Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-81

775 Az országgyűlés 81. ülése 1948. évi november hó 16^án, kedden. 776 Hasáb Tóth Endre (pp) előadó beterjesztette az alkotmányjogi és közjogi, valamint pénzügyi bizottság jelentését a Fővárosi Közmunkák Tanácsának és a Fővárosi Pénzalapnak megszüntetéséről, valamint a városrendezési ügyek intézéséről szóló törvényjavaslat tárgyában (173. számú iromány) 783 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása 784 A kormány részéről jelen voltak: Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszter­elnökhelyettes, Erdei Ferenc államminiszter, Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Kádár János belügyminiszter, Kossá István iparügyi miniszter, Ries István igazságügyminiszter, Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter. (Elnök: NAGY IMRE. — 12.13.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést meg­nyitom. A mai ülés jegyzőkönyvéneik vezeté­sére Hegyesi János, az egyéb jegyzői teendők ellátásaira Czett József jegyző urat kérem fel. T. Országgyűlés! Nemzetünk hétköznapja,^ ból kiemelkedő történelmi eseményről kell mia megeimléke znünk. Harminc esztendővel ezelőtt, 1918 november 16*áin az Országház kupolacsarnokaiban a Nem­zeti Tanács, mint a forradalmi nép iáik arájának akkori megtestesítője, ünnepélyes ülésem hatá­rozatot hozott, amely kimondja, hogy Magyar­ország minden más országtól független és" ön­álló népköztársaság. Harminc évvel ezelőtt a népköztársaság ki­kiáltása méltó folytatása voiüt Kossuth, Tán­csics, Petőfi nagy nemzedéke történelmi csele­kedetének, a hazánkat négy évszázadon át le­igázó. idegen Habsburg-dinasztia debreceni trónfosztásáníak és az első magyar köztársaság kinyilatkoztatásának. A magyar októberi forradalom győzelme diadalra vitte ia köatánsaságolti, ami sízabadság­hareuiik leverésével 1849-ben elbukott. A köztársaság eszméje nálunk eltéphetet­lenül összefonódod nemzeti törak veséinkkel, mély gyökeret vert a, nép tömegeiben, ós vala­híáinysizor a történelem nemzeti ideáljaink megvalósulását napirendre tűzte, a forradalmi harc a köztársaság eszméjét is diadalra jut­tatta A népköztársaság kikiáltása (harminc év­vel ezelőtt történelmi cselekedet volt!, amit a horthystia ellenforradalom és a fasiszta rém­uriaiíom semmiféle rágalomhad járatának nem sikerült a dolgozó nép tudatából kitörölnie. Es amikor ütött a. felszabadulás órája, népünk szíweUéllekkeil újra a köztársaság mellé állt, abban a steent meggyőződésben, — amiben nem is csalatkozott — hogy a dolgozó nép demokra­tikus köztársasága a földet és a kenyeret, a békét, és a szabadságot jelenti. Visszapillantva az 1918 november 16-án le­z a jlotft történelmi eseményre, elmondhatjuk, hogy köztársaságunkban megvalósult mindaz, ami a népköztársaságiban 1918-ban a baldást, dolgozó népünk javát s hazánk felemelkedését szolgálta. Méltán elmondhatjuk, hogy a köztár­sasági eszme legszebb, leigharcosabb hagyomá­nyai öltenek testet köztársaságiunkban, nem utolsósorban azért, mert okultunk a múlt téve­déseibőL tanultunk hibáibóL A népköztársaság tanulságait leszűrve, köztársaságunkat új tartalomniail töltöttük meg: a, népi demokráciával, amelyben a hata^ lom kizárólagos forrása és letéteményese a munkásság és a dolgozó parasztság, amelyben a volt uralkodó osztályokat a hatalüta sáncain kívül rekesztettük, a nagytőkéseket és nagy­birtokosokat kisajátítottuk és útban vagyunk a felé, hogy felszámoljunk minden kizsákmá­nyolást. Tovább mentünk azon aa úton, amelyre a magyar nép Kossuth Lajossal 1849-ben és_ Ká­rolyi Mihállyal harminc évvel ezelőtt lépett. Népi demokratikus köztársaságunk erős és meglmgadhatatlain, mer)t a munkásság és pa r rasztság sziliárd szövetségén épül és vezető ereje, az egységes munkásosztály. (Taps a kormány­pártokon és az ellenzék egy részén.) Olyan fun­damentum ez, amelyre biztosan építhetjük a boldogabb életet, a béke és a munka társadal­mát, a szocializmust. t Ezzel a lankadatlan harcunkkal es alkotó munkánkkal, köztársaságunk védelmével ós továbbfejlesztésével állítjuk a legszebb emléket a harminc évvel ezelőtt lezajlott történelmi ese­ménynek, a népköztársaság kikiáltásának. (Nagy taps a kormánypártokon és az ellenzék egy részén.) , , T Országgyűlés! Mai ülésünkön szomorú es lesújtó kötelességet is kell teljesítenem. (A Ház tagjai az elnök kegyeletes megemlékezését állva hallgatják végig.) Mély megrendüléssel hozom az országgyű­lés tudomására, hogy az országgyűlés legidő­sebb tagja és volt korelnöke, Malasits Géza képviselőtársunk munkás életének 75. esztende­jében váratlanul elhunyt. Az elnyomatás ideje alatt húsz r éven at képviselte a parlamentben, a munkásságot. Szo­cialista magatartásáért a megszálló németek elhurcolták, s megismerkedett a reakció elnyo­mása után Mauthausen börtöneivel is. A felszabadult ország nemzetgyűlésiéiben és országgyűlésében jelentős szerepet vitt, a nem­zetgyűlés háznagyaként is működött. Ezt a tisztségét lelkes odaadással töltötte be, ami által mindannyiunk megbecsülését ér­demelte ki. Az elmúlt napokban újabb gyász érte tes­tületünket Papdi György országgyűlési kép­viselő elhunytával. Fiatalon, munkás életének delén ragadta őt el a halál és fosztotta meg az országgyűlést egy lelkes tagjától. Papdi György 18 éves korában mint vasmunkás csat­lakozott a munkásmozgalomhoz s ettől kezdve elszenvedte a reakció mindén üldözését. Ma­gyarországi börtönökben és a Gestapo koncen­trációs táborában szerezte azt a súlyos beteg­séget, amely végül kioltotta életét. Puritán egyénisége nagy vesztesége a törvényhozásnak, amelynek az ideiglenes nemzetgyűlés óta tagja volt. Az országgyűlés gyászának jeléül mindkét halottunk ravatalára koszorút helyeztettem, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom