Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

483 Áz országgyűlés 73. ülése 1948. okoz a görög mépaek. (DULIN Jenő (kigi): _ Azt szeretnék! — Egy hang a parasztpárton: Kísérletet tettek rá!) A harmadik nagy alap tény, .amely a magyar demokrácia erkölcsi igazolását jelenti, amelynek megakasztására ez a párt, amely a titkos választójog és a földreform mellett a bank- és karty&apitalizmuií elleni küzdelem je" gyében indult el, sohasem vállalkozhatott: az államosítás, -a szocializálás. T. Ház! Mint sirály szállott a magyar vizek felett prognaimmunk annakidején, figyelmez" tetve a vezető osztályokat, hogy itt van az utolsó alkalom a két világháború közötti, amikor még szerves reformmal megoldhatják a földkérdést. Be nem haligattak ránk- 1939-ben sem hallgattak ránk. hanem cserbenhagytak bennünket; így tehát sta'táriális ítéletet kaptak. Megérdemelték. De mi nem azért osztottuk fel a nagybirtokot, a középbirtokot, sőt még a paraszti birtokot is 200 holdon felül, hogy asszisztáljunk a bankároknak és a bányabár óknak- Mi jól megtanultuk, hogy ta formális politikai demokrácia előbb vagy utóbb, de szükségképpen a pénz uralmának, .a mobil tőkének a takarójává válik. hogy a formális, csak politikai demokráciában módja van a nagytőkének arra. hogy felvásároljon párttöredékeket, egész pártokat, lapokat és könyörtelenül megrostáljon minden szóthogy ne kerülhessen más ki, mint 'az ő érdeke. Az ilyen demokrácia, az ilyen szabadság nagyon emlékeztet bennünket Anatole Francé szavaira, aki azit mondja, hogy a gazdagoknak és a szegényeknek egyaránt szabad a hidak alatt aludniok, >esak éhből a szabadságból a gazdagok nem igen szoktak kérniIgazi politikai demokrácia nincs gazdasági demokrácia nélkül. Éppen ezért jlól emlékezve arra, hogyan kísérte a magyar parasztot a bölcsőtől a koporsóig a magyar bank- és karteltőke uralma, nemhogy nem elleneztük, hanem örömmel üdvözöltük az államosításokat. Ez az a három nagy alaptény, amellyel a teljes fizikai és erkölcsi romlásból, a nemzeti és állami lét felbomlásából, népünk sírja széléről nehéz és áldozatos munkával jutottunk eddig, jutottunk el a stabilizációig, a jó forintig, az infláció Iboszíorkánytánca után a hároméves tervig- Ez pedig nem valami gonosz^ ördöngösség, hanem nemzeti szükségesség, úgy; hogy most eljönnek messze földről megcsodálni a magyar demokrácia gazdasági, politikai, kulturális eredményeit olyan oldalról is, ahonnan gyanakvással és fenntartásokkal jönnek. Nemrégiben a római egyetem egyik professzora mondotta nekem Rómában, aki járt itt, hogy tele fenntartással, tele gyanakvással érkezett ide, de csak ámulni és csodálkozni tud azon. a

m

it nem mi politikusok, hanem a dolgozó magyar nép, a magyar parasztság, a magyar munkásság és a vele — és esaík vele — szolidáris értelmiség megteremtett. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a magyar népi demokrácia — ami nem más, mint a, dolgozó osztályok demokráciája — minden haladó erőt összegyűjtött és minden ezzel ellentéteset kiküszöbölt vagy legalábbis kiküszöbölni igyekezett- Most a földreformmal és az, államosítással egyenrangú reform előtt állunk, amelyet a magyar nép megvalósít és a kultuszminiszter ur nevét Eötvös József neve mellé írhatja, ha ezt valóra váltja nemcsak papíron, hanem tettben és valóságban is. évi június hó 16-án, szerdán. 484 (E$mök: MOLNÁR IMRE. — 12á5.) A földreform ós az államosítások után BI harmadik fázis a magyar nép szellemi felemelkedése, lelkiismeretének; felszabadítása, ami minden forradalom legmélyebb értelme. Felesleges ismételnem uúndazt, amit a ti. Országgyűlés tagjai aiz általános iskoláról tudnak, hogy népünk Mienielését akarjuk ejz5»l: azt akarjuk, hogy nyolc évig mindjen magyar ember korra, nemre, társadalmi állásra, foglalkozásra való tekintet nélkül járathassa gyérmeikét iskolába. Ismétlem, nem papíron — ami sajnos, nemes szándékú létrehívója ellenére is az eötvösi reform maradt, — hanem valóban mindenki megkapja ezt a

7 egészséges alapműv©lt&éget(, városban és falun egyaránt. Ez egyúttal jelenteni fogja népünk szellemi felemelkedése mellett az osztályválaszfalak lebontását. Elgondolkoztak-e már a t. Ház tagjai azon, hogy a magyar puszták népéből, abból a népbői, amely a vállain hordta e hazái csak ezrelékekben kifejezhető rész jutott annakidején a magyar középiskolákbal Ez minden más*nál irtózatosabb numerus elausus volt, amely ,a magyar nép fiait sújtotta. {ügy van! ügy van! — Élénk taps a kormánypártokon-) Barankovics képviselő úr könnyedén említi meg, — természetesen az én felfogásom szerint is ez volna az ideális állapot, a teljesen megnyugodott, minden izgatástól mentes, a demokráciái nagy gazdasági és politikai alaptételeit igenlő hazában, .— hogy az volna az ideális állapot, ha háromféle iskola között is választhataáuiak egy faluban. Én láttam azokat a falusi törneiskolákat, ahol három különböző iskolában, há

r0im különböző tanító hat, illetőleg most már nyolc osztályt tanít, illetőleg kellene, hogy tanítson. Hiszen emberileg lehetetlen, hogy ezekben az osztatlan iskolákban valóban jó munkát végezzenek és a magyar népnek valóban jó műveltséget adjanak. (ORTUTAY Gyula miniszter: Én Barankovics' képviselő ár pátriájában, Szabolcsban tapasztaltam ezt!) Egyetlen nyolcosztályos osztatlan falusi felekezeti iskola nincs ebiben a hazában,. Ez már magában ás kimondja az Ítéletet. (KUNSZERI Gyula (md): Adjanak pénzt! — KELETI Péter István (dn): Anyagi kérdés! — Felkiáltások a kisgazdapárton: De bölcs! — MAROSÁN

1 György (d): Ezer évig anyagi kérdés volt képviselő úr? Szolgálni az urakat ezier évig ebben az országban! — KELETI Péter István (dn):. Ismerem a fejlődés menetét!) Az általános iskola magával hozza és jelenti az egységes tankönyvet, biztosítja a tanítás belső egységét, — amiről az előadó úr olyan szépen emlékezett meg- Jelenti a szakítást a népiskolával, jelenti az osztott iskolát, jeleníti azt, hogy a tanítók munkafeltételei megjavulnak! és jelenti azt, hogy többé sohasem lesznek ebben az országban azok az állapotok, amelyeket igen t. túloldal, nem valami istentelen. Istentől, embertől elrugaszkodott író, hanem az »Istan rabjai« írója. Gárdonyi Géza rajzolt meg »Lámpás« című regényében. (PETE Ferenc (dn): Pont a »Lámpás«-ban?) Méltóztassék csak elolvasni még akkor is, ha az elmúlt évtizedekben nem adták ki. A magyar tanító, Ady szavával »aká gyújtatott lelkek víg mécseséinek, ott, hol sötét ül várost ós falut s rabok közt rabként &enyvedt, aludt«, most végre úr lesz a maga portáján. Meg kel] nyugtatnunk innen az ország-