Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-75

595 Az országgyűlés 75. ülése 1948. alatt 10%-na. emelkedett a nemzeti jövedelemi­nek ez a része,_ vagyis a hasznos befektetés 3%-kaíl több, mint a kapitalista konjunktúra éveinek csúcspontján, 1927/28-bam. Ehhez hozzá­tehetjük. — és ebben tükröződik talán leg­jobbam a népi demokratikus rendszer fölénye a kapitalista rendszer fölött — hogy ezeket a hatalmas eredményeket úgy tudtuk elérni, ezeket a hatalmas befektetéseket úgy tudtuk teljesíteni az elmúlt évben, hogy ugyaniakkor a dolgozó nép életszínvonala ugrásszerűen emelkedett; egyszerre tudtunk hatalmas elek­troimos cemtrálékat, ipari egységeiket építeni, egyszerre tudtuk eltüntetni a háború rombo­lásainak nyomait a r magyar ipar testéről s ugyanakkor az életszínvonallat is emel­hettük. Nem a,z volt a mi gazdaságpolitikánk! hogy előbb az ipart rekonstruáljuk és a há­roméves tervet vigyük végbe s majd azután jöjjön a magyar jólét megteremtése, az élet" színvonal emelése. Népünk alkotókészsége lehetővé tette, hogy ezt a két feladatot egy­szerre tudjuk megoldani., Ezen_ a területen is nézzük a számokat. A. békeviszonyokkal való összehasonlítás ne­héz — nem azért, mintha statisztikai adatok nem állmainak rendelkezésünkre. Ilyen adatok bőségesen rendelkezésünkre állnak, de felüle­tes számítással is meggyőzdhetünk arról, hogy a harmincas évek statisztikai adatai nemi a való helyzet feltárására, hanem annak elfedésére voltak jók, meghamisították a tény­leges helyzetet. Magától értetődik — mint­hogy az anarchisztikus tőkés termeilésnek nem h volt nagyon szüksége teljesen biztos és világos statisztikai adatokra — hogy politikai eszköznek használták a statisztikát, A statisz­tika egyik eszköz volt arra, hogy ia dolgozó néppel elhitessék: jobban él, mint ahogy tény­legesen éillt. Éppen ezért az 1938-as statisztika meghamisított adatait ilyen vonatkozásiban nem igen lehet figyelembe vennünk, illetve csak hosszas korrekciós utánszámiítással lehet figyelembe vennünk. Ezért biztosabb összehasonlítási alaphoz szeretnék nyúlni s az elmúlt évekkel vetem össze jelenlegi helyzetünket. Ha 1947-ben a névleges, vagyis a forintban kifizetett béreik indexét száznak tekintjük, akkor 1948 áprili­sában, tehát egy évvel később, a névleges bé­rek indexe 146.25, vagyis több mint 48%-fca] emelkedett a névleges bér. Hangsúlyozom> hogy ez még csak a névleges bér emelkedése. Ugyanakkor egy év alatt 1948 áprilisáig a lét­fenntartási költségek is 14.7%-kai emelkedtek. Következésképpen a reálbérek egy év alHatt, 1947 áprilisától 1948 áprilisáig 127-5%-fcail, tehát több mint negyedrészükkel emelkedtek. Ápri­lis^ óta ez az emelkedés tovább tart, egyrészt azértt, mert a nagyobb termelés következtében a kifizetett névleges bérek is emelkedtek, más­részt azért mert az élelmiszerek ára április­ban kezdett lemorzsolódni és különösen június hó folyamán igen nagy mértékben előrehaladt ez a folyamat. Az életszínvonal emelkedését mutatja a fogyasztási cikkek termelésének növekedése és magátólértetődően ezzel pár­huzamosan a fogyasztás megnövekedése is. A hároméves terv első kilenc hónapjában 43%-kal több pamutszövetet, 150%-kai több gyapjúszövetet, 130^-kal több harisnyát, jó­val több cipőt termeltünk és természetesen évi július hó 7-én, szerdán. 596 fogyasztottunk is, min* egy évvel azelőtt az azonos időszakban­Ugyanez a helyzet aiz élelmiszereknél is. Felesleges, hogy ezen a területen a részlet­számokat felsoroljam. Csak arra az egy adatra hivatkozom, hogy június utolsó hetében pél­dául napi 10.000 mázsa volt a budapesti átlag­felhozatal élelmiszerekben, míg egy évvel ez­előtt alig napi 8000 mázsa. Ugyancsak az életszínvonal emelkedését mutatják a szociális és kulturáflüs beruházá­sok^ is. A r felszabadulás óta Budapesten 44.000 lakást állítottak helyre, és most a hároméves terv keretében nemcsak túlteljesítjük az ere­deti 149 milliós építkezési programot, hanem a terven felül 60 millió forintos lakásépítési programot is kezdtünk el. Kórházépítésre 70 milliót fordítunk az első évben. Ebből az összegből 6000 új kórházi ágy létesül. Nem akarom most részletezni az iskola­építési és helyrehozása programunkat, amiiely­lyel kapcsolatban köztudomású, hogy a ter­vet messze túlhaladva áldozunk, hiszen az iskolák államosításának kampányával együtt a kormány kötelezettséget vállalt, hogy _ erő; sen segíti gazdaságilag is a falusi, vidéki iskolák renoválási és felszerelésig munkálatait. Ez azonban nemcsak a népiskolákra, az álta" lános iskolákra vonatkozik, hanem egyete­meinkre is- Egyediül a műegyetem például 11 millió forintot kapott, a tudományegyetem is több mint 5 millió forintot. Felmerül a kérdés, mivel értük el ezeket a világraszóló eredményeket a termelés, az újjáépítés és az életszínvonal emelése _ terén. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy világra­szóló eredmények ezek, mert még azok a nyu­gati újságírók is, akik idelátogatnak Magyar­országra és akik azzal a megbízássat jönnek ide, hogy mutassanak be saját publikumuk­nak mindent a m i sötét, s akik olyan hangú cikkeket írnak Magyarországról, mintha el­lenzéki képviselők volnának itt, ebben az or­szággyűlésben — ennek ellenére neon egyszer kénytelenek e-ismerni azokat a napnál vilá­gosabb eredményeket, amelyekkel a- magyar demokrácia dicsekedhetik. Nyugodtan mondhatjuk, hogyha valami' féle újjáépítési olimpiász léteznék Európa háborúsujtotta országai között, akkor ezen Magyarország nem az utolsó helyeken, ha­nem az első helyeken szerepelne. Persze az is igaz, hogy bizonyos előnnyel indultunk neki ennek a versenynek. Nem az volt az elő­nyünk, hogy Magyarországot a háború^ ke­vés bbé pusztította végig, mint más országot; nem a z volt az előnyünk, hogy kevesebb _ el­takarítani való rom volt itt a szó fizikai és politikai értelmében, hanem az volt az elő­nyünk, hogy azzal a jelszóval indultunk: ibíz­zál a magad erejében, s nem a dollárkölcsö­mök, nem a Marshall-tervek ballasztjaival indultunk. A hároméves terv első évének befejezé­sekor; eljutottunk oda, hogy ipari termelé­sünk a békebelinek 97%-át teljesítette, magát a tervet pedig 108%-kai. Az életszínvonal két­ségkívül ugrásszerűen emelkedik, és nem kétséges, hogy az 1938-as életszínvonalat ennek az évnek folyamán feltétlenül elérjük és á'tá­lában túlhaladjuk az 1938-as életszínvonalat is. Ugyanakkor a Marshall-terv országaiban! a győztes országokban — Franciaországban ós Angliában — a hivatalos kimutatás szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom