Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-76
673 Az országgyűlés 76. ülése 1948. élet legjellemzőbb és úgyszólván egyeduralkodó vállalati formáját, a részvénytársaságot. A részvénytársaság voütaz á vállalati forma, amely a tőkés névtelenségének ürügye alatt lehetővé tette, hogy a magyar nemzet jelentékeny része néhány tucat család hitbizományává fejlődjék. Ez a forma adott módot arra, hogy a nemzetközi tőke spekulációs kívánságai szerint, szinte védtelenül _ lehessen a külföldi tőkések kezére külföldre juttatni a magyar dolgozók munkájával felhalmozott vagyont. Ez a forma adott alkalmat arra, hogy az elmúlt korszak közéleti nagyságainak igazgatósági és felügyelő-bizottságig staillumokat juttassanak és ezizel biztosítsák, hogy az államigazgatásban, a törvényhozásban és ia politikában egyaránt érvényre jussanak a tőke szempontjai, természetesen a dolgozók rovására. A részvénytársaság volt az a vállalati formai, amely a; nagy gazdasági konszernek kialakítására a legjobban megfelelt. A Weiss Manfréd-család hitbizományi jellegű iparvállalatig vagyona számtalan egymásba fon oldott részvénytársaság formájában jelentkezett és ez, a szervezet tette lehetővé, hogy a háború alatt az egyes önálló részvény társaságok köntösébe öltözött üzemrészek egyes termelési fázisokban egymásnak 'adják az árut ós minden egyes eladásinál felszámítsák a maguk külön-külön profitját, aminek terhét a magyar nemzet öszr szességének, a magyar munkásságnak és magyar parasztságnak kollektíve kellett viselnie. Az, hogy Magyarország törvényhozása ma tárgyalás alá veszi a nemzeti vállalatról szóló törvényjavaslatot, igen nagy fontosságú 'esemény. Ez azt jelenti, hogy a részvénytársasági formát életre hívó és felvirágoztató társadalmi és gazdasági rendnek itt egyszersmindenkorr? vége van- Ez jelenti azt, hogy a magyair népi demokrácia véglegesen be akar rendezkedni és meg aikarja találni azt a vállalati formát, amely alkalmas lesz arra., hogy az iparri élet, & tőkés érdekek maradéktalan kiszolgálása helyett a nép igazi érdekeit, a dolgozó munkásság és parasztság érdekeit szolgálja,. Ez a vállalati formai hivatott arra, hogy a népi demokrácia által meghódított gazdasági fellegvárakat, a magyar ipar legfontosabb vállalatait új szervezetbe fogja össze. Ez a vállalati forma fogja biztosítani azt, hogy a magyar nép kezébe jutott iparvállalatok termelése a nép javára emelkedjék, az ipari termeivények a társadalomnak egyre szélesebb rétegei részére legyenek hozzáférhetők és véghez vihessük azt a nagy eilgondolást, amelyet a hároméves ós az ötéves gazdasági tervünk céljául tűztünk ki: a dolgozó nép életszínvonalainak állandó emelését. Ez az új vállalati forma alapvetően különbözik a tőkés gazdasági rend által kialakított vállalati formától, mert alapvetően más a helyzet, amely életrehívta, és mások a célok, amelyeknek a megvalósítására hivatott. A kapitalista gazdasági rend egyetlen értékmérője a dolgozók kizsákmányolásával elért profit volt. Alvállalat tulajdonosának, a névtelenség álarca mögött meghúzódó tőkésnek könnyű dolga volt, amikor meg akart győződni' hogy r vállalata eredményesen működik-e. Csak meg kellett néznie, hogyan áll a tőzsdén részvényeinek árfolyama- csuk azt kellett megnéznie, milyen osztalékot fizet a vállalat a részvényei után, ós ha megállapította, hogy a részvények ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. évi július hó 8-án, csütörtökön. 674 kurzusa emelkedik, ha azt látta, hogy munka nélkül évről-évre jókora összeget vehet f e l osztalék címén, meg lehetett nyugodva, hogy vállalatának vezetése jó kezekben van. A tulajdonost nem. érdekelte az- hogy a vállalat munkásai éhbérért dolgoznak, hogy nyomortanyákon laknak, hogy kíméletlen terror fosztja meg a munkásokat a szervezkedés lehetőségétől, hogy az államhaltalom a közadókból befolyó összegeket a rra használja fel. hogy né" hány tőkéscsoport érdekében életképtelen termelési ágakat állami szubvencióikkal segítsen és a belföldi árszínvonalat indokolatlanul felemelő védővámokkal istápolja. A tulajdonos nemhogy kifogásolta volna, de egyenesen helyesnek találta,, ha a vállalat vezetősége különböző manipulációkkal az államnak járó adókat eltitkolta, a forütíos csak az volt, hogy ügyesen titkolja el. T. Országgyűlés! Milyen mások a népi de' mokrácia, az új gazdasági rend szempontjai' amelynek megvalósítását ettől a törvényjavaslattól megköveteljük. Az állami tulajdonba vett vállalatok a köz tulajdonában állanak' a közösség pedig a mai új Magyarország, az országot építő dolgozók közössége. A magyar ipar új célkitűzése már nem profithajhászás> bár a megújhodott iparvállalatoknak úgy kell működniök, hogy önmagukat eltarthassák ós állami támogatásra ne szoruljanak, sőt jövedelmezően működjenek ós ezzel biztosítsák az ország előtt álló nagy gazdasági, kulturális és szociális tervek előmozdítását, és emellett elsősorban az, hogy gazdaságosan, olcsón és egyre fokozódó mértékben állítsák elő az általuk termelt javakat és ezzel egyik legfontosabb pillérként biztosítsák az ország gazdasági fellendülését. Az új magyar ipar célja', hogy az ipari dolgozók számára az emberi élet lehetőségeit biztosítsa,, hogy felépítse a korszerű munkáslakótelepeke't, gondoskodjék a munkavállalók kulturális igényeinek kielégítéséről és kiemelje az ipari munkásságot a gazdasági elesettségnek abból a mélységéből, amelybe a tőkés társadalmi rend taszította. Az új magyar ipar célja, hogy országunk erőforrásainak céltudatos és tervszerű fejlesztésével megóvja országunk gazdasági helyzetét a nemzetközi piacon és kitermelje azokat az árukat, amelyeknek ellenértékeképpen megkaphatjuk az ipari termelésünk számára fontos külföldi eredetű nyersanyagokat is. Természetes, hogy ilyen alapvető új célkitűzések mellett a nemzeti vállalat szervezeti formáját akként kell megvalósítani, hogy az az egyéni felelősség elvén épüljön fel, hogy biztosítsa a dolgozók bizalmát élvező kormány számára a közérdek érvényesülését, hogy kellő ellenőrzéssel óvja meg a közvagyont a hűtlen sáfárkodástól és lehetővé tegye a közösségnek szervezett, a bürokratikus formáktól mentesített gazdasági tevékenységét. T. Országgyűlés! Ezekkel a tényekkel kívántam megokolni a nemzeti vállalatról szóló törvényjavaslat szükségességét. Lehetséges, hogy ez a törvényjavaslat nem minden egyes a t. Országgyűlésben helyetfoglaló képviselőtársunkból vált ki örömet. Mi azonban, akik ebben az országgyűlésben a dolgozó magyar nép érdekeit képviseljük, hűek ós méltók akarunk lenni a magyar dolgozó nép bizalmához és ahhoz az óriási áldozatkészség43 '
