek rendelet ellenes magatartását tulajdonképpen a miniszter úr fedezi, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a váílaszt tudomásul vegyem. (NONN György (d): A disszidensek meg fog-iák tapsolni Ameriká­ban! — LUKACS Vilmos (f): Hagyja el a disszidáiókat! Disszidáljanak! Hadd menje­nek! Nem hívjnk visisiza!) ELNÖK: Kérdem a t. Házat, méltóztat­nak-e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszait tudomásul venni? (Igen!) Az ors^á'o'g'vűlés la választ tudomásul veszi. (Fel" kiáltások a. néppá r ton: Nem!) Kimondtam, a határozatot az elhangzott megnyilvánulás alap­ján. Következik a földművelésügyi miniszter úr válasza Kovács K. Zoltán képviselő úrnak a gazdajegyzők kinevezése ügyében folyó évi augusztus hó 4-én előterjesztett interpellá­ciójára. Kérem a, jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. CZF.TT JÓZSEF ieg^ő (olvassa): »T. Or­szággyűlés! Kovács K. Zoltán országgyűlési képviselő az országgyűlés folyó évi augusztusi hó 4. napján tartott ülésén interpellációt 1 inté­zett hozzám ia gazdajegyzői kinevezéseik tár­gyában. Az interpellációra válásom a követ­kező: Az eddig kinevezett gazdajegyzőknek min 1­egy 60°/c-a képesített szakember. A további 40°/o olyan gyakorlati gazdák sorából került ki, akik legnagyobb részének &te itelkoláníkívüli gazdasági tanfolyamokon szerzett ezüst, vagy aranykalászos képesítése van, vagy akik mint volt gazdasági előljátrók, vagy mint a terme­lési bizottságok tagjai az alsófokú termelési igazgatásban is bizonyosfokú jártasságra tet­tek sízetrt. Meg kell jegyeznem, hogy a már kineve­zett gazdajegyzők elméleti és gyakorlattá to­vábbképzése is folyik és a gazdajegyzőknek a kinevezésüktől számított hat hónapon belül elméleti és gyakorlati vizsgát kell tenniök. A vizsgán meg nem felelő gazdajegyzők állá­sukat is elveszthetik. Így — véleményem sze­rint —- a gazdajegyzői szaktudás és e -szak­tudás fejlesztése minden tekintetben bizto­sítva van. Elhatározott szándékom, hogy az novemher hó 18-án, csü örtökön. 854 ezután történő kinevezéseknél is ugyanezeket fogom szem előtt tartani. Budapest, 1948 augusztusi 24. Dobi István s. k.« ELNÖK: Kovács K. Zoltán képvieielő urat a viszontválasz joga megilleti. KOVÁCS K. ZOLTÁN (dn): T. Ország­gyűlés! Köszönetté^ veszem a miniszter úr válaszát. Inteirpellációmban neim zártam ki a magam részéről sem annak lehetőségét, hogy gyakorlati tudástsal rendelkező, valóban ráter­mett gazdák is kaphassanak gazdajegyzői megbízáist, etzonban azt kértem a miniszter úrtól, hogy ezt a nagyon fontois megbízatást elsősorban olyan szakembereknek adja. akik a legmagasabbfokú szakképzett'®éggel rendel­keznek és csak hai ezekből nem áll rendelke­zésre elegendő, csak akkor nevezzen ki ilyen nem' elsőrendű, vagvis a legmagasabb szakkép­zettséggel nem rendelkező embereket, figye­lembe véve a szaktudáson kívül azokat a^ szo­ciális és társadalmi szempontból mért demo­kratikus követelményeket is. amelyekkel alá­írom, hogy a régi gazda tiszti karnak és ok­leveles gazdaitisizti karnak nem mindegyik tagja rendelkezik. A miniszter úr azonban egyáltalán nem érinti több egyéb jellegű kifogásomat, amelye­ket interpellációmban elmondtam. Nevezetesen ^kkor arra kértem a miniszter urat- legyen különös figyelemmell arra- bosry a kinevezések során •nártporitíikai szempontok ne érvényesül­jenek. Ezek mégis kétségtelenül érvényesültek. Egváltalán nem reflektál a miniszter úr eevik leglényegesebb kifogásomra, arra tudniillik, hoery a gazda jegyzők kii nevezéséről szóló ren­deletnek súlyos szoeiálisi hi anyóssá a*aii vannak. Az egyetemi végzettséggel rendelkező okleveles mezőgazdák számáríR ugyanis még azt a kezdő­fizetést sem biztosítja, amelyet a kezdő jegy­zők számára a rendelkezésükre álló státus W : ztosít. Mivel a miniszter tir ezekre a< problémákra egyetlen mondattal sem reflektál' az interpel­lációmban feltett kérdéseket továbbra is fenn­tartva, a miniszter úr válaszát néni tudom el­fogadni. ELNÖK: Kérdem a; t. Országgyűlést- tudr másul vesizi-e a földmívelésüsnyi miniszter űr írásbeli válaszát'? (Igen! — Nem!) Kérem azo­kat a képviselő urakat, akik a választ tudomá­sul veszik, szíveskedjenek feláTlanli. (Megtörté­nik.) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Hajdú Kálmán képviselő úrnak a ba­romfitenyésztés fejlesztésiének ós a baronifivész elleni küzdelemnek fokozottabb állami támo­gatása ügyében folyó évi augusztus hó 4-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a választ felolvasna. CZETT JÓZSEF jegyző (olvassa): »T. Or­szággyűlés! Hajdú Kálmán országgyűlési kép" viistelő az országgyűlés folyó évi augusztus bó 4. napján tartott ülésén interpellációt intézett hozzám a baromfitenyésztés fejlesztésének és a baronifivész elleni küzdelemnek fokozottabb államii támogatása tárgyában, Az interpellá­cióra válaszom a következő. A háborús események közepette baromfi­állományunk mintegy 65 százalékos pustetulást szenvedett. A felszabadulás után azonnal meg­indult a megmaradt állomány mennyiségi sza 54*

Next

/
Oldalképek
Tartalom