Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

347 -Az országgyűlés 68. ülése 1948. is egészen alaptalan kifogások következtében a kormányzat az 1800/1948. sz. rendeletével elrendelte a kormánybiztosság: működésének megszűnését és a kormánybiztosság felszámolását A törvényjavaslat- lényegében ,azon az elvi alapon nyugiszik, hogy azok a javak, amelyek elhagyottak maradtak akkor is, amikor a tulajdonosoknak már módjukban lett volna hazatérni, az államkincstár tulajdonaiba, mennek, át, A kérdések ilyen módo

n való i-izabályozása, tökéletesen összhangban van az 1946:

IX. te. 17. §-ával, amely ugyanilyen alapon szabályozta a földbirtokok, illetve a földreform hatálya alá eső vagyontárgyak elkobzását. Ezt az összhangot kívánja biztosítani a javaslat egyébként az elhagyottság fogaknáinak tisztázásánál és a tulajdonos hazatérési idejének megállapításánál is. K törvényjavaslat egyébként a sízóbanlévő kérdést ia közérdek és a demokrácia szempontjainak figyelembevételével, a méltányosság és a megértés legmesszebbmenő alkalmazásaival^ kívánja megoldani. Igen sok kivételt állapít meg mind az elhagyottság meghatározása, mind a hazatérés időpontjának megállapítása, a vagyontárgyak értéke, rendeltetése, az elhagyott üzemek ós üzletek terjedelme, aiz elhagyottá nyilvánított javak visszaadása iránti igények bejelentése és egyéb méltánylást érdemlő körülmények szempontjából, s így nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kormány ezt a közérdekű és nemzetgazdasági szempontból igen nagyjelentőségű kérdést a, legtisztább demokrácia szellemében kívánja megoldani. Az előadottak, valamint ai javaslat részletes indokolása alapján kérem a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosa ágban és részleteiben elfogadni méltóztassék. ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! SZABÓ PIROSKA jegyző: Borsos Sándor! BORSOíS SÁNDOR (pp): T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A második világháború óriási mértékű pusztulást okozott mind anyagi téren, mind pedig — mondhatnám — egész Európa népeinek személyi összetételében. Ez, alól Magyarország sem volt kivétel és több szempontból óriási veszteségeket szenvedett mind a magyar nép munlkájáinak anyagi .eredményei tekintetében, mind pedig a magyar nép soraiban. Ha csak a háborús eseményekre, a légi" támadásokra és arra a tényre gondolunk, hogy Magyarország is hadszíntér lett, ha gondolunk a^ százezreik elhurcolására egyszerűen származási alapon, a baloldali magatartásúak üldözésére és kihureolására az országból, továbbá a katonák tízezreinek behívására és frontra való hureolására, valamiint azokra a nagy tömegekre, akiket hamis propagandával, sokszor fizikai és lelki terrorral kényszerítettek arra. hogy Németország területére, vagy Németország által megszállott csatlósállamok területére menjenek, akkor láthatjuk 'azt, hogy micsoda óriási megmozdulást és pusztulást idézett elő ez a második világháború Magyarország életében, mind anyagi tekintetben, mind pedig az állampolgárok élete tekintetében. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a nagytömegű réteget is, amely fasiszta érzelmeiből kifolyóévi május hó l'l-én, kedden. Ilag szintén távozott nyugatra, Németországba, vagy annak csatlósállamaiba. Ha ezeket a nagyméretű megmoadiulásofcat —szinte azt mondhatnám, népvándorlást — figyelembe vesszük és a nagy anyagi pusztulásokat felmérjük, akkor vetítődlik szemünk elé, hogy Magyarország ezek után milyen nehezen tudott kilábolni azokból a pusztulásokból, amelyeiket ezek az előbb említett események okoztak. Hogy Magyarországon mégis megindult az élet, hogy a megmaradt javakkal élet kezdődött el, az elsősorban a munkásoknak, parasztoknak és az értelmiség egy vékony rété" gének köszönhető, mert a parasztok és iái munkások legnagyobb tömege helyén maradt és közvetlenül a háborús események után, tminid a munkások, mind pedig a parasztok a munkahelyeiken — a munkások a gyáraikban, a parasztok a földjeiken — megindították a termelést; számba vettük megmaradt javainkat, hozzákezdtünk a termelésihez. Ugyanakkor azonban a magyar kormánynak rögtön a legelső gondolata az volt, hogy a háborús események és egyéb okok következtében gazdátlanul maradt javakat beállítsa^ az ország termelésébe, azokat legelőször is számbavegye és ne engedje elkalló dini. Ezért alakult meg az Elhagyott Javak Kormánybiztossága még a debreceni kormány idejében, és amint azután az élet felvette a szükségleteket, aszerint allalkuit ennek a kormánybiztosságnak a működése- Mind a bejelentési kötelezettség. mind a hazatérési időpont megállapítása azt volt hivatva biztosítani, hogy- az elhagyott javak kormánybiztossága megfelelően tudja betölteni hivatását. Mindezek ellenére és a nagymérvű puszulás miatt az elhagyott javak kormánybiztosságának működése sok kívánnivalót hagyott maga után. Az elhagyóit! földbirtokokkal nem volt probléma, mert hiszen a földbirtokreform forradalmi megvalósítása és a népi szervek működlése nyomán, az elhagyott földbirtokokat kiosztották a nép között, de egyes üzemeknél, főleg a gyár váll álatoknál és kereskedelmi üzemeknél már sok vita és sok visszaélés keletkezett. Ezt látta a magyar kormány, a demokrácia kormánya is, ós ezért, ahogyan a politikai élet fejllődött, ahogyan Magyarország kezdte kiheverni a háborús pusztulást, úgy kezdte szabályozni a kormánybizottság működését is. És eljött az idő, — ennek! az évnek az elején — amikor már a kormány biztosság felszámolását is megkezdte a demokrácia kotr ( mánya egy kormányrendelettel. Mindez azonban csak javítgatás volt és nem volt gyökeres rendezés, hogy végre ezek a sebek is begyógyuljanak és hogy ezeket a javakat neosak számbavegyük, hanem egyúttal be Is állítsuk aiz egész magyar demokrácia termelőerejét. A most tárgyalt törvényjavaslat van hivatva arra, hogy ezt az ideiglenességet megszüntesse, az elhagyott javakat végre a kincstár tulajdonába vegye ós hogy a méltányossagot figyelembe véve, lehetőleg mindenkit megnyugtatva ós a lelki békét szem előtt tartva rendezze ezt a kérdést. Ezt a törvényjavaslat szarni előtt tartja azt, hogy több tízezer embert, mint katonát, mint munkaszolgálatost kényszerrel vittek nyugatra, és oly messzire megy a törvényjavaslat, hogy a poHgári személyeknek kényezerrel elhurcolással történt távozása, illetőleg kainene-