Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-75

591 Az országgyűlés 75. ülése 1948. az állami gazdálkodás ellem felvetett érvek mellett Mi pillanatnyilag feltétlenül a magántu­lajdon falapján állunk, a független exiszten­oiákra épített állam alapján. (MAROSÁN György (d): Hol van a határ a magántulaj­donban?) Remélem, hogy ebben a vitában be fog kö­vetkezni az, amit tegnap r igéretkép kaptunk­hogy az ország lakosságának megkérdezése^ remélem, szabad megkérdezése fogja eldönteni azt, hogy milyen irányban akarunk haladni. Az egész államháztartásnál, az ország ügyeinek egész vitelénél feltétlenül fontos egy körülmény, amelyet én pillanatnyilasf Mia­gyarorsteágon nem látok. Igaz- a múltban sem láttam ezt és ezt iis meg kell mondanom. Ma­gyarországon magyou kiesi a felelősségérzet, úgy az egyének részéről az állam iránt mint az állam részéről az egyének iránt. Sajnos a múltban is és* sokszor a jelenben is azt látjuk­hpgy ha valaki valamely helyem ahovai állít­ják nem válik be, akkor — ha jó összekötte­tései voltaik, vagy vannak- — felfelé bukik. A felelősség kérdésében sok álláspont van, és természetesen nem mondom, hogy minden álláspontot száziszázalékisr lehet alkalmazni­azonban olvastam a felelősség kérdésében egy kis történetet, amely homlokegyenest ellenke­zik a magyar állásponttal, amely a történeir ben felsorolt adatok szerint azonban nagyon jó eredményeket, szült Volt egy perzsa; sah- akinek birodalmában óriási jólét uralkodott. (Felkiáltások a dolgo­zók pártján: Mese, mese!) Igaz, hogy mese, de tessék meghallgatni: nem árt. Mesélnek ma­guk is! (Zaj.) Szóval ott nagyszerű helyzet volt Nem volt gazdagsági rendőrség- nem volt politikai rendőrség, (Berültséa az ellenzékén.) a% emberek nem léptek se jobbra, se balra, a pénzt olvasatlanul ott lehetett hagyni kint aiz utcán. (Közbeszólások a dolgozók vártján: Mese!) Lehet, hogv mese volt de tessék meg­várni a végét. (BARANKOYICS István fdh): Mese. mese! — KONDOR Imre (pp): Mesés világ volt!) Jöttek az idegenek és megkérdez" ték. azt a fejedelmet: »Hogyan tudod te el­érni ezt ta nagysizerű fokot ?« — és erre ezt mondottai: »Hát nézzetek körül az országban! Az én országom azért boldog, mert kevés a rendőr és sok a szabadság, egyáltalán nincs ügyvéd, tehát van igazság, (ÉlénJz derültség.) nagyon kevés a, katona- tehát naigy a béke.« Egv szomsiziédos fejedelemnek pedig ezt mon­dotta:. »C?yere be most velem a, tanácskozás 1 ! szobába^és én megmutatom neked, hogy a mi" nisztereim miért olyan jók, miért olyan 1 el­M ismeret esek és miért rendelkeznek felelős­ségtudattal. Éppen most van, miniszterválság és most vezetem be az új minisztereket^ Be­vonultak a terembe, ahol gyönyörű bőrfotelek voltak. — tehát a mese nem vonatkozik iái ma­gyar viszonyokra, mert hiszen itt bársonyszé­kek ^ vannak — és ekkor ezt mondotta miniiste"' tereinek, akik naivon örültek ezeknek a nagy­szerű bőrfoteleknek: »Barátaim. ne örüljetek olvan naeron ebeknek a bőrfoteleknek- m^rt a/ok ama elődeiteknek a bőrével varrnak be­búiva, fikik rosszul gazdálkodtak* (Ménk dé rüUnéfj) Mondom, PV n&m vonatkozik n ma­"•var vis^n-n^nlr-ra. fLTTKÁCS Vilimos ffd): Be l, P ;heip _ KOSSÁ Tstván (d): De k nem volt rrndőrgjég. ki nyúz% meg őket? Valami nem évi július hó 7-én, szerdán. 592 stimmel!) de mindenesetre a nép az egósiz. ország jólétét mozdítaná elő, h a mindenki tel­jes, felelőségérzettel végezné a dolgát és egy­szer yégre már nem azt keresnénk- ami elvá*­Laszt bennünket, hanem azt ami östezeköt (Zaj.) Én, mivel — amint ezt beszédem elején iis említettem és amint igyekeztem ki m mutatni — a kormánynak seni gazdaságpolitikai, sem pedig politikai ténykedését nem tartom he­lyesnek, iránta .bizalommal nem viseltetem, sem magam, sem pártom nevében az indem" nitást nem szavazom meg. (Taps a néppárt oldalán.) ELNÖK: Következik a kijelölt szómokok közüli HEGYE Sí JÁNOS jegyző: Horváth Már­ton! HORVÁTH MARTON (d): T. Országgyű­lés! Felesleges sok újabb érvvel alátámasz­tani a kormánynak azt a kívánságát, hogy a költségvetési évet a naptári évvel egyezően számítsuk. Jelenleg a költségvetési év való­sággal félbeszakítja az építési iszezomt és hogy ennek milyen hátrányai vannak egy olyan or­szágban, amely jefenüeg a nagy konstrukciók, a hároméves terv országa, az egészen kézen­fekvő. De ha figyelembe vesszük azt is, hogy ma már Magyarországon az ipari termelés mintegy 60%-ot tesz ki, tehát már túlsúlyban van a nemzeti jövedelem szempontjából a me~ zőgazdasági termelési felett, ez is alátámasztja azt, hogy a költségvetési évet ne ta mezőgazda­sági termelés körforgása .szerint, hanem az egyszerűbb .számításnak megfelelően a nap" tári év szerint rendezzük be. Ami pedig a kormánynak azt az igényét jelenti, hogy a hátralévő hónapok aulait az eddigi költségvetétsisel arányos tételekkel a költségvetés kiadásait előzetes beterjesztés nélküli fedezze, ez is magától értetődő köve­telméhy. E felhatalmazás kétségtelenül biza­lom kérdése a kormány gazdasági és > politikai ténykedései iránt. Amikor azonban bizalomról van szó. akkor nem érzésbeli tényezők azok, ameilyek ezt eldöntik. Tények, számok, adatok bizonyítják, hogy a kormány rászolgált erre a bizalomra, különösen, ha elsőnek — mivel a költségvetésről van szó — a gazdasági kérdé­seket vesszük elő­Most a hároméves terv első évének befeje­zéséhez értünk el. Itt van a számvetési ideje és az első tíz hónap adatai arról biztosítanak berniünket, hogy a hároméves terv első évét nem 100. hanem 108 százalékra fogjuk teljesí­teni. A hároméves terv első évének előirány­zata a beruházások terén 1796 millió volt. Beruházásaink ezt messze túlhaladják, 2333 milliót tessznek ki. Még akkor is rend­kívül jelentékeny ez • a többlet, ha figye­lembevesszük, hogy a hároméves terv té­telei 1947 januárjában kerültek kiszámításra. Azóta a forint körülbelül 20 százalékkal többletet figyelembevéve, 10 százalékkal túl­haladtuk a beruházási tervet. Ez a kép. 'amit így a hároméves terv el&ő évével! kapcsolat­ban kapunk, az ország egész gazdasági életén megmutatkozik, és talán célszerű, ha először az or-K ,5 g vérkeringését, a közlekedlést nézzük meg ilyen szempontból. Hasonlítsuk össze ^a vasúton szállított áruk mennyiségót a békebelivel, 1938-ban az év első öt hónapjában 691.000 vágón volt ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom