Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-80

763 Az országgyűlés 80. ülése 1948. Nem is ikiissé! — Derültség.) mindig meg tudott kontreminálni. Ebben látom én annak jelentőségét,' hogy a 1 udományois Tanács foglalkozzék a tudomány szempontjaival s a tudományos szempontokat í'igyelembevóvé az egyetemi ós főiskolai tanárok és a legfelsőbb- tudományos intézeti vezetők kinevezésének kérdéseivel is. Mindenesetre a jövő fogja megmutaíuni, milyen gyakorlat fog ebben kialakulná, hiszem a törvényjavaslatban is számos olyian rendelkezés van, amelyet majd a végrehajtási utasítás, illetőleg az. élet gyakorlata fog a valóságba átüiteilni. T. Országgyűlés! Ezekben gondoltam felelni a felmerült észrevételekre, amelyek a vita során elhangzottak, és ismételten kérem, hogy a törvényjavaslatot általánosisiágbain ós részleteiben is elfogadni méltóztasisók. (Taps.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozattibozaita]. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Magyar Tudományos Tanács létesítéséről szóló > törvény javaslatot eredeti szövegezésében, általánosságban a részletes (tárgyalás alapjaiul elfogadja-e? (Igen!) Kimondoni a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául » elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét feliolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a törvény javaslat címét és 1—11. §-ait. Az. országgyűlés a törvényjavaslat címét és a 1—11. §-mt hozzászólás nélkül elfogadja). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Bejelentem a t. Országgyűlésnek, hogy Kováts László képviselő úr a heves—nógrád— bonti választókerületiben, Babóthy Ferenc képviselő úr pedig a somogyi választókerületben nyert képviselőd megbízatáisáról lemondott. Az így megüresedett képviselői helyekre az 1945: VIII. te. 77. §-áina|k rendelkezése órteilmóben Csontos Tamás és Koczor Jánots soronkövetlkező pótkéPviisieilőket hívtam be. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vesizi. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek a t. Országgyűlésinek arravonatkozólag, hogy üléseit bizonytalau időre napolja el. Elfogadja a t. Országgyűlés javaslatomat! (Igen!) Az országgyűlés az eunök javaslatát elfogadta. Most rátérünk az, interpellációik előterjesztésére. Következik Hajdú Kálmán képviselő úr interpellációja a föiidimiívelésügyi miniszter úrhoz a baromfitenyésztés fejlesztése ós a baronifivész elleni küzdelem fokozottabb állami támogatása ügyében* Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az in" tierpel/láció szövegét felolvasniFARKAS GYÖRGY jemizö (olvassa): »Mi" jen mértékben kívánja emelni a föimívelósügyi miniszter úr a folyó évi költségvetés baromfitenyésztés fejlesztését célaó és a különböző baromfivósz elleni küzdelemre fordított összeget az ú.j költségvetési évben! Budapest, 1948 június 17. Hajdú Kálmán.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. HAJDÚ KÁLMÁN (dn): T- Országgyűlés! Interpellációim célja, hogy az új költségvetés évi augusztus hó Lén, szerdán. t64 összeállítása előtt, illetve idején felhívjam a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét a ba" romfiteuyésztes gazdasága és szociális jelentő' sógóre, egyben felhíváam a miniszter úr figyel" mót a folyó évi költségvetésiben a baromfitenyésztés fejlesztését eólzó keret nagyon is ©sekély voltára, amely összeggel baremfi tenyésztést komolyan fejleszteni és a baromfivész elleni küzdelmet komolyan felvenni nem lehet. Viszont a jövőben különös tekintettel! a kormány által hangoztatott tervgazdálkodásra, főként azokat az állattenyésztési ágakat kell feli" karolni, beruházásokkal segíteoai. amelyek a j övő egyik állattenyésztési fő ágát ailkotják; jövedelmezőségi és a külfödi piacokon való elhelyezés szempontjából. Ki akarom hangsúlyozni, hogy a baromfitenyésztés nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdése isi az országnak. Gazdasági kérdése, mert a múlt idők külkereskedelmi mérlegei bizonyítják, hogy az ország számára minden idő" ben komoly kiviteli lehetőiséget, illetve összeget biztosított, ami többször a búzakiviteil öszszegét is meghaladta, D© e szempont vizsgálatánál aat^ is figyelembe kell vennünk, hogy amíg a búzát — volt erre is idő — a termelési költségeken alul adtuk el a külföldnek, ugyan" akkor a kisállati termékek kivitelénél ez nem fordult elő. Az eknondottakat legyen szabad egypár statisztikai adattal bizonyítanom. 1936 han a baromfitermékek kiviteli értéke 40,416.000 pengő. 1937Hben 55,220-000 pengő, 1938-ban 52.325.000 pengő, 1939-ben pedig 53,942.000 pengő. Ebben az utolsó évben már meghaladta a búzakivitel értékét, amely pedig főterményünk volt állán" dóan- 1939-ben blúzakivitelünk értéke búzában és lisztben 48,331.000 pengő volt- De hasonló a helyzet kivitel tekintetében az állattenyésztési ágaknál is- Például 1939-ben a szarvasmarhakivitel értéke 32,183.000 pengő, a lókivitel ér" teke ugyancsak 1939-ben 4,219.000 nengő, a ser" téskivitel értéke 1938-ban 34.260.000 pengő volt. Ezek az adatok világosan bizonyítják a ba" romfitenyésztés gazdasági jelentőségét. Szociális jelentőségét különösem a mai idők földbirtükpoli'tikai alakulása eredményezi. Már a múltban is a baromi ibevétel a család napi kiadásai fedezésének mindenkori biztosítéka volt. De a jelein időben a baromfitenyésztés jelentősége ezen i& túlmegy. Köztudomású előttünk az a tény, hogy a földreform keretében nem lehet minden íöldígónylő igényét tel" jesem kielégíteni, a földosztásra rendelkezésre álló kevés föld miatt. Ebben a tekintetben sok alkalommal az új földhöz juttatott kevés földjével minden komoly gazdasági segítség- nél" kül, nagyon is árván áll egypár hold földje sarkán. Nagyjószágot nem tud venni, gazda" sági felszerelése ninos, az állam pedig a jelen körülmények között nincs abban a helyzetben, hogy kölcsön formájában komoly segítséget tudjon adtnd az új gazdák sziámára- Éppen ezért itt volna a baromfitenyésztés óriási jelentősége, hogy az újgazdák tízezreit lelhetne bekapcsolni a baromfitenyésztésbe. Minden újgaizida kapott földjén mieg tudná termelni a megfelelő baromfitaikarmányt. Az állaim pedig elegendő keltetőközpontok felállításával a szükségletnek megfelelő naposasirkéket keltetne, amit 200-300 drib. mennyiségben egy-egy újgazda rendelkezésére bocsátana. A keltetéshez megfelelő, iletve elegendő tojásmennyiséget egy évben részben be lehetne szervezni baromfi" /