Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-65

^25 Az országgyűlés 65. ülése 1948, akar: ,a dolgozók munkájának jogos jutalmazását •A 9. §. (3) bekezdése abból az átfogó szemléletből indul kii, hogy a közeli rokonok követeiésót, különősen amikor azt az álammal szemben érvényesítik, nagyon nehéz felmérni, megállapítani, hogy az milyen értékű, milyen komoly és milyen alapos. Mégis az az érzésemi hogy éppen azért, mert a javasttot az érvényesítésbői kivont mindenkit, a felsoroltak házastársát, fel- vagy lemenő ágbeli rokonát, keletkezhettek, mint ahogy nyilván keletkeztek is olyan családi jogviszonyból származó követetések, amelyeket ez a 'törvényjavasltat \ éppen a (4) bekezdés gondolatából kiindulóan nem akart kivonni azok közül, amelyeket bizonyos határok között érvényesíteni enged. Arra gondolok, hogy például eigy öreg elaggott házastársról van szó, vagy arra, hogy fiatal gyerekekről van szó. Ne méltóztassanak félreérteni. (RUDAB László (kp): Dehogy értjük félre!) Ha az egész társadalom kommunizáiása következnék be, (RUDAS László (kp): Hát az mi?) akkor ezek mind lényegtelen rendelkezések volnának, mert hiszen akkor az. állami közösség vállalná mindazokat a kötelezettségeket, amelyek sfc létfenntartás, a fennmaradás szempontjából szükségesek. Minthogy azonban ez a törvényjavaslat nyilván csak átmeneti stádiuma a kommunistapárt vagy a Magyar Dolgozók Pártjának meggyőződéséből fakadó programjának, tekintettel az átmeneti időre, itt hívom fel \aa előadó úr éö ai törvényjavaslatot képviselő miniszter úr figyelmét _ arra, hogy én a (4) bekezdésbe, amely úgy is fenntartja az egész kérdést külön rendeleti jogalkotásra, — annak érdekében, hogy ez a rendeleti jogalkotás a humánumnak felelgessen meg — felvenném a szolgálati és megbízási viszony mellé a létfenntartást jelentő családi jogviszonyból eredő követelést. Nem értek én itt százezres, tízezres vagy húszezres igényeket, de értem azt a minimális igényt, amely annak a kisgyereknek tanításához, annak az öreg édesanyának az eltartásához szükséges fedezetre vonatkozik, ha másból arra fedezet nincs. Ezt a gondolatot ki lehet egészíteni a következő kettős gondolattal: az egyik az, hogy az öröklési jogviszonyból kifolyóan az örökös csak a hagyaték erejéig felel, a másik pedig az, hogy csak másodlagos legyen ez az államkötelezettség. De be kell vennünk a törvényjavasiaitba, hsai az a humánumot akarja kifejezésre juttatni, azt a gondolatot, hogy iá rendelet útján — amely a kormány részére a törvényjavaslatban úgyis fenn van tartva. — a családi jogviszonyból eredő követeléseknél azt a létfenntartást jelentő minimumot, amely ennek a törvényjavaslatnak legalább a humánumát adná meg, ezt biztosítsa; mondom, ezt a gondolatot ínég iktassuk be a törvény javaslatba. Arra kérem a miniszter urat és az előadó urat, hogy ezzel a módosítással tegye lehetővé a majdan _ kiadandó miniszteri rendelet, hogy a családi jogviszonyból eredő méltányos követelések is számbavétessenek. (Élénk helyeslés és taps az ellenzéken.) ELNÖK: Minthogy a szakaszhoz több felszólaló nincs, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. évi április hó 29-én, csütörtökön. 226 CSEJKEY ERNŐ (kg) előadó: T. Országgyűlés! A 9. §-hoz Barragi György képviselő úr módosító indítványt terjesztett be. A módosító indítvány szerint a 9. §. (1)^ bekezdésében az utolsó szavjak: »a jelen törvény -hatálybalépésével megszűnnek*' akként módosíttatnának, hogy: »peres úton nem érvényesíthetők«. Ez a szakasz vonatkozik a stabilizáció, tehát 1946 augusztusi l-e előtt keletkezett követeilésekre, amelyeknek általános megszűnését mondja ki ia tör vény javaslat. A törvényjavaslatot úgy ebben a részében, mint a következő szakaszában az egyesített bizottság már letárgyalta. A _ (3) bekezdésnél ugyanis azt a javaslatot terjesztette élő Parragi György képviselőtársam, hogy az utolsó sorban ezen szavak után: »A jelen törvény hatálybalépésével niegszűnjnek« — tudniillik a tulajdonos és a rokonok követelései — vétessék fel a következő szöveg: »csak akkor érvényesíthetők, ha a követelés ellenértéke a vállalat vagyonát gyarapítottam. Mindkét módosítást ugyanebben a szövegben az egyesített bizottság letárgyalta és elutasította. (KERESZTES Sándor (dn): Miért?) Mielőtt javaslatomat előterjeszteném. Gr óh képviselő úr jogi aggályaira kívánok válaI szólni. Előre kell bocsátanom, hogy magam is [ képzett jogász vagyok, jogi gyakorlatom is | van. ügyvéd is voltam. (SCIHFFER Pál (szd): Épp azért nem érti ő!) Ebben a minőségben azt kell mondanom, hogy Gróh képviselő úrnak a 9. yal kapcsolatos aggályai teljesen alaptalanok. (SCHIFFER Pál (szd): Jogilag is!) Ő gyakorlati példákat hozott fel, s ezekre fogok válaszolni. Azt mondja az 1- §"al kapcsolatban, amely az 1946 (augusztus' l-e előtt keletkezett követeléseknek megszűnését mondja ki, hogy ha egy gyárválllalat bér bevett egy teafületet 99 évre és azt államosították, ez a követelés megszűnt. Mint jogász erre azt mondom, hogy itt kétoldalú szerződésről, folyamatos szerződésről s nem pedig egyoldalú _ pénzbeli követelésről van szó. Amellett^ mint jogásznak azt is tudnia kell, hogy mindig keresnie kelj, a bíróságnak, amikor a törvényt alkalmazza, a törvénynek úgynevezett intencióját. Nem lehet vitás* hogy itt a törvénynek intenciója az, hogy a vállalattal szemben keletkezett fiktív követelések, vagy _ olyam követelések, amelyek az álilaíniosítási törvény kijátszását célozzák, ne legyenek érvényesíthetők. De azt nem lehet mondani, hogy valakinek a telkét venné el a törvény. Ami a másik példát illeti, hogy egy cementgyár, amely a kőbányából szerzi az anyagot, a márgát, a követ, stb.-t és azt beleöli a vállalat vagyonába, természetes, hogy beleöli. Ez azonban nem jelenti azt, hogy annak a kőnek, márgának természetben meg kell lennie, biaínem a bíróság vagy az állam minden esetben azt fogja vizsgálni, hogy az a vállalat tényleg szolgáltatott-e az áJJlamniakViagy azt fogja vizsgálni, hogy az a mérnök, kinek szakértlői véleményére hivatkozott a képviselő úr, tényleg adott-e ilyen véleményt, hogy a vállalat tényleg felhaeználta-e azt az anyagot, hogy az a kotró tényleg dolgozott-e ia vállalatnak, végzett-e ilyen munkát. Ha igen, akkor ez a követelés' fennáll ós megáll Ezek a Gróh képviselő úr aggályaira vonatkozó megjegyzéseim. Kérem, a t- Ország15