Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-69
355 Az országgyűlés 69. ülése 1948. és Bálint Sándor ország-gyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. WeiJ. Emil előadó urat illeti a. szó. WEIL EMIL (kp) előadó: T. Országgyűlés! Van szerencsém ismertetni a gyógyszerészetről szóló 114. számú törvéaiyjavaslatot. / Ez a törvényjavaslat komoly haladást jelent a magyar egészségügy fejlődésében. Egyes helyeiken nem méltányolják kellően, a gyógyszerészet jelentőségét a közegészségügy szempontjaiból. Különösen az utóbbi időkben, amióta a magisziraliteir elkészített gyógyszerek számai egyre csökken és a gyógyszerkincisünk nagyrészét kósiz specialitások alkotják, sokan azt hiszik, hogy talán már niinies is szükség arra, hog5 r a gyógyszertárak vezetését képzett, egyetemi qualifikációjú gyógyszerészeik, végezzék. Véleményünk szerint ez az elképzelés teljesen hibás. Egyrészt a gyógyszertárakban még ma is sok gyógyszert készítenek el magisztraliter és egy hibás gyógyszernek sem t szabad a betegekhez kermni, másrészt a specialitások sokfélesége, amelyekből még mindig több és változatosabb jellegű kerül a forgalomba s amelyek kezelése, eltartásának különböző módszerei különös gondot igényeinek, imég inkább szükségessé teszi, hogy jól képzett gyógyszerészek, jól vezetett gyógyszertárakban szolgálják ki a beteget. Egyes országokban a gyógyszertárak szabad letelepedési rendszer mellett működnek, más országokban, mint nálunk is, a koneeszsziós rendsze?- van életben. A szabad letelepedés mellett a gyógyszertár egyszerűéin iparüzlet. Ennek a rendszernek hívei azt hiszik, hogy szabad versennyel a közegészségügyi problémákat is lehet szabályozni, és hogy a szabad verseny következtében a gyógyszeráriak lemorzsolódnak, s gyógyszertárak létesülnek olyan helyeken is. ahol a Lakosság szegény. A tapasztalat éppen aiz ellenkezőjét j mutatja, A verseny következtében az árak | uem lesznek alacsonyabbak, de a gyógyszerek l minősége határozottan romlik. A gazdag J gyógyszertárak felfalják a szegényebbeket s a gyógyszertárak egyre inkább a város centrumában sűrűsödnek, a visszaélések pedig, a kábítószerrel való üzérkedések egyre szaporodnak. A leg jellemzőbb példa erre az Egyesült Államoké. Itt a gyógyszertárakban? amint tudjuk, ruházati cikkeket- élelmiszereket, fagylaltot, feketekávét szolgálnak ki. Az eredmény az. hogy az orvosok és a közönség nem bíznak a gyógyszertárakban. A gazdagabb betegek olyan gyógyszertárakat keresnek fel, aimelyek a mienkéhez hasonlóan csak gyógyszereket árusítanak, ezekben a gyógyszertárakban azonban a gyógyszerek ára jelentősen magasabb. A koncessziós rendszert pontosan jellemzi törvényjavaslatunk 1. §-a, amely azt mondja: >>A gyógyszertárak hatósági felügyelet alatt álló közegészségügyi intézményeké Ez a törvényjavaslat olyan irányban fejleszti tovább gyógyszerészetünket, • hogy gyógyszertáraink mindteljesebben hatósági irányítás alatt álló közegészségügyi intézményekké fejlődjenek, és kereskedői feladatok helyett mindteljiesebben a közegészségügy céljait szolgálják. Nálunk már a z 1876 :XIV. te. életbelépése előtt is a gyógyszertárak engedély alapján működlek. Az úgynevezett reál jogú gyógyszertárak ebben az időben egyegy család évi május hó 12-én, szerdán. 356 tulajdonát képezték és a tulajdonos nem volt szükségképpen gyógyszerész.. Reál jogú gyógyszertárak eladhatók nemgyógyszerész részére is. Ilyen reáljogú gyógyszertárak mindmáig működésben vannak. Ez a rendszer teljesen •megfelelt az, akkori Magyarország ifélfeudális jellegének. A reál jogú gyógyszertárak tulajdonképpen családi hitbizományok. Az 1876: XIV. te. ezen az állapoton csak résziben segített. Egyrészt meg is hagyta a régi reál jogú gyógyszertárakat, amelyek — mint említettem — mindmáig még életben vannak, másrészt úgy intézkedett, hogy bár újabban gyógyszertár-engedélyeket csak gyógyszerészeknek adnak ki, ezek az úgynevezett személyjogú gyógyszertárak örökölhetők és más gyógyszerészek számára eladhatók. Az 1876: XIV. te. ezzel lényegében a gyógyszerészet félfeudális, céhszerű jellegét megőrizte. A jelen törvényjavaslat ezt a helyzetet alapjában változtatja meg. A reáljogú gyógyszertárakat végleg megszünteti, a személy jogú gyógyszertáraknál megszünteti az öröklést és a személy jogú gyógyszertárak többé nem adhatók el. Humánus szempontból azonban ezeken a rendelkezéseken átmenetileg enyhíteni kellett, hogy egyes családok, amelyeknek egyetlen jövedelmi forrása a gyógyszertár, ne menjenek tönkre. A reáljogú gyógyszertárak megszüntetése ezért csak 1949 július 1-én lép életbe. Ha a gyógyszertár tulajdonosa gyógyszerész, akkor a gyógyszertár engedélyét megkaphatja. 1949 július l-ig a reáljogú gyógyszertár eladható, így tehát a család, amennyiben nincs gyógyszerész tagja, értékesítheti gyógyszertárát. A személyjogú gyógyszertár szintén lv»4íí július l-ig a család gyógyszerész tagjainak átadható. Enyhítésnek számít az is. hogy bár az öröklés megszűnt, a haszonélvezeti jogot az özvegy, illetve iái gyermek 21 éves korig megkapjaTovábbi fejlődóst jelent 12. §-nak az a rendelkezése, amelynek értelmében közforgalma gyógyszertáraikat a városok, a községek, •' s a társadalombiztosító intézetek* valamint az OTBA is megkaphatnak. Betegellátásunk túlnyomó részét már ma is 'a társadalombiztosító intézetek teljesítik; egészségvédelmünk az állam és a városok kezében van. A közelmúltban rendkívül sok zavart okozott az. hogy a társadalombizlilosítlSk tagjainak gyógyszerellátását a magángyógyszertárak nem voltak képesek zavartalanul ellátni. Igen fontos tehát az. hogy a jövőben a társadalombiztosítók, a városok és községek maguk is résztves/nek *a betegek gyógyszerellátásában- A közületi gyógyszertárak segítségével sokkal mélyebb betekintést nverünk a gyógyszertárak üzemébe és a gyógyszerárai; alakulásába. Ahhoz, hogy a magángvógvs,:ertárak irányítása valóban hatásos legven, és hogy a gyógyszertárak ne csak formálisan, h ia 'nem lényegileg is közesrészségügyi intézményekké váljanak, feltétlenül szükség van azokra a gyógyszertárakra amelyeknek engedélve a közületek birtokában van. További fejlődést jelent az a rendelkezés, hop-y gyógyszertárakat csak ötezer lakoson telüli helységekben lehet felállítani- Nem volna helyes, ha olvan helvsée'ekben alakulnának gvógyszertárak. aholl a gyógvszerész megélne tése nincs biztosítva, illetve ahol a gyógyszertárak fenntartása a gvógvszerárakat emelné.
