Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-75

579 Az országgyűlés 75. ülése 1948. (Elnök: NAGY IMRE. — 10.22) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést megnyitóra. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Poláuyi István, az egyéb jegí^zői teendők ellátására pedig Hegyesi János jegyző urakat kérem fel. Bejelentem a t. Országgyűlésnek, hogy Pörneezi József kénviselő úr, a zalai választó; kerületben nyert képviselői megbízatásáról lemondott. Az 1945:VIII. te. 77. §-ának rendelkezése értelmében a lemondás folytán megj üresedett képviselői helyre a soron következő pótképviselő behívása iránt intézkedni fogok. — Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Schiffer Pál képviselő úr, mint a külügyi bizottság előadója kíván bejelentést tenni. SCHIFFER PAL (d): T. Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani a külügyi bizottság jelentését a Varsóban 1948. évi június hó 18. napján aláírt magyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási teizerződés tbecikjkelyezéséről

1 szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és a törvényjavaslat tárgyalásának napirendre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által benyújtott jelentést az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt később fogok a t. Országggyűlésnek javaslatot tenni. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik az állami költségvetési óv kezdetéről, valamint az államháztartásnak az 1948. évi augusztus hó 1. napjától 1948. évi december hó 31. napjáig terjedő viteléről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, törvény javaslathoz a Magyar Dolgozók Pártja, a Független Kisgazdapárt, a Demokrata Néppárt, a Nemzeti Parasztpárt jelentettek be szónokofcait és pedig Horváth Márton, Csizmadia Lajos, Farkas Dénes ós Kondor Imre országgyűlési képviselőket. — A bejelentést az országgyűlés tudomásul veszi. Csejkey Ernő előadó urat illeti a szó. CSEJKEY EENÖ (kg) előadó: T. Országgyűlés! Az 1947/48. évi költségvetési év július 31-én lezárul. A kormány úgy határozott, hogy az eddigi költségvetési időszakot, amely augusztus 1-től július 31-ig terjedt, a jövő évtől kezdődőleg január 1-től december 31-ig, vagyis a naptári évvel azonosain kívánja megállapítaniA magyar parlamentáris életben a költségvetési óv rendszerint azonos volt a naptári év vei- Ettől a magyar törvényhozás eltért 1913ban, s akkor július 1-től június végéig terjedt a költségvetési év. Ennek a változásnak a magyarázata az volt, hogy abban az időben a monarchia keretén belül Magyarország még közösségben élt Ausztriával és az álllami élet három fontos szektora, nevezetesein a külügy, a hadügy és a pénzügy közös volt. Ezeknek, a közös^ ügyeknek a költségeit évente a két ország kiküldött delegációja állapította meg. Ezek voltak az úgynevezett kvótatárgyalások, amelyek során megállapították, hogy a közös költségekből hány százalékot viselnek az osztrák örökös évi július hó 7-én, szerdán. 58Ó tartományok és hány százalékot visel Magyarország. Mivel a tárgyalások tavasszal zajlottak le, a magyar költségvetésbe nem lehetett beépíteni a közös kiadások összegét, költségvetésünkkel tehát mindig baj voit. Azt rendszerint olyankor keHlett beterjeszteni, amikor a költségvetési év tulajdonképpen már folyt, sőt ez az időtartam gyakran egy félévi időt is igénybe vett. Ezért tértek át a július 1-vel kezdődő költségvetési időszakra. Amikor az első világháború után az Osztrák-Magyar Moniarehia felbomlott, ez a rendszer természetesen értelmét vesztette. Hogy most a kormány vissza akar térni a naptári időszámításra, annak lényeges okai a következők. Először is az egész gazdasági, élet ós a ma" gángazda&ági élet is a naptári évhez igazodikA könyveket mindenütt a január 1-től december 31-ig terjedő időtartamban vezetik. A második fontos ok az, hogy ma a nagy állami beruházások korát éljük. A hároméves tervvel kapcsolatban több milliárd forint értékű invesztíció kerül folyósításra. Nálunk Magyarországon ezek a beruházások rendszerint a, tavasztól őszig terjedő időszakban telje" sí tettnek, úgy hogy ha megmaradnánk az augusztussal kezdődő költségvetési év mellett, iákkor az, egy évre szóló beruházási összegeiket mindig két évre kellene elosztani. Hiszen augusztus l-e már közvetlenül az ősz előtt van, az^ ott beállított összegeket tehát ilyen rövid idlő alatt invesztálni nem lehetA harmadik ok az, hogy a mostani költségvetési időszak mellett is a naptári év ideilére terjed ki az adó-kezelés, tehát a pénzügyi keze" lés és a költségvetési év egymástól eltérnek. Hogy ma a költségvetési év augusztus 1-én kezdődik, annak igen egyszerű magyará" zata abban a tén3Í>en keresendő, hogy annakidején a stabilizáció, az új pénzérteknek, a forintnak megalkotása 1946 augusztus l'én történt. Természetes, hogy amikor egy óriási és katasztrofális infláció után az ország egy új pénzrendszert vezetett be, amelytől mindenki azt várta, hogy egésziséges ós szilárd lesz — és ez a remény be is vált, hiszen ma már két év tapasztalatai állnak a hátunk mögött — akkor a költségvetési évnek is azon a napon kellett kezdődnie ebben az új pénznemben, amikor maga a stabilizáció életbe lépett. Az megint csak érthető, hogy amikor az első ilyen költségvetési év, az 1946/47. költségvetési év letelt, a kormány a következő évre is ennél az idő" számításnál maradt, miután éppen egy augusztus 1-től július 31 ig letelt költségvetési év tapasztalatai, eredményei és számadatai álltak rendelkezésre.. Most azonban, amikor a stabilizáció már két óv óta érvényben van, amikor a pénzügyi kormánynak már teljes áttekintése van az országnak nemcsak gazdasági, hanem különö" sen pénzügyi helyzetéről, valamint a kiadásokról ós a várható bevételekről is, teljes mértékben indokolt, hogy visszatérjünk a, régi vagyis a naptári évvel azonos költségvetési évreMost azonban az a nehézség mutatkozik, hogy egy vákuum keletkezik, amely megkezdődik most augusztus 1-én és tart az év Végéig", december 31-ig. Az volt a kérdés, hogy ezt az öthónapos vákuumot milyen módon hidaljuk át. Erre többféle lehetőség kínálkozott. Az egyik az lett volna, hogy a hátralévő