Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

337 Az országgyűlés 68. ülése 1948. az igazságügyi kormányzattól és különösei a jelenlevő igazságügy miniszter úrtól, aki tudomásom, szerint msgo'őzö'm szintén ü*vved v<.U. bogy ennek a javallatnak a választásoktól független részét mégegyszer fontoljuk meg. és talán próbáljuk meg az egész ügyvédi rendtartás reformját keresztül vinni és megfontolás tárgyává tenni azt, hogy a Kúria kisebb fegyelmi tanácsából alakult és immár demokratikusan ^ átalakított kúriai fegyelmi tanács helyébe vájjon odategyünk-e egy olvan újabb fegyelmi "hatóságot, amely három kinevezéstől függő egyén szavazattöbbsége folytán már előre adott határozatot eredményez. Azt szeretném még hozzáfűzni, hogy a Kúria ügyvédi tanácsa nem volt olvan akármilyen tanács és most sem az, mert hiszen a bírák legfőbb fegyelmi bírósága eddig is a Kúria kisebb fegyelmi tanácsának elnökébőL alelnökéből és tagjaiból rekrutálódott. Ha tehát ez a tanács demokratikus a bíráik legfőbb fegyelmi bíróságaként, akkor szerintem demokratikus az ügyvédek legfőbb fegyelmi bíróságaként is. és ha aggálv lelhet abban a tekintetben, hogy teljes ügyvédi önkormányzat keresztülvitessék-e vagv sem. akkor szerintem ennek az ae-gálvnak inkább adunk helvét azzall, ha változatlanul fenntartjuk a most már megváltozott, demokratikus kúriai tanácsnak fellebbviteli joghatóságát. Ami a 8. § intézkedéseit illeti, idevágóan Halász Aladár ügyvédtárstam és képviselő úr kifejtette véleményét. Én ugyanazt szerettem volna elmondani. Nekem is szembeötlő az, hogy az orvosi társadalom köréből még senki sem tette kifogás tárgyává azt, hogy a magasabb tudományos képzettségű orvos az ő magasabb tudományos képzettségére hivatkozhassak, sőt tudomásom szerint az orvosi díjszabás az egyetmui tanárok és _ tanársegéd orvosok részére magasabb orvosi díjaizást állapít meg. Ha tehát egy ügyvéd további önműveléssel, szorgalommal és hosszad tanulmányokkal magasabb tudományos képzettségre tesz szert és

1 ezt á címet használja: ez nem kárhozható, Az viszont természetes, hogy tiltassék meg olyan cím használata, amely ügyfélhajkászásra ad alkalmat. Én is Szeretném tehát kérni Halász képvisel ő társ amnial együtt az igazságügyin inilszter urat ennek a véleménynek megfonltolás tárgyává tételére is. Ismétlem, ügyvéd vagyok és ezért egészen röviden szeretnék nehény sfcóval foglalkozni R pártfogó ügvvédek kirendelése kérdésével isÉn szerencsésebbnek tartom a rendtartás eredeti szövegezését, amely vagyontalan perlekedők részére íriai elő a pártfogó ügyvédek kirendelését. Előrebocsátom: távol áll tőlem, hogy ne kívánjak bármelyik honfitársam részére ingyen is munkával szolgálni abban aa esetben, ha rá van szorulva, azonban ez a szakasz szerintem kiterjeszti a pártfogó ügyvédek alíka!mazásti körét azzal, hogy minden szegényjogot nyert ügyfél részére megadja a pártfogó ügyvédet, tehát a Pp. 112. §-ának (2) bekezdése alapján szegény jogot nyert perlekedők részére is. márpedig tudjuk, nagyon jól, hogy az eredeti jogokat csak a vagyontalan perlekedők részére adta meg és nem mondotta azt, hogy »díjaizás nélkül«, hlanem azt mondtatta, hogy jáööfceltasi képviselni a vagyontalan perlekedőket«, viszont a javaslat kihangsúlyozza ia> »díjazás i^élkül« kitételt is. Szerény nézetem szerint ezORSZÁGGYOLÉSI NAPLÓ IV. évi május hó 11 -én, kedden. 338 z&l kapcsolatban megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a szegényjogot nyert féltől is később az államkincstár a feljegyzett bélyegilletéket behajtíhajtja, amennyiben iá szegényjog félté telei késiőbb megváltoznak. Elképzelhető ugyanis, hogy a szegény jogon peHlő örököl, vagy egyébként vagyonihoz jut és annakidején nemcsak az állami illetékeket, hanem azt az ügyvédi díj alt is meg tudja fizetni, amely egyébként felmerült volna, Sőt erkölcsös

1 személy nem is kívánja, hogy ha nem szorul reá, érdekében valiaki ingyenes tevékenységet fejtsen ki, mert általános szabály, hogy méltó minden munkás, tehát a szellemi munkás is az ő bérére. Én tehát nem tartom szerencsésnek ezit «a kiterjesztést, hanem szeretném arra kérni az igazságügyi kormányzatot, méltóztassék az idevágó eredeti szövegeziést meghagyni, hiszen semmi akadálya annak, hogy vallóban meg" kapják a pártfogó ügyvédet azok. akik valóban rá vannak szorulva. Ad absurdum esetekre is lehet hivatkozni. Elképzelhető, hogy valaki olyan ügyekben, 50—200—300 forintos perecskékben is, ahol az ügyvédi képviselet nem kötelező' szegényjogot szerez és kirendeltet magának ügyvédet, pedig nincs rá szüksége, fcirendeiteti a 112. § 2. pontja alapján, holott — ismétlem — az ügyvédi képviselet sem volna kötelező. Szerintem tehát ez túlságos kiterjesztés. Ismétlem és hangsúlyozni akarom, nincs az ügyvédi karnak egyetlen Itagja sem, aki ne kívánna minden rászorulónak — amennyiben a rászorultság feltételei tényleg fennforrognaik — ingyen és bérmentve rendelkezésére állani. Itt van azután nézetem szerint egy kis eMentmondás. A 85. § (1) bekezdése hatályom kívül helyeztetik és a 26. § (3) bekezdése Jép helyébe és mégis a 85. § értelmében készített jegyzékeit június l-ig, illetőleg az újabb javaslat szerint július l"ig tartoznak a kamarák elkészíteni. A 85. § azt mondja, hogy elsősorban a jelentkezők közül kell a pártfogó ügyvédet kirendeni. Ha ezt hatályon kívül helyezzük, nem tudom, hogy miért kell f mégis a pártfogó ügyvédek jegyzékét elkészíteni, illetőleg a megfelePő időben előterjeszteni. Ami már most a javaslatnak a fegyelmi eljárást megelőző felügyeleti vizsgálatra vonatkozó részét illeti, itt igazán csak dicsérettel és a legnagyobb elismerés hangján; szólhatok arról, hogy itt határidőket szab a javaslat, mert tényleg előfordult, hogy a fegyelmi bíráskodás, különösen a megelőző felügyeleti vizsgálat túlságosan elhúzódott. Ezek a határidők szerintem, mind megfelelők. A házas ságvédői intézmény megszüntetésével kapcsolatban azonban nem tudom egészen osztani aiz előttem szólott képviselő urak nézetét és különösen nem tartom szerencsésnek, mint ahogyan arra rá is mutattam, hogy ászt ebben a javaslatban szabályozza a törvényhozás, mert hiszen ennek semmi köze nincs az ügyvédi rendtartáshoz, eltekintve attól, hogy házasságvédőül rendszerint ügyvédek alkalmazandók. A házasiságvódői intézmény létesítését annak idején alaposan megindokolták. Igaz, ugyan, hogy a gyakorlatban nem vált be, igaz* hogy a házjasságvédők jelentős része a maga tör vény es kötelezettségének lelkiismeretesen nem tett eleget, ez azonban szerény nézetem szerint nem indoka annak, hogy magát a házasságvédői intézményt megszüntessék, mert minden kormányzatnak, így a demokratikus kormányzatnak is els rendű kötelessége a házasságok lehető fenn 22