Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-83
835 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi amelyet az iskolai és társadalmi tesfonieivelés céljaira — érthetőbben: aiz átkos emlékű leventemozgalom céljaira — költött el a fasiszta kormányzat elő nem irányzott túllépés formájában. Ez az összeg közel hétmillió pengőit tett ki, mint túlkiadás ós mie'ssze túlhaladta a teljes 10.8 millió pengős kiadás az e colira előirányzott kéneken 3.8 millió pengőt. T. Országgyűlés! Az 1943- évből ezek a számadatok azok, amelyek a sok-sokezer adat mialleftt megmutatják és lelepleztük főbb vonalaiban a letűnt kormányzati rendszer politikájiájt. Az 1944. esztendő zárszámadási tételei közt hasonló tallózást végeztem és néhány számadaítot szeretnék a t. Országgyűlés elé terjeszteni, mondom, anélkül, hogy részletes bírálatba bocsátkozűiám. ment hiszen ezt a zárszámadást és ezeket a koimnányzati geszti ókat egészében kell elvetnünkAz 1944. évi zárszámadás 19. oldalán található adatok szerint a kiadások együttes öszr szege a honvédelmi minisztériujm vonalán kerekem 6.8 milliiárd pengő volt, az iparügyi minisztérium vonalán pedig*, amelynek költségvetése nyilvánvalóan túlnyomórészt ugyancsak a háborút szolgálta, több mint 3.5 miiliárd pengő. E számok azt is világosain mutatják, (BUCHINGER Manó (d); Nagyon!) hogy az 1944. esztendőben a Horthy-rendszer háborús uszító politikája és kormányzata milyen mértékben zsákmányolta ki a magyar nép erőforrásait. De a fő» e döntő saámokiotn túl van néhány olyan kisebb szám is, ámenek mögötlt a táv lajtiból visszatekintve felidézhetjük azokat az eseményeket, amelyek annak idején a kormányzat bűnös politikája következtében az egész dolgozó népet sújtották. A zárszámadás 52. oldalán az 1- cím 7. pontja^ úgy szól, hogy a polgári lakosság kitelepítésével kapcsolatos költségekre az előirányzat nélküli túlkiadás több mint 36 millió pengő volt. (Felkiáltások: Hídlatlan!) Itt emlékezem meg arról, hogy a zárszámadás a tételeket az 1944-es esztendőben négy csoportra .sorolja, ne vezetésen a január 1-tőt másáéra^ 19-ig történt kiadások csoportjaira, majd a német megszállás alatt március 19-től október 15 ig eszközölt kiadások és az október 16-tól december 31-ig folyósított kiadások csoportjára, értve itt természeteisen. a még fel nem szabadított területeken teljesített kiadásokat. Külön, negyedik csoportként iktatja be a zárszámadás a, felszabadított teírülMteken szeptember 26-tól december 31-ig terjedő időben eszközölt kiadások elszámolásait. Az előbb említett 36 millió pengős összeg mögött az országgyűlés láthatja azt a rettenetes szenvedést, amely ebből az összegből háramlott iaiz ország dolgozóira- De van itt egy igen érdekes és komoly tétel, amelynek összege ugyan nem túl nagy a hábofrús összkiadásokhoz képícisL de mégis a mai szemmel nézve megmutatja, milyen horribilis volt a kizsákmányolás országunkban ily módszerrekkel is. Éz a tétel a 74. oldalon a 15- cím 8. rovatában található. Eszerint magyar exportőrök kompenzációs szállításokból eredő márka követelésének kiegyenlítésére több minit 117 millió, pontosan 117-363-863 pemgő előirányzat nélküli kiadás szerepe] a számadások közt. Azt hiszem, ehhez sem kell külön kommentár. Tudjuk, mit jelenített ez. Egyik formája volt ez a magyar nép életereje< kiszívásának, amenovember hó 18-án, csü Ör tokon. 836 lyet a Horthy-rendszer és az azt követő kojfmányzatok a támadó német imperialisfta politika szolgálatában a magyar nép érdekei eLlen folytattak. Ugyancsak említésre méltó a 82. oldal egyik tétele, mely szintén tártaikra összefüggésben van az 1945- és 1946. esztendőikről később említendő adaltokkal. Ez pedig a gyáirak kitelepítésével kapcsolatos kiadásoknak több mint tízmillió pengős összege. Meg kell azon. iba.n^ jegy:izini, hogy ezt a folyaniaitolt már csak október 15 ik tudta követni a zárszámadás, de azt hiszem, hogy ami október 15. ujtán történt ezen a térem, azt mér számok nélkül is elégségesen ism erjük. Legvégül és utolsóul szeretném az országgyűlés elé hozni az 1944. évnek egy olyain tételéit,, amely talán a legmeglepőbben ós legmegdöbbentőbben mutatja azoknak az embérieknek belső lelkivilágát, akik amnak idején e geszitiókat végrehajtották. Itt a 88. oiidíal 1. címének 4. rovatáról van szó. A cím a következő: — jól tessék figyelni, mert szó szerinít olvasom — (BUCHINGER Manó (d): Halljuk!) » Németországnak íháborá utáni arassál; lításokra előleg«. Mindez történt 1944 szeptember hava körül. Eninek az összegnek a nagysága — ment ezt is elárulom — 88 millió pengőnél valamivel nagyobb összeg. Azt íbiszem, ez a tétel mutatja a legfaEiszédeseblben, a legr tisztábban azt a gazdaságpolitikát és általában azt a politikát, amelyet külöinlben mindnyájan jó! ismerünk és elitélünk. Ezen az úton és módon is szipolyozták, szívták ki a magyar nép életerejét idegen célok érdekében. Azt hiszem, ily in címen utalványozni Madá" soklat 1944 augusztusiában, szeptemberéiben, — meim is szólva az október utáni időkről — enyhén szólva, dőreség, ostobaság lehetett volna, ha nem lett volna a leggaládlahb, a leggyalázatosabb bűntett. (LUKÁCS Vilmos (md): Az!) T. Országgyűlés! Az 1944. év adatait nem kívánom továblb felsonoilni. azt hiszem ez a néhány sftáim is megadja a teljes képet a t. Orsízággyűlésinek, s elég itndoíkoláistul szolgál ahhoz a javaslathoz, amelyet miajd; előadói jelentésem végéin a bizottság nevében elő fogok terjeszteni. T- Országgyűlési! Azt hiszem, hogy e számadatok keretében — ha még néhány szót fordítok erre — jaibban látjuk, jobban értjük meg. hogy mennyire helyesen mutatott rá annakidején Rákosi Mátyás elvtársunk, miiniszterelnökhelyettes úr azokra »a jelenségekre, amelyeket a magyar néptől elvett élelimiszerek és egyéb javak elvitelével kapcsolatos beszédeiben és cikkeibein felsotrolt. Gondolok itt például konkréten arra a cikkre, amelyet »Az első élelmiszervoínat Uktrajnábók címen az 1942— 1943-as években tett közzé Rákosi Mátyási. Ebben a cikkében leleplezte, hogy amidőn a német propaganda, a goébbelsi propaganda büszkén szól arról, hogy megérkezett Ukrajnából az első vagon élelmiszer, ugyaniakkor nem szól iádról, hogy évenkint közel negyedmillió vasúti kocsi élelmiszer megy ki Magyairországbóil a nyugati határokon, s támogatja a német háborús gépezet fennmaradláisát, fenntartását. A felsorolt számok a külösniböző címeik alatt — például előleg áruszállításokra, amelyeket Németország a háború után fog eszközölni, V a gy a márkakövetelések kiegyenlítése idehaza — megmutatják, hogyam meoit végibe a hatalmas skanabilás ós kizsákmányolás pénzügyi vo-
