Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-70
395 Az országgyűlés 70. ülése 19Í8- évi május hó 13-án, csütörtökön. 396 járnak el Amerika felé és dolgozó parasztságunk nyomora minden elképzelhetőt felülmúljon, akkor azt kell mondanom, hogy ilyen társadalomból nem kérünk! (Taps a kormánypártokon. — Közbeszólás a szociáldemokratapárton: Visszasírják a régi rendszert! — LUKÁCS Vilmos (md): Hangya is volt!) Azt mondja Kisházi képviselőtársam, hogy a szövetkezet célja .az ember szolgálata. Azt azonban elfelejtette megmondani, hogy eddig a szövetkezet bizony a kapitalizmus szolgálatát tartotta szem előtt* és nem az ember szolgálatát. (Egy hang az eMenzéken: ÁFOSz is volt!) Kisházi képviselőtársam két erőcsoport küzdelméről beszélt, és azt mondotta, hogy eddig a szövetkezet irányításában a spirituális elem volt uralmon- ma pedig a materialista elem uralkodik. Ha ezzel azt akarja meg állapítani a t. képviselőtársam, hogy ma a szövetkezeti vonalunk rossz, mert materialista, kérdeni, lehet-e vájjon akkor azt mondanunk, hogy jó r volt az a gondolatfejtés, amelyet Kisház^ képviselőtársunk elmondott? Mert a spiritualizmusban, a spiritualista felfogás mellett nyomorába jutott a nép. Ez volt a helyes, vagy, pedig az. hogy most a szövetkezetek materialista felfogása szerint éppen népünk és különösen szövetkezeti fronton dolgozó parasztságunk életszínvonalának: és vele együtt minden dolgozó életszínvonalának a javítása következik bet Azt hiszem- hogy ez a szembeállítás* amelyet képviselőtársam is tett, a legélesebben bizonyítja azt, hogy szövetkezeti életünk eddigi szakasza nem tekinthető valódi értelemben vett szövetkezésnek, hanem tulajdonképpen olyan mozgalomnak, amelyet a kapitalizmus megtűrt, dicsért, iskoláiban tanított, egyetemein oktatott és mindenképpen azon volt, hogy ezt a szövetkezeti mozgalmat építse, de közben olyan emberek álltak mögötte, akik nem a dolgozó nép jobb sorsát nézték, hanem nézték a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetén keresztül a nagybirtokosokat, nézték a különböző ipari üzemeken és részvénytársaságalakításokon keresztül a nagytőkések érdekeit, de nem a kisparasztságét 1 , (Ügy van! Ugy van! a kommunistapárt soraiban. — NAGY Károly (kp): Wünischer! Nagyon jól ismerjük a Hangyát is!) Szövetkezeti törvényünk — amint az előadó úr is megállapította — olyan időben keletkezett' amikor a kapitalizmus erői politikailag még nagy súlyt jelentettek itt ebben , a parlamentben. Megkérdezi Kisházi képviselőtársam, hogy miért nem lehetett akkor véglegesen megalkotni a törvényjavaslatot'? Egyszerűen azért, mert hiányoztak .a feltételei. Akkor még a GyOSz nagyhatalmat jelentett itt ebben a parlamentben is, akkor még a reakció erői nagyhatalmat jelentettek az országban és itt elbben a parlamentben. Azóta ezeket az erőket nyilvánvalóan összetörtük és így következhetett el esak az a lépésünk, amely ezen a téren is rendet teremt és ennek a rendteremtésnek nem lehet más útja, mint az, hogy a megalkotott javaslatot módosítjuk. Az akkori politikai körülmények megakadályozták azt, hogy szövetkezeti törvényünk teljes határozottsággal jelöljb ki szövetkezésünk útját. A szövetkezeti törvény t/örvénybeiktatása óta eltelt idő azonban megmatatta, hogy szövetkezeti törvényünk nem mindenben felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeiket (kiiépülő szövetkezeti remdszerünk mejgkíván. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a szövetkezeti törvénynek azokat a pontjait módosítja, amelyek: szövetkezeti életünk! további fejlődésében gátat jelentettek vagy amelyek a való élet követelniónyeivel szembenálltak. A szövetkezeti törvény törvénybeiktatása; óta egy esztendő telt él- Ez az egy esztendő azonban szövetkezeti életünkben döntő változásokat hozott. Egy évvel ezelőtt az igazi értelemben vett szövetkezetek, a földmívesszövetkezetek számra is, súlyra is gyengék voltak. Ma föld~ mívesszövetkezeti hálózatunk az egész országot felöleli, magában foglalja ,a legkisebb községet, sőt gyakran a tanyákat ik Ugyanakkor súlyban is jelentőssé vált. Bebizonyosodott, hogy a földhözjuttatott parasztság ós a melléje felzárkózott dolgozó parasztság a földmívesszövetkezetet tekinti egyre inkább annak a szervezetnek, amelynek segítségével termelését előmozdíthatja és amelyet általában jobb jövője zálogának tekinthet* A most lefolyt földmívesszövetkezeti verseny a maga teljes nagyságában megmutatta azt a hialtalmas küzdelmet, amelyet földmívssszövetkezeteink a termelés, a vagyonmentés és a kisparasztok valódi értelemben vett képviseletében folytattak és amelyet oly szivesen kétségbevontak még nem is olyan_ régen, ezelőtt tíz perccel a t. túloldal képviselői. Nem vették észre a földmáves szövetkezetek küzdelmeit, de igen szivesen védték nem is olyan régen ebben a, parlamentben a nagytőkések áldozatkész munkáját. Ma már világosan látjuk, hogv földmívesszövetkezeti hálózatunk segítségével tudjuk (megoldani dolgozó parasztságunk döntő termelési kérdéseit és egyben látjuk azt is, hogy ez a szövetkezeti hálózat szervezetében és lényegében is más lesz, mint minden egyéb szövetkezet, lamelyre a kapitalizmus szövetkezeti tudósai olyan büszkék voltak- A földmíves szövetkezetek soha nem lesznek a kapitalizmus őrzői, sőt ezek lesznek azok a fegyverek (11-30) dolgozó narasztságunk kezében, amelyekkel a mezőgazdasági termelés kapitallisztikasi fejlődését megakadályozzuk és ezzel a dolgozó parasztok pusztulását is meggátoljukKisházi képviselőtársam a földmívesszövetkezeteket sajnálatosan csak egy oldal vágással érintette, azt mondván róluk, hogv bennük isren nagy mértékben a. uártpolitika érvényesül. (Mozaás a néppárton és a nőt táborban-) Les-yen szabad erre is néhány szóval reflektálnom. Azt kell mondanom, hogy valóban van nártpolitika a földmívesszövetkezetben. ugyanis az a helvzet, hoírv ívm fogja nartját a tőkéseknek- (DerüUsén a kormánvnártokon-) IIven szempontból nao-vnn i s alános r>ártT>r^itiVa folyik ott. (BALOGH István (md): A tízholdas s-azda már tőkés? — VÉRTES István (má)'. Olcsóbban kani a-e ai ném ^ szövetkezetek álltai az árut? — Halljuk! Halljuk! a va ra$ztpártort. — Eav hana az ellenzéken: Nem tetszik'? — Zaj.) Nem §« tudom elképzelni, mit alkar kiihozni isen t. kénviselőtárrsam abból, hogy a szövetkezet vezetőié ne Hegyem például szociáldemokíratapárti. mert akkor a többiek ferde szemTTIPI néznek rá. Mozgás a népvárton és a női táborban-) Legyen -nártomMvüli, vagy esetleg Slachta-nártl? ' OJTKAfíS Vilmos (rndi): Az sem olyan rossz! — Derültség a kormánypártokon.) A szövetkezeti szakértők visszasírása és annak megállapítása, bogy aki pártember,
