Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

467 Az országgyűlés 73. ülése 1948. meggyőződése szerint az egyház a keresztény emberek lelkét gondozza, aminek következtében a megkeresztelt ember nevelését is (Zaj. — Az elnök csenget.) jogos gondjának és jogos kötelességének ismeri. Mivel azonban a nevelés az emberi személyiség egészét fogja át és az ember egész természetes, szellemi és lelki valóságánlak formálására törekszik, ezért a nevelés a három társaság* közül egyikre sem tartozik kizárólagossági joggal és kizárólagossági hatalommal, hanem mind a három közösségnek, a családnak, a társa dalomnak ós az egyháznak közös joga és közös kötelessége. (Ugy van! Ugy van! Taps a néppár Ion és a női táborban.) Ebből pedig szükségképpen az következik, hogy a helyes nevelés érdekében a nevelés egész területén mindhárom közöísségnek egymást kiegészítve és egymással összhangban kell működnie* (Ugy van! TJgy va! a néppárton.) ha ideális nevelést akarunkTovábbi kérdés, it. Ház, hogy a három közösséget a nevelés terén egyforma jog illeti-e meg, vagy _ valamelyiknek a joga megelőzi-e a másikéti Bizonyos, hogy a; gyermeknek életadó okának közvetlenül a családot, a szülőket kell tekinteni. IA gyermek előbb a családihoz ifiart'oziik, mivel a családba a természet legalapvetőbb kötelékével van leröe-zítve. A társadalomhoz csak természetének társadalmi szükségletei és iogai kötik, az államhoz végül csupán állampolgári kötelékek kapcsolják. (Zai a dolgozók pártján,) A család joga a gyermekhez és a gyermek neveléséhez tehát vitathatatlanul természetjog, sőt elidegeníthetetlen természetjog-, mert ezt a jogot nem lehet a szülők nevelői kötelességétől különválasztani. (Ugy van! Ugy van! Taps a néppár' fon és a ncn táborban.) Ennek a természetjo.gnak a: Szellemében mondja ki a katolikus egyház kódexének 1113kánonja, hogy »a szülőket súlyos kötelesség terheli, hogy minden erejükkel gondoskodjanak gyermekeik vallás/os. erkölcsi, valamint fizikai és Polgári neveléséről és előmozdítsák gyermekeik földi jólétét is.« A családnak természeti és ebből következőleg jogi els'őbbsége van a társadalommal szemben a nevelés terén. Mivel azonban a család a nevelést nem végezheti el a maga egészében, mert nem birtokolja az ehhez szükséges eszközök ösiszeségét ezért a nevelés szükségképpen társadalmi feladat A szülők nevelőjogát és kötelességót azonban a társadalom, vagy az állam nem semmisítheti meg. Az állam a szülőktől e természetjoguk gyakorlásának hatalmát erővel elveheti ugyan, de erre csupán ereje lehet, a iókan ésszel igazolható jogcíme nincsen. (SZŐ" NYI Tibor (d): Senki sem akarja elvenni!) A gyermek lécezését ugyanis nem az áillamtóL hanem a családtól kaníiP,. Es-vszerűen nem ie^z tehát!, hogy a z ember els f>sorban áll a mnolerá m ak születik és ezért elsősorban az állam rendelkezése alatt áll. A <?vermek nem önmagától, hanem — rmin't XIII. Leó mondja. — »a családi Vö-n«séffen«, tehát ecrv kfdlekti vitásom keresetül léo be a társadalomba, és ezért általános igazs-rgot fejez ki XIIT. Leónak az a megállapítása is. bogv >-az atyai hátalom olyan természetű, amelyet -PZ á'lam wm el nem nyomhat, sem ^1 nem szívhat, mivel közös eredete van az emberiséi?' életével*. (Űpv ^an! Urni van! a n

épvárfon és a női táborban.) T)e a szülők jcfn?lt, t. Há?>, még az egyház évi június hó 16-án, szerdán. 468 I sem (szívhatja feli. Ezért aa egyház törvónyj könyve értelmében . a serdületlen gyermeket mindaddig nem szabad az egyháznak megkeresztelnie, amíg abba a szülő vagy a- szülő helyettese bele nem egyezett. Az egyház tehát (Saját maga tartásával is tanúságot tesz arról, hogy a szülőknek a gyermekek feletti rendelkezési jó-gát elorozhatatlain természetjognak tekinti. (Ugy van! Ugy vian! ~ Tap

!S u néppárttón.) ^Olyan természetjognak, amely mindig megelőzi a tételes jogot, és; ezért kizárólagos nevelési jog sem az egyházat, sem a családot, sem az államot meni illeti meg. Viszont az államnak joga és kötelessége, hogy a szülőik nevelési termászetjoigának gyakorlását a változó viszonyoknak megfelelő változó tételes, jogszabály okkal biztosítsa, illetve a természet jognak konkrét megnyilvánulási formáit meghatározza. Illetékes kormánynyilatkozat arra hivatkozott, hogy ez a törvény isi meghagyja a szülőknek arra való jogukat és lehetőségüket, hogy gyermekeik a keresztény világnézetnek megfelelő oktatást ési nevelést kap járnak, hiszen az állam az iskolákban továbbra is fenm tartani szándékozik a hitoktatási kötelezettséget. (PETE Ferenic (dn): Egyelőre!) Mellesleg megjegyzemi, Ihogy erre vonatkozó intézkedés a törvényjavaslatban nincs. Ez, a tetszetős okosr kodás azonban csak azokat tévesztheti meig, akik a vallásnak és a világnézetnek az egész nevelésben szükségképpen központi és meghatározó szerepéről tiszta fogalommal nem bírnak. Amint már rámutattaim: a nevelés az egész emberi személyiséget akarja valaminő emberes'zmény megvalósítására felkészíteni és rábírni. Az embereszmény minősége pedig leelényegesebibem ós végső siorom világinézeti és vallási meghatározóktól függ. Ezért a keresztény szülő számára a nevelés terén ,ai legdönr több jelentősége van aininak, hogy a családi otthon szelleme égi az egész iskola., az egész nevelőintézet szelleme kiegészíti-e egymást, támoigatja-e eigymíáist vagy az, utóbbi e hatá~ sok lerontására és közömbösítésére^ alkalmas,; ho""

TT az iskolla és a nevelőintézet a családi szentély keresztény eszményeinek jegyében folytatja-e az ifjú egész szellemének "és jellemének alakítását, vagy pedig a családi otthon keresztény sugallatait az iskola ós a nevelőintézet a világnézeti közömbösség" vagy egy idegen világnézet hatásaival zavarja meg'. (RUDAS László (d): És hogyaoi; volt az eddigi állami iskolákban?) A keresztény nevelési tehát nem merülhet ki a hittantiasnításban. (Ugy van! Ugy van! a néppárton,, — Mozgás a dolgozók pártján.) Az a szülő, aki a legtiszteletreméltóbb életideál forrását a keresztény hitben és erkölcsben találta meg, gyermekiének a keresztény hit és erkölcs szellemében való nevelését még akkor is minden nevelő tényező legfőbb feladatának tekinti, ha ő fmiaiga saját életei vitelében, sok

u szór szembe is kerül a keresztény erkölccsel vagy hitéletét elhanyagolja. Az. ugyanis' az emberi -ermész^etbeii van, t. Országgyűlés, hogy a szülők öinmagukból mindig^ a legjobbat akarják gyermekeikben megvalósulva látni, elannyira, hogy esendőisiégieikért is egyenest utódaikban keresnek vigasztalást és kárpótlást. {Közbeszólás a dolgozók pártjáról: Ezért neveli őket az lállam!) Azt a? ellenvetést is hallottam, hogy a fizika ós kémia tanításához eemmi köze sincs a vallásnak vagy a világnézetnek. De egyrészt a ne-