Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

Z&1 Az országgyűlés 66. ütése 1948. magáévá tette a földet, a gyárat, megterem­tette a maga uralmát és harcol a békéért. Ök szívesebben tennék a magyar földet^ a magyar gyárat, az országot az amerikai imperializmu-s gyarmatává- miinlteem a magyar népet annak birtokosává. T. Országgyűlés! Egy világ, válása el bennünket egymástól. Magunkat, munkánkat, hazánkat és nemzetünkiet becsüljük, amikor a méltatlanokat* ennek a hazának elárnlóit, gaz­dasági életünk tolvajait kiközösítjük magunk közül. (Ügy van! Úgy van! a kommunista­párton.) Méltatlanná váltak apra. hogy-ennek az országnak polgárai legyenek, méltatlanná váltak arra, hogy a magyar paraszt ós a ma­gyar munkás verejtékéiből származó vagyon, föld, gyár, ház őket megillesse. A törvény­javaslat a magyar demokráciához mél^ó, sze­rintünk túlzott humanitással és mértéktar­tással, az egyei]i elbírálást mindenki, sőt a családtagok számára külön-külön is biztosítva ezt a célt szolgálja, ezért pártom, a Nemzeti Parasztpárt és a^ magam nevében örömmel elfogadom- (Élénk taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: (Soron következük a kijelölt szó otíokoík közüls FARKAS GYÖRGY jegyző: Dénes István! DÉNES István «(md): T. Országgyűlés! A kitenc szakaszból álló tör vény javaslat a maga szűkszavúsága mellett a felszabadulás utáni törvényhozásnak egyik legsúlyosabb és legfelelősségteljesteibb alkotása. A javaslat a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok száműzetéséről és vagyonuk elkobázásáról rendelkezik. Ez a rendelkezés a magyar alkot­mányban nem új 'keletű, megtörtént máskor is. (SOMOGYI Miklós (kp)- Száműzéséről? Ök szöktek ki!* Krokodiílkönnyefo is lesznek! — Közbekiáltás a •kommunistapárton: Nézz csak oda!) ELNÖK: Csendet kérek­r DÉNES ISTVÁN (rad): Türelmet kérek, még csak most kezdem; hát mii lesz a végén? (Mozgás ) Ami új ebben a törvényjavaslatban, az az, hogy most már ilyen; elbánás aÜJá vonjuk azo-t kat a külföldön tartózkodó magyar álilíam­po'lgárokat is., akik azzal, gyanúsíthatok, hogy a magyar állam elleni magatartást tanúsíta­nak ós akiknek magatartása, 'habár mem ütkö­zik tételes törvényeikbe, mégis kifogásolható és ezért felelősségre vonhatók, A törvényjavaslat szeriin* a hazahívott, hatóság előtt tartozik jelentkezni. Ha a haza­hívott 30 vagy 60 nap alatt nem jelentkezik' ebben, az esetben a kormánynak joga van állampolgárságától • megfosztani s a vagyon­elkobzásra vonatkozó határozatot megthozni­Ez a ítörvényjavaslat tehát, mélyen lt; Országa gyűlés, a hazaárulás és a hűtlenség, vagyis a legnagyobb bűncselekmények fogalmi köréit; és büntetési tétélét kitérjeszi'ü olyan külföldön élő' magyar y állampolgárokra is, akik a kor­mány megítélése szerint bármely politikai vagy gazdasági bűncselekmény elfcjövétiésével gyanúsíthatok, vagy olyan magatartást tanúsí­tanak, amelly sérti a magyar állam iránti (köteles hűséget, bár törvényibe nem ütközik. Mélyen t Országgyű'és! A magyar állama Magyarország területén élő népek legfelsőbb. parancsoló és végrehajtó balaloiöaiai felraká­évi május hó 4-én, kedden. 258 zott közössége és politikai szervezete, egységes örvényhozása, kormányzata és közigazgatása. A magyar állampolgár ennek a népi közös­ségnek, államnak egyik államtagja,. Ez az államtagsági* állampolgári viszony nem szű­ajiük'tmog akkor sem, iha a honos elhagyja az állam területét és külföldre megy. Jogi alap­státusa külföldönléte alatt is államának joga ;- zerini-i bíráltatik el. A ! külföldön is élvezi a magyar á'lam védelmét, támogatását, viszont a magyar államterület elhagyásával sem sza­badul hazájával szemben személyes jellegű k öteáeze ttségein ek \ ©1 jesíté sétŐL Ezeknek a kötelezettségeknek aífája és ómegája az,, — és ez a törvényjavaslat lényege — hogy a z a magyar állampolgár, aki kül­földre megy % minden gondolatában, sziavábian és cselekedetében ja honhoz, a hazához, a ma­gyar államhoz hű kell legyen. A magyar ál­lampolgárság a közjogunk által leszögezett és tanított felfogás szerint azt jelenti, hogy ha a( magyar állampolgár külföldön köveit el bűncselekményt, akkor éppen olyan elbírálás alá esik, minitlha itthon követte volna ek azzal a különbséggel, hogy ha külföldön követig el, törvénykönyvünk értelmében a külföldi jog­szabályok érvényesek reánéizve, nem pedig a hazai jogszabályok. , ( Ezután t. Országgyűlés, rá kel: térnem ennek a törvényjavaslatinak belpolitikai alap­jára. Az indokolás nem foglalkozik a törvény­javasllat belpolitikai célzatával és lény egével, ellenben foglalkoztak' ezzel a, különböző pártok; szónokai, akik különböző szempontokat és adatokjalti hoztak fel, amelyek szerintük szükp ségessé tették £nnek a, tör vény javaslatnak az ideihozatalát. Már pedig az én felfogásom szerint, fontos ennek a hiánynak a. pótlása, mert nem kétséges., — és ezzel legyünk tisztá­ban — hogy ezzel a törvényjavaslattal kap­csolatosain az 'ellentétes érzések, gondolatok és támadások tömege fog felvonulni velünk szem­ben. Az első rendkívüli fontos szempont, ame­lyet szem előtt kell tkrtani mindenkinek, aki támadni akarja a, kormány intencióját, az, hogy a felszabadulás utáni parlamentek és kormányok megszüntetitek! Magyarországomba rákfenét, a nagybirtokrendszert, amely ^— amíg életben volt — törvény nélkül, de kényszerí­tően &., magyar földmunkások tíz,- és szézezfricdt száműzte a világ minden tája felé. Ezzel az alkotásával ez #i kormányzat és ez a parla­ment megvalósította Árpád után a második új honfoglalást a magyar nép'számára. Ezt a ténykörülményt fennen keli lobogtatni és ezt tiszteletben kell tartania mindenkinek, aki ki­menjt: iebből az országból. További nagy alkotása ennek a kormány­zatnak és ennek a parlamentnek, válla mint az előző par'liamentekmek az, hogy \ szakított á nagytőke kizsákmányoló politika jávai, meg­szüntette' a nagytőke kizsákmányoló felleg­várait, tehát a munkásság felé egy 'felszaba­dulási lehetőséget biztosított. Végül ez a kormányzat és ezek a parlamen­tek megszüntették a kiváltságokat ebben az országban. A magyarságot ezek a felszabadu­lásutáni parlamentiek és kormányzatok hozzá­juttatták egy új honfoglalás" nagy történelmi elégtételéhez és a szociális megújhodás meg^ valósulásához. A magyarság milliós tömegei saját, nehezen megvalósult hazájukban mar aem árvák ós nem idegenek országuk politikai l?

Next

/
Oldalképek
Tartalom