Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-65
áÉ9 Az országgyűlés 65. ülése 19Í8. évi április hó 29-én, csütörtökön. 230 besn Parragi György képviselő ár módosító indítványával? (Igen! Nem!) Akik elfogadjáik, méltóztassanak feiláltani. (Megtörténik-) (ZENTAI Bála (kp): Majd a nép fogadja el teljes egészéten!) Többség. Kimondom, a -határozatott, hogy .az országgyűlés a szakasiz 1 ^ a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a 13- §. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a szakaszt fel olyasmi.. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 13- és lí. §~ait, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 15. §~t.) ELNÖK: Szólásra, következük? \ HEGYESI JÁNOS jegyző: Pócza Lajos! PÓCZA LAJOS (pk): T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat _ 15- <rának (3) és (5) bekezdéste talán a legkárívófoíb, de egy út!-a 1 a legőszintébb nemdelikieiaése a 'törvényjavaslatnak. (VAJDA IMEE i(szd) államtitkár: Őszinte az egész!) A (3) bekezdés azt mondja, hogy a kormány a kibocsátandó rendeleteikben a hatályos jogszabály ok ól éttermeit. Eizzel , a rendelkezéssel tehát a magyar országgyűlés mintegy felhatalmazást ad ,a kormánynjak arra, hogy az érvényben lévő törvémj^ekkel ellen -étes rendelteiteket hozzon a r z államosítás végrehajtása során. Ahelyett, hogy a magyar kormány letérnia végre a rendelettel kormányzás útjáról, még a törvényhozás jogköréből olyan ügyek rendezésé" is elveszi, amelyek a rendelettel kormányzásra adott felhatalmazás mellett is a törvényhozás hatáskörébe Wtoznak. (Közbeszólás a kommunistapárton: A tárgyhoz!) T. Országgyűlés! Amikor a magyar kormány az államosítás végrehajtása után egy hónappal hozta, ezt a törvényjavaslatot az országgyűlés elé, nem kétséges, hogy nem lehetne olyan törvényhozási hatáskörbe tartozó ügy, amely a törvényjavaslatból kimaradt volna, mert na lenne, úgy ez annak elismerését jelentené, hogy a magyar kormány a jelen törvényjavaslat elkészítésénél nem tanusitott olyan gondokságot és körültekintést, mint azt az egy hónappal korábbi, amint mondották, rajtaütésszerű vagy lerohanásszerű végrehajtása során tapasztaltuk. (IL!KU Pál (kp): Zavaros! Ez zavaros!) A magyar parlament tekintélyének megóvása ós a törvénytisztelet megóvása céljából tisztelettel kérem ennek a szakasznak a törvényjavaslatból való kihagyását. T. Országgyűlés! A jelen szakasz (5) bekezdése egészen őszinte, nyilt beismerést jelent. Azt mondja ugyanis, hogy a kormány egyes nyomdaipari vállalatokat politákjaji pártok és a Szakszervezeti Tanács használatába adhat. Kérdem, ha az állam nem akarja a saját kezelésébem tartani ezeket az úgynevezett egyes nyomdavállalatokat, akikor miért volt szükség^ ezeknek államosítására, vagy ha ennek ellenére államosítani akarta, vájjon nem lenne-e erkölosösebb ezeket ugyanolyan feltételek mellett meghagyni a volt tulajdonosok használatában, mint .amilyen feltételek mellett a kormány ezt egyes politikai pártok használatába óhajtja adni! (ESZTERHÁS György (dn): De csak (az egyeseiknetk! — SÖHIFFER Pál (szd): A demokrata néppárt esetében igen!) Bairankovios képviselőtársam a vita során azt mondotta, hogy nagy mértékben veszélyezteti a sajtószabadságot , a nyomdavállatatok államosítása, mert a magyar kormány pusztán a munkavállalás elfogadásának megtagadásával is veszélyezteti a sajtószabiaidságot, tekintettel arra, hogy napilapokat és hetilapokat megfelelő formában és r megfelelő mennyiségben csak a most államosított sajtóvállalatok, nyomdaválialatok tudnak előállítani. (GÁLLÓ Ernő (szd): Hála Istennek! — Zaj. — GALLÓ Ernő (szd): Bizony!) Ha a magyar kormány ezeket a nyomdavállalatokat egyes, természetesen kedvezményezett pártok használatába adná, természetszerűleg ,a magyar kormány ez alól a vád alól mentesül, az viszont természetes ós magától értetődő, hogy például ia Magyar Kommunista Párt a saját nyomdájában nem engedné meg egy olyan pártlapnaik a kinyomását, amely homlokegyenest ellenkező világnézetet vall. (Felkiáltások ai kommunistatpárton: Ujabbat tessék mondani! — ILKIT Pál (kp): Régi demagógia! — VAJDA Imre (szd) államtitkári Még mások sem engedték meg a »HolnaP«ot! — GALLÖ Ernő (szd): A zsebemben van, amit ki akartak nyomatni! — Az elnök csenget.) Hogy a magyar kormány ezeket a nyomdavállalatokat milyen módon juttatná a pártoknak, az kitűnik abból, hogy &, működő pártoknak a sajtó előállításához szükséges papírt milyen arányban utalja ki. Ez a szakasz nyilt beismerését jelenti annak, hogy az államosítás egyúttal pártosítást is jelent, és én tisztelettel kérem , a magyar közvélemény megnyug; tatása céljából is a törvényjavaslatból való kihagyását. (Zaj.) ELNÖK: Szólásra következik? HEGYESI JÁNOS jegyző: Slaehta Margit! (SCHIFFER Pál (szd): Mi volt húszezer évvel ezelőtt? Halljuk!) SLACHTA MARGIT (nt): T. Országgyűlés! Előttem szólott Pócza 'képviselőtársam rámutatott a . 15. § (3) bekezdésére, amely egy eddig ismeretlen joggyakorlatot akar bevezetni a magyar államéletbe. Azt, tudniillik, hogy rendelettel lehessen jogalapot teremteni olyan intézkedések számára, amelyekre vonatkozólag a, törvények egészen mást írnak elő. Ez az önmagának való teljes ellentmondás kiszámíthatatlan jogbizonytalanságot eredményez. Mert mire támaszkodjék egy szorgos és törekvő munkásember, (Felkiáltás a kommunistapárton: Két kezére, hogy ©1 ne essék! — Nagy zaj a szociáldemokratapárton.) aki fel akarja magát dolgozni, aki valamit létre akar hozni, aki az önök által annyit emlegetett és általunk is kívánatosnak tartott hároméves terv értelmében valamit építeni és létesíteni akar? (SAUER Győző (szd) gúnyosan: Még villát sem tud építeni!) Hiszen bármennyit fárad is magának vagy vállalatának érdekében, bármilyen szerződéskötéssel vagy akár telekkönyvileg is igyekszik biztosítani jogát, mindig ott lebeg feje felett a Damokles-kard, hogy bár a törvény minden alapot megad arra, hogy nyugodt lehessen, esetleg egyetlen rendelet ellenkező intézkedést fog érvényesíteni vele szemben. (ILKU Pál (kp): A kisember tudja, hogy őt nem fenvegeti veszély! — KELETI Péter István (dn): Ki az a kisember? — S'ZOMOLYAI Ágostonné (kp): 1944 előtt fenyegette a kisembert veszély, de nem most! Akkor nem fájt amikor summásnak ment el az ember! Akkor nem hozták elő a jogait!) Ehhez járul az államosítás határvonalának a százas létszámban való felállítása. T. Baloldal! (Élénk derültség.) Vájjon törekvésre 15*
