Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-71
423 Az országgyűlés 71. ülése 1948, amely a kormánnyal szemben gyakorolhatja a bírálatnak a jogát és amelynek jogában áll a kormány intézkedéseivel szemben a törvényhozáshoz fordulni abban az esetben* ha Ki kormány gazdasági működését hibásnak találja. Mindez a mostani statútumok mellett ki van zárva- « Örömmel kell megállapítanom, hogy a jegybank mostani statútumában is bennefogJaitaiik az a, kardinális tétel, amely nélkül egy jegybank alapszabályai nem képzelhetők, éspedig az> hogy a jegybank sem az államnak* sem a törvényhatóságnPk, sem más köz- vagy magánalakulatoknak szabályszeríí bankfedezet nélkül hitelt nem nyújthat. Amikor azonban a z elmúlt időszakokra vonatkozólag meg kell állapítanom, természetesen nemcsak Magyarországra, hatnem nagyon sok más országra is, hogy ezt a kormányok mindig félretették, mert sikerült megtalálniok azokat ' a z eszközöket, amelyekkel ezt a, rendelkezést félretéve fedezet nélküli bankjegyeket követeltek a jegybankoktól — ugy&nakkor rá kell mutatnom arra- hogy a mostani statútumok mellett ilyen kerülő utakra már nem. igen van szüksége a kormánynak. Nincs pedig azért, mert az alapszabályok 34. cikkében az foglaltatik, hogy az állam által létesített vállalatok* tehát bankok, gyárak és egyebek, amennyiben azok önálló cégként be vannak jegyezve és az államháztartási költségvetéstől egészen független önálló életet élnek, elismert fedezet mellett a jegybainktól kölcsönöket vehetnek igénybe, nincs tehát semmi másra szükség, mint arra, hogy egy államosított vállalat egy államosított bankhoz hitelért folyamodjék. A hitel mértékét a kormány közegei állapítják meg és eze n az alapon módjában áll a kormánynak sok-sok száz, talán az ezret is meghaladó vállalata révén mindig akkora összeget igénybe venni a jegybanktól, amekkorára éppen szüksége van. Ez az a kapu, t. Ház* amelyen keresztül tulajdonképpen az előző, a-31. cikket félre le het tenni, mert ezen keresztül a kormány aa alapszabályok rendelkezései szerint bármikor megteremtheti a bankjegveknek azt a bőségét amely végeredményben inflációt jelent. Még egy körülményire vagyok kénytelen rátérni éspedig a 62. cikknek rendelkezésére. 'A 62cikkben az foglaltatik, hogy ha valaki a jegybanktól hitelt vett igénybe, akkor ennek a-hitelnek biztosítására külön kikötés, zálogjogi biztosítás nélkül le van kötve az adósnak minden néven nevezendő vagyona- Mi ennek a következménye? Az, hogy a Nemzeti Banktól igénybevett hitel az illetőre nézve szinte egy százszázalékos kirekesztést ielentahitel keretéből, mert aki egy Nemzeti Bank-kölcsönt vett fel, az soha Jenkitől hitelt nem kaphat, mert hiszen, ha netán mégis valaki hitelt nyújtana részére, ki van téve annak, hogy a Nemzeti Bank követelése őt megelőzvén. iaa ő általa nyújtott hitel egészen el fog veszni. E szempontok miatt legnagyobb saDuálar lomra a statútumokat nem látom olyanoknak, amelyek a Nemzeti Bank korábbi nagyszerű hivatásának és múltjának megfelelően a változott viszonyok között szolgálhatnák a nemzet pénzügyi és gazdasági életét s ezért a jaivaslatot nem tudom elfogadni. (Taps a női tábor oldalán-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli CZÖVEK JENŐ jegyző: Szurdi LsWáa! ívi május hő 14-én, pénteken. 424 SZTJKDI ISTVÁN (stzd): T. Országgyűlés! Örömmel állapithatjuk meg, hogy fejlődő államéletünk a törvényalkotás terén is már azon az úton van, hogy nemcsak az elmúlt rosszemlékű rendszer népellenes törvényeit helyezi hatályon kívül, hanem, egymásután születnek meg ai dolgozók érdekeit szolgáló törvények. Ezek körébe tartozik a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről, szab a dalmáról szóló 1924:V. te. kiegészítését és módosításét célzó javaslat is* T. Országgyűlés! Engedtessék meg nekem, hogy Gróh képviselőtársammal ellentétben, kinek hangja a régi világ hangja, melyből a részvény nélkül maradt részvényesek fájdalma csendül ki — ami bennünket nemigen hat meg — a törvényjavaslat érdiemi részével foglalkozzam- Demokráciánk gazdasági fejlődése szempontjából ai törvényjavaslat, amely tulajdouképen a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak módosítását jelenti, igen nagy jelentőségű. A felszabadulás, a népi demokrácia az oat szágban soha nem látott fejlődést hozott. A dol^ goziók követelései egymás' után valósulnak meg. Egy-egy határkő: a földreform, a nehézipar állami tulajdonbafvétele, a legutolsó hónapokban a bankok államosítása és a Magyar Nemzeti Baaik magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vétele. A bankok államosítása időszerűvé vált és végrehajtást nyert, mivel tervgazdálkodásunk szerencsére már a 'legelején megállapította, hogy pénz- és hitelgazdálkodásunk nem kielégítő és veszélyeztethette volna akár a, hároméves tervünket is. A felszabadulást követő rendszerváltozás, a nép uralomra jutása a Magyar Nemzeti Banknak a kapitalista rendszerben folytatott tevékenységét természetesen megváltoztatta. A nagybankok államosítása a tervgazdálkodás keretében, egész hiteiszervezetünk átállítása, egységesítése a dolgozók érdekében a Magyar Nemzeti Bankra új feladatokat, új, megoldandó problémákat hárított. A Magyar Nemzeti Bank az 1924:V. tc."kel alakult meg Bethlen István kormányzata amiatt. Azért létesítették, hogy a pénz akkori értékállandóságát biztosítani tudják. A koronainfláció után az ország rossz pénzügyi helyzetben volt. A Bethlen-kormány természetesen nem a népi politikára támaszkodott, hanem a kapitalista rendszernek megfelelően ínemzetközi hitellel kívánta az országot talpraállítani, az úgynevezett népszövetségi kölcsönnel. Ez természetesen f azt jelentet'e, hogy a nemzetközi tőke megkívánta a nemzetközi el" lenőrzést, és a kölcsön döntő előfeltétele az volt, hogy a jegybank függetlensége "-arantáltassék) az aranyalap s általában a bank vezetése a klasszikus tőkésgyakorlatn" k megfelelően történjék. Az ellenőrzés joga *- elenyésző kivételtől eltekintve — a részvény jog alapján a: nagybankok 1 és a nagyvállalatok kezében volt. Ez az, amit Gróh képviselőtársam visszakíván. Természetesen mindez -a nagytőke befolyását is jeleintette bizonyos mértékben az állam pénzügyi gazdálkodására ós. Ezeknek^a szempontoknak figyelembevételével alkották meg az 1924 :V. tc.-t, ezeknek az érdekeknek megfelelően alkották meg a Magyar Nemzeti Bank működését irányító alapszabályt A Nemzeti Bank önállóságát és függetlenségét is hivatva lett volna a mindenkori kormánnyal szemben a bank 'alapszabálya, megvédeni. Itt van a másik reklamáció. De hogyan
