Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-83

849 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi rendelkeztek és így ezek ai lakások újaibb kerosetfí;írások céljára szolgáltak. Emlékez­tetnem kell a t. Háziat ezzel 'kapcsolatban itt arra is, hogy számtalanszor szellőztette a sajtó azt a dorbézolást, ami öte elmúlt időkben ezekben a társasházakban és az azokhoz kap­csolódó luxuevendéglőkben folyt. Tekintettel arra, hogy a dolgozók nagy, tömegeit kellett laktáshoz juttatni, lalkik túlzsúfolt albérletek­ben és társbérletekben, szívességi lakásokban, vagy pincelakásokban laktak, elérkezettnek láttam az időt a szabad sághegyi laikásdzsun­gel felszámolására. Elrendeltem ennélfogva •a. szabadl?ághegyi lakások igénybevételét 1 ott, ahol a körültekintő nyomozás alapján meg­állapítottam, hogy az érdekelt személynek másutt is van lakása. így kerül sor többek között Vértes István képviselő úr interpellá­ciójában megemlített Rege-utca 15. számú ház igénybevételére is, amit globálisan a tanone­ifj'ak országos szövetségének utaltam ki. Azok előtt, akik isimerik a tanoncok helyzetét, en­nek az intézkedésemnek méltányossiágát nem kell külön indokolnom. Mielőtt a Vértes István képviselő úr inW" pelláeiójában felhozott konkrét panaszokra megadnám a válást, engedje mieg a t. Ház. hogy legel sősorban arra müflaissalk rá, kik azok a személyek, akiknek lakásait a tanoncok ré­szére igénybevettem és kik azok. akiknek védelmében Vértes I c tván képviselő úr szót emelt (VERTES István (fd): Én a törvény védelmébrin emeltem szóit! — Zaj.) és tévesen ugyan, a jogszabályokra hivatkozik. Ezek a személyek a következők: Székely Béláné nagykereskedő, állandó lakása Bajesy-Zsilinszky-út 49., Gábor Vil­mosné ékszerész, külföldre disszidált ("NTONN György (d): Ez a törvény védelme?), akinek állandó lakásta Rákóczi-út 56. ^teám alatt volt. a Rege-ntca^ 15. számú öröklakásában kétéves unokája lakik nevelőnőjével, dr. Földes László ügyvéd- Klotild-ntoa 12/c, Bará'% Tiborné vál­lalati igazgató, Csengerv-utea> 9., Bálint An­dor enkorbizományos. Dob-utoa 89-. dr. Szé­kely János orvos, Váci-út 70., Neiger Jenő penziótulajdonois, Jókai-tér 1., Róna Ignáe ügynök. Mártírok-úti a 29., Geiger Richárdné magánzó. Személynök-ütca 21., Hofferr István nagykereskedő, Nagyatádi Swabó-utca 41., Lendler Dezsőné mérnök ne.ie. Katona Józsetf­utca 22.. Stern Sándorné tőzsdés, Poz e onyi­út 49-, Beck László kereskedő, pesti lakása nem volt megállapítható. Brann Éva varroda­tulajdonos, AUkotmány-utcf) 27.- Molnár József kereskedő, Erzeébet-körút 50.. Benedek Edéné magánzó államdé l^kásis Angliában van (De rültsérr. — VERTES István: (fd): Hangulat­keltés' — ZW.), özv. dr Steiner Tzsóné ügvvéd neje, Bo«nyák-tér 18. (EL7N"ÖK: Osendet \jrpk , képviselő urak!). Rónai Andor tőzsdés, Nador­iitca 30.. özv. Weiser Ozkárné vállalati igaz­gató. BaJesy-ZsiliTLSZikvút 53.. Farkas Jenő vállal' J tttulatidonos. Audrásisy-út 105., özv. Ha­vas Miksa né magánzó, pesti lalkása nem volt megállapítható, dr. Katóra Imréné orvos nen>, Pozsonvi-út, Farkas Gvula vállalati igazerató, Falk Miksa-utca 24-. Hermanm Miklós nagv­kere c kedő. Sas-utca 25.. Verebes Ernő film­színész, állandó tartózkodási helye Amerika {Za.ih Követe Adolf eyáVtulairlonos Fürst Sándor-utca 15., dr. Vermeis József ügyvéd. Falk Miksa-utca 24.. dr. Vajlkai Nándor ban­kár. Markó-ntea 7. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. november hó 18-án, csü örtökön. 850 Megállapítható ebből >ai névsorból, hogy Vértes István képviselő úr kettős lakással reudeOkező bankárok, tőzsdések, magánzók, vállalati tulajdonosok, nagykereskedők és kül­földre disszidált személyek érdekeit védte a dolgozó tanoncokkal szemben. Vértes István képviselő úr interpellációjá­ban a következőket teszi konkrét panasz tár­gyává : 1. Az igénybevétel elrendelésének azért nem volt törvényes állapja, mert rendszerint nem bérbeadás útján hasznosított láká fi oka + nem lehet igénybevenni. A képviselő úrnak ez a megállapítása ugyan helyes, bonban a jelen esetre nem alkalmazható, mert & körüb tekin'ő nyomozás megállapította, hogy az igénybevett lakájokat tulajdonosaik időszakon­ként bérbeadás útján hasznosították. Az örök­lakástulaij donorok ugyanis az év több hónap­ján keresztül ezelket a lakásokat általában olyan személyeknek adták bérbe, akik a Sza­badsághegyen közismert uzsorabéreket meg tudták fizetni. 2. A képviselő úr kifogásolta, hogy globá­lisau adtam utasítást a Rege-utca 15. ®zámú há(z igénybevételére. _ Ez természetesen tisztára rosszhiszemű formális fkifogáPI, mert mindenk; jól tudja, hogy nem a Rege-utca 15. számú házat adt^m a TlOSz-nak tulajdonul, és hogy a kiutalás a Rege-utca 15. számú házban lévő egyes lakásokra vonatkozik cstupán. Rendele­temet így értelmezte az alsófoikú hatóság iss és így értelmezték 'a tanoncok is, ezért ezzel a kifogással bővebben foglalkoznom nem kell. Mindenesetre jellemző, hogy a, képviselő úr rosszhiszeműen magyarázza a világos és félre­érthetetlen tartalmú rendeletemet. 3. Az interpelláló képviselő úr kifogásolta az el őze les végrehajtás elrendelését. Az előzetes végrehajtás 1 elrendelésének törvényes alapja volt, mert az igénybevétel időpontjában eizek a lakások üresen álltak viszont a tanoncok hajléktalanok voltak. Ha nem rendelem el az előzetes végrehajtást, úgy annak az lett volna a következménye, hogy az érdekeltek ügvvédjük útján soroza­tos fellebbezésekkeli az igénybevételt elrendelő határozat végrehajtását elhúzták volna, é^ időközbeni a laíkásokba sürgősen betették voí'.n.a idegeneket, (LUKÁCS Villmlois ífd): Ezek a-i ügyvédek!) hogy a lakások a hasznosítás látsOatát keltsék, mint ahogy volt is erre számtalan példa a Szabadsághegyen. Ennek i^egakadálvozása érdekében rendeltem el az előzetes- végrehajtást, -és ezáltal azonnal haj" lékhoz tudtam juttatni a tanoncok százait. 4. Végül Vértes István képviselő úr azt is Ikifogás tárgyává tette, hogy az igénybe­vett lakásokat tulajdonosaik annakidején új­jáépítették és az újjáépítésre tekintettel azok igénybevételének helye nem lett volna. A képviselő úr kifogásainak ez a rés©e is teljesen alaptalan. Elsősorban nem vagyok meggyőződve arról, hogy a szab ad ságheg vi állítólagos újjáépítés olyan úijáépítés volt. amelvre a fennálló jogszabályok az igénybe vételi mentességet mesradiáik- Köztmlouiású tény,, hogy az elmnlt időkben az illetéket-; ha­tóságok ezt a kérdést meglehetősen lazán k<y "^ltók De ettől eltekintve, a romlakások újiá­f'nítésével kapcsolatban kiadott^ 26.000/1947. E. K. M. számú rendelet rendelkezései szerint el­vész a® újjáépítésen alapuló mentesség abban az esetben, ha az újjáépített lakást az úiiá­építő 60 napon belül nem adja bérbe. Körül­öl

Next

/
Oldalképek
Tartalom