Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-73
501 Az országgyűlés 73. ülése 1948. gofcba avatkömék-« S ha, amint láitjúk. a reakció előtt sem a nép érdeke, sem a magyar szabadságharc százados hagyománya nem szent, ha Kossuth szavánál többet nyom a latba a Mindszentyek, a Slaehtáék szava, akkor talán meghallják a túloldalon Apponyi Albert, az ő Apponyi Albertjük szavát: (SLACHTA Margit (nt): Jó társaságban vagyok!) »Nines az az intézmény, — mondotta Apponyi — amelynek tekintélye, állása azáltal emelkednék, ha olyan hatáskörökbe avatkozik és olyan hatásköröket gyakorol, amelyekre termésizeténéL fogva rendeltetve nincs. Az egyház sohasem nyert tekintélyben, ha világi ügyekbe avatkozott...« Lelki" terror alkalmazásával, a kiközösítés teológiailag könnyelműen alkalmazott fenyegetésével kísérlik meg befolyásolni a közvéleményt, s az egyház veszedelméről, a hitéletet felperzselő tűzvészről kiáltoznak, holott a f hitj védelem ürügyén rendőrgyilkosságra lázító pap- amint kiderült, esztendőszám alig tartott a rábízott gyermekeknek hittanórát, míg az állami iskolákban szigorú tanrend teszi kötelezővé a hittan tanítását, és a hittan-tanárok óradíja biztosítja, hogy kötelességüknek eleget is tudjanak tenni a hitoktatók. A. meztelen igazság az, hogy e törvényjavaslatot azért nem fogadják el. azért nem voltak hajlandók a békés megegyezésre, mert Minds'zeintyék nem hajlandók elismerni a demokráciát és annak minden alkotását; a köztársaságig ál 1 amf ormát, a földosztást, az államosítást, a bankokráeia megszűnését az ördög incselkedésének tartják, amely elvonja a hívőket olyan áldásoktól, mint a Habsburgház tisztelete (Derültség.), az egyházn fetidum megőrzése, a vak engedelmesség, amelynek semmi köze a hívő alázathoz, hanem a megfélemlített tudatlanok babonási félelméből ered. (ORTUTAY Gyula miniszter: így van!) A meztelen igazság az, hogy — és ezt nem • én mondom, hanem Ravasa László püspök mondotta, Prohászka Ottokár barátja, az a protestáns püspök, aki gondolkodásában, elveiben a (legközelebb állt a, római katolikus egyházhoz: ».. .aiz egyhiálz százados fejlődése során az uralkodó osztály társadalmával öszr szenőti viszont a szociális forradalom am uralkodó osztály keretein kívül támadt... Az a nagy szociális forradalom, amely most átalakítja az egész világot, elsöpörte a. megelőző államrendet, annak azt osztálynak uralmával együtt, amelyen ez a r end felépült, sőt pelyvaként elsöpörte magát az illető osztályt is. Ilyen helyzetben kísértése az egyháznak, hogy azonosítsa magát a letűnt osztályuralommal és az új államrendben ellenséget lásson... Ha az egyházat megejti ez a kísértés, (li.00) a<a a végzetes szerep vár rá, hogy átalakul egy illegális politikai párttá... A hozzá való tartozás nem a hitnek, hanem a politikának lesz az állásfoglalásai Ma már mindannyiunk előtt világos, t. Országgyűlés, r hogy az . iskolák államosításának nem a hívők, sőt nem is az egyház szegül ellenébe, hanem ez az illegális párt, a reakciónak az az élcsapata, amely mint a búvó patak, hol a kisgazdapártban, hol a Pfeiffer-pártban, hol a szociáldemokratapárt jobbszárnyán bukkant fel és amely most a sekrestyék körül ólálkodik, püspöki paloták eresze alatt surran el, a. hívők közt setteng. (Derültség a kormánypártokon.) Nézzünk esiak körül közöttük: maroknyi feudumon baévi június hó 16-án, szerdán. 502 sáskodó, megtévedt ' pap, nyugállományú Horthy-generális, nyugatos tiszt, B-listás közigazgatási tisztviselő, népellenes bűnös, háborús rossztevő... ezek szervezik táborukat, ezek csinálnak a tanteremből harcteret, a templomból párthelyiséget ési a köznevelés kérdéséből vallási sérelmet. Kár tovább vesztegetni a szót erre a megtévesztő reakciós manőverre ós teljesen elhibázott dolog volna, ha a kérdés lényegéről elterelnek figyelmünket a természetjog ködülte, süppedékes, zsombékos területére- (Derültség a kormánypártokon.) Ahelyett, hogy ezt a békalenesét megkavarnék, feleljünk a természetjognak a szülők isteni jogát biztosító érvére Eötvös József szavával, aki abban az időben, amikor az első forradalom ragyogta be az országot felvilágosító fényével, szintén taMlkozott ezzel a követeléssel. (Olvassa); »Mai időben e jogot a szülők számára nem követeli senki«, — mondotta Eötvös — »minthogy a dolog természete mutatja, hogy bizonyos körben a szülőknek általános szabadságot engedni nem más, mint a gyermekeket korlátlan zsarnokság alá vetni, ^mit a magyar státus nem fog akarni megadni.« Nem hagyjuk magunkat megtéveszteni és ide nem tartozó^ vitákkal hátráltatni abban, hogy népünk minél szélesebb rétegeihez juttassuk el a tudás világosságát^ de nyomatéke) ssn figyelmeztetjük a reakciós izgatókat, rendbontókat, gyilkosságra bujtogatókat, hogy amilyen megértő demokráciánk a hivőkkel szemben, amilyen fenntartás nélkül, sietett az egyházak segítségére, amikor a lerombolt templomokat kellett újjáépíteni, ágyúvá öntött harangokat kellett pótolni s amikor a fasiszta propagandától félrevezetett híveket kellet meggyőzni arról, hogy a demokrácia biztosítja a hitélet, a hitoktatás és minden egyházi tevékenység szabadságát, éppen oly kevés megértés van bennünk az egyházi palástjíj mögül ungorkodó reakcióval^ szemben. (Derültség a kormánypárt okom.) Éberen figyeljük mesterkedéseiket, leleplezzük őket, megintjük őket és ha kell lecsapunk rájuk (Ügy van! Ügy van! a dolgozók pártján-) Abban ?. biztos tudatban, hogy öklünk nem ejt csorbát az egyházon, csak a kufár befurakodókat, a lé^ekárusokat veri ki. Népünk békés munkáját és a lelkek nyugalmát, fejlődő demokráciánk közrendjét minden áron meg fogjuk védeni. (E l énk helyeslés és tams a kormánypártokon.) T. Országgyűlés! Pusztán az az ellenállás, amelyet a reakeió kifejt ez ellen a törvényjavaslat ellen, elegendő lenne ahhoz, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, de minden demokrata e javaslat mellé álljon. Mi azonban nem ilyen negatív, bár eléggé indokolt érvek alapján foglalunk állást ebben a kérdésben, hanem nyíltan felvetjük a kérdést: mi tette szükségessé a nem állami iskolák állami kézbe vételét? Ez a kérdés természetesen vetődött fel abban a pillanatban, amikor demokráciánk anynyira, megerősödött, hogy a puszta lét problémáin egy lépéssel túlhala dhattunk. Az ország forradalmi átalakulása, a földreform, az üzemi alkotmány, a bankok és a nagyüzemeik államosítása, az új közigazgatás olyan hatalmas mértékben formálta át az országot, hogy a gazdasági, társadalmi és politikai haladás ellentétbe került az iskolák, a közokatásügy elmaradottságával. Meg kellett állapítanunk azt, hogy az 32*
