Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-71

4:17 Az országgyűlés 71. ülése 1948. is, de a hitei véleményező tanács — mint a neve is mutatja, — csak véleményező testület, merta banknak jogában áll a bitelek folyósításánál természetesem az adósok vagyoni helyzetiét és fizetőképességét bírálat tárgyává tenmL A VII- fejezet tartalmazza a bankjegyeikre vonatkozó szalbályokat. Ezek tekintetében lényeges változás nincs. Itt szabályozza a javaslat a banikjegyadót. Ez az eddigitől lényegesen elltér: az eddigi alapszabályok szerint ugyanis a ibankjegyadó a leszámítolási kaujiaitlábnál 1%-kal magasabb volt, most pedig 1%-ban állapítja meg az alapszabály.-Ennek oka az. hogy a bank külön hozzájárulást fizet az államnak. az úgynevezett bankjegy járulékot, amiről ké" sőbb fogok beszélni. A VIII- fejezet tartalmazza az évi móxlegj és heti kimutatások összeállítására vonatkozó szabályokat, továbbá a tartalékalapnak a tiszta nyereségből való dotálását. A tiszta nyereségnek a tartalékalap dotálása után fennmaradó részéből a bank osztalékot fizethet, amelynek fel nem használt része az államkincstárt illeti. Ez nem lényeges, mert mint mondottam, a részvények túlnyomó többsége az állam, kézé" ben van. tehát akár osztalék, akár^ bankjegyjárulék címén, akár pedig ezen a címen történik a fizetés, a bank. tiszta nyeresége minden" esetre az államot illeti meg. A IX. fejezet biztosítja a bank külön jogait. Ezek megegyeznek az eddig biztosított jogokkal. Eszerint a bank mindennemű követelése tekintetében a köztartozásoktól el" tekintve, minden más követelést megelőző kielégítési joggal bír. A bank külön jogai közé kerültek továbbá az 1938 :XXV. tc-ben foglalc ama rendelkezések, amelyek részben a, banknál levő éríékekre vonatkozó Ibírói letiltásokra* részben pedig a bank vezetőinek és alkalma" zottainak tanuként. vagy szakértőként való meghallgatására vonatkoznak. A X. fejezet megállapítja, hogy a Nemzeti Bank szabadalma, a bankjegykibocsátás, .szabadalma 1963. évi december hó 31. napjáig tart. Ez nem jelent változást, mert az eddigi törvény is a Nemzeti Banknak ezt a jogát eéidlig a terminusig biztosította. Rendelkezik az alapsza" bály a tekintetben, hogy ha ez aa idő bekövetkezik, akkor a törvényhozásnak kell újra foglalkoznia azzial a kérdéssel, hogy meghosszabbítja-e a szabadalmat, vagy pedig azt megvonja. A 45. cikk tartalmaz egy nagyon fontos rendelkezést a jegybank járulékról, amelyet már az előbb megemlítettem. Ez azt jelenti, hogy a bank tulajdonképpen a tiszta nyereségét a kincstárnak adja át. A jegybankjárulék kulcsát, amelyre & bank havonkint előleget fizet, a pénzügyminiszter úr javaslata alapján a bank főtanácsának meghallgatása után a Gazdasági Főtanács állapítja meg. Ugyancsak e

7 a fejezet biztosítja a bank kö'nyveire, feljegyzéseire és az okiratokra a múltban biztosított illetékmentességet. T- Országgyűlés! Kérem, hogy a törvenyjavaslatot, amely tulajdonképpen a tényleges helyzet szankcionálása és a bank szervezetében beálló változásoknak logikus következménye és kodifikálása, mind általánosságban, mind részleteiben elfogadni szíveskedj ék. (T^vs a kormánypártokon. — P. ÁBRAHÁM Dezső (md): A mezőgazdasági hiteleknél kérünk nagyobb keretet!) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLŰ IV. évi május hó 14-én, pénteken. 418 CZÖVEK JENŐ jegyző: Gróh József! GRÓH JÓZSEF (nt)

: T. Ház! Az előadó úr bölcsen mutatott rá, hogy a Nemzeti Bank statútumainak megváltoztatása legális következménye a tulajdonban történt változásnak. Azt kell azonban mondanom, hogy egy jegybanknak a statútuma gazdasági szemmel nézve a pénzügyi és gazdasági életnek szinte a leglényegesebb részét teszi ki, mert hiszen annak a st^tutuninaik rendelkezései alapján és azok szerint igazgatja és alimentálja a főtanács a pénzügyi ós gazdasági életet; ennek következtében a jegybank statútumait szinte a gazdasági élet kardinális sarkkövének kell tekinteni. Ebből a szempontból nem mulaszthatom el kifejezésre juttatni, igen sajnálom, hogy olyan kevés idő állott-rendelkezésre, hogy a megváltozott alapszabályokhoz egy felszólaló előkészülni tudjon, különösen azért, mert hiszen amikor a jegybank részvényei, tehát m.ga az egész intézmény az állam tulajdonába ment át, ez olyan lényeges változást idézett elő a jegybank életében. hogv ennek következményeit gondosan mérlegre kell tenni. Ez okozta szellemi szegénységemnél fogva tehát, az előkészülethez való kevés idő okából nem tudok részletesen rámutatni bizonyos szempontokra, egyre azonban mégis ki kell terjeszkednem. Ha nem is ilyen mértékben, mint nálunk, de nagymérvben az államai mindenhatóság javára szóló változások a nyugati államok jegybankjaiban is történtek és bekövetkeztek- Hiszen korábban voltak államok, ahol úgy látták el a nemzet jegybankjának teendőit, hogy a kormánynak még felügyeleti joga sem volt a bank működésében. Ez a felügyeleti jog egyre jobban erősödött, nálunk százszázalókig érvényesült, mert a jegybank az állam tulajdonába ment át. Itt, mondom, csak egy körülményre utalok. Korábban Európa nemzetgazdasági, világgazdasági életében az összes jegybankok bizonyos érdekközösségben voltak egymással, amely érdekközösségnek centruma a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja volt, és a Nemzetközi Fizetések Bankja n>?gv súlyt helyezett arra, hogy müvének egy jegybank alapszabályai, s az alapszabályok rendelkezéseihez képesti állott válságos időkben többé vagy kevésbbé egy jegybank mellé. Ennek következtében, ha több idő állott volna rendelkezésemre, nyilván eljutottam volna odáig, hogy adatokat szerezhettem volna be abban a tekintetben, hogy más államok, amelyek már korábban vitték keresztül az áik lamihatalomnak a jegybank működésében való pozitív közreműködését, fokozott ellenőrzését. vagy százszázalékos mindenhatóságát milyen eredményeket értek el"? A második kérdés pedig az. hogy milyen jelentőséggel teszi mérlegre ezeket a változásokat a, Nemzetközi Fizetések Bankja, és hogy az alapszabályok ilyen változása mennyiben alkalmas arra. hogy egy jegybank súlya és r tekintélye a Nemzetközi F'zetések Bankja előtt emelkedjék, vagy csökkenjen. Rá kell mutatnom arra, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjában az elmúlt évtizedekben rendkívül nagy tekintélye volt, éppen azért az 1931-es válság alkalmával hatalmas pénzügyi erővel állott ez a bank az ország megsegítésének szolgálatába. Mindez azonban egy kitérés volt. A diolog lényege az, hogy míg a jegybank korábban 27