Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-82
809 Az országgyűlés 82. ülése 1948. zetében, milyen hatalmas karóikat okozott a második világháború, hogy lakosságcsere történt Magyarország és Csehszlovákia között, különféle nemzetközi egyezmények alapján kitelepítés 1 történt. Mindezek megváltoztatták néprajzi viszonyainkat. A földbirtokreform következtében megváltózitak birtokviszonyjaink, a nagyüzemek államosítása folytán pedig megváltozott az ipar és kereskedelem szerkezete is. Mindezek kimutatására van hivatva ez az újabb statisztikai adatfelvétel. Ha ehhez még hozzáveszem azt, hogy a tervgazdálkodásra történt áttérés is milyen hatalmas 'adatfelvételeket te&7 'Szükségessé, aíkkor valamennyiünk előtt nyilvánvalóvá válik ennek a statisztikai munkaterwiek a fontossága. A tervgazdálkodás' csak egészen pontoei statisztikai adatfelvételből indulhat ki. Erre tehát nemcsak a mostani hároméves terv megvalósításához, hanem a küszöbön álló és a kormány által beígért ötéves, majd pedig tízéves 1 terv megvalósításához és kidolgozásához is múlhatatlanul szükség van. Ezenkívül az előadó úr által említett politikai jelentőséghez még hozzáveszem azt, hogy ebből a statisztikai adatfelvételből fogjuk látni nemcsak azokat a hatalmas háborús károkat, amelyeket az ország elszenvedett, hanem 'azokat a hatalmas újjáépítési eredmény eket is, amelyekre a magyar demokráciái az elmúlt éveik alatt olyan büszkén és olyan joggal hivatkozhatok. Fontos tehát az, hogy 'a nem ebbe a statisztikai munkatervbe beilleszkedő, de mégis most következő népszámlálás a lehető legpontosabban és a lehető íleglelkiismeretesebben történjék, minden összeíró biztos alapo® kioktatást nyerjen feladatairól éis arról, hogy itt nemosiak egyszerű bürokratikus munkából, hanem nagyfontosságú politikai kérdés megoldásáról van szó, amely elsősorban ezeknek az összeíró biztosoknak a lelkiismeretességén és hazafiasságán fog múlni. T. Országgyűlés! Minthogy a hivatalos statisztikai munkaterv megfelel a törvényes irányelveknek, 'azok szerint van összeállítva, megfelel azoknak a korszerű és tudományos köve tel menyeknek, amelyeknek egy kis történelmi vázlatát adtam, a miniszterelnök úr jelentését, statisztikai munkatervét a koalíciós pártok nevében elfogadom. (Taps a kormányvartokon) ELNÖK: Kíván-e mós: valaki a jelentéshez hozzászólna 1 (Nem.') Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom- Következük a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, elfogadja-e a miniszterelnöknek az 1947/48. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentését 1 (Igen!) Kimondom -a határozatot, hogy az országgyűlés a miniszterelnök jelentését elfogadja. Napirend szerint következik az összeférnetetlen-égi bizottság 169. számú jelentésének tárgyalása Kende Zsigmond országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyében. Z. Nagy Ferenc előadó urat illeti a szó. Z. NAGY FERENC (kg) előadó: T. Országgyűlés! Kende Zsigmond országgyűlési képviselő az 1946: XXVI- te. 10- § ára hivatkozva a törvényes határidőn belül bejelentette' hogy ais Országos Közegészségügyi Intézetnél mint igafcévi november hó 17-én, szerdán. 810 gató áll alkalmazásban. Bejelentésében előadta, hogy véleménye szerint az összeférhetetlenség feinnforgíásía kizárt, mert ennek az állami inté r zetnek ő nem vezetője, az általa betöltött tisztség nem biztosít befolyást az egész üzem irányi" tására. Becsatolta az Országos Közegészségügyi Intézet föigazgatójának 1639/1947. szám aJiatt hozzá intézet leiratát, amely szerint munkaköre az intézet táplálkozástudományi csoportjában jelöltetett ki és e minőségében a csoport vezető jenek irányítása alatt fog működni. Az összeférhetetlenségi bizottság a népjóléti iminisztériuimtól beszerzett adatolk alapjain megállapította, hölgy az Országos Közegészségügyi Intézet a magyar állam egyik intézete, amely ia népjóléti minisztérium főhatásköre alá tartozik s minit ilyen. az itt betöltött állásokra vonatkozóan az 1946. • XXVI. te. 1. §-ámak (2) bekezdése alatt szabályozott sízernp ontok szerint bírálandó eü> tehát csak a vezető állást betöltő alkalmazottaik áiHáfia minősül a képviselőséggel össizeférhetetletai alkalmazásnak. Megállapította a bizottság, hogy a bejelentő képviselő alkalmazása nem tekinthető olyan vezető állásban való alkalímazásniatk, amely ás 'eiglész intézet irányítására befolyásit biztosít, így a közszolgálati összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Mindezek állapján javasolja a bizottság a tOrszéggyűlének> mondja ki. hogy Kende Zsigmond országgyűlési képviselőnek az Országos Közegészségügyi Intézetnél viselt igazgatód tisztsége laz 1946:XXVI. te. 1. §-ában foglalt rendelkezések értelmében az országgyűlési képviselői megbízatással nem összeférhetetlen, ELNÖK: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni 1(Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezetnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Orsizággyűlást> hogy az össizieférhetetlleinségi bizottság javaslatát elfogadja-e 1 ? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy Kende Zsigmond országgyűlési képviselőnek az Országos Közeiglészségügyi Intézetnél' viselt igazgatói tisztsége az 1946:XXVI. te. 1. §-ában foglalt rendelkezések érteimében országgyűlési képviselői megbízatásával nem összeférhetetlen. Napirend sraerint következik az összeférbe" tétlenség! bizottság 170. számú jelentésének tárgyalása Erőss János országgyűlési képviselő összeférhetetlens égi ügyében. Géni Ferenc előadó urat illeti a szó. GÉM FERENC (p) előadó: T. Országgyűlés! Az országgyűlés elnöke az 1946:XXVI. te. 11. §-a alapján az összeférhetetlenségi bizottság tudomására hozta, hogy Erősg János országígyűlési képviselő ez év március hó 5 én kelt kérvényében az országgyűléstől hat havi betegszabadság engedélyeizését kérte, az országgyűlés azonban a folyó évi április hó 26. napján tartott 62. ülésében a kért szabadságot nem engedélyezte, Erőss János ország"vűlési képviselő azonban márciusi hó 5. napja óta az országgyűlés ülésein meg nem jelent, s»őt adatok merültek fel arravoinatkozóian, hogy külföldre költözött. Az országgyűlés elnöke által a bizottság rendelkezésére bocsátott adatokból a bizottság megálllapította, hogy Erőss János — mint azt -\ március hó 5-én kelt ós az országgyűlési e 11 "'kéhez 869/1948. iktatószám alatt benyújtott kérő-
