Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
303 Az országgyűlés 48. ülése 1948. kodni a hiányok pótlásáról és még akkor is, ha a gondviselés kedvezően irányítja azt a napsugarait és a csapadék hullását, számolnunk keill egy aránylag és viszonylag gyengébb terméssel, mert hiszen a teirmésered" meny a talajban lévő erő-tényezőkhöz igazodik. Itt keüil még felemlítenem azt, hogy a kivetés kulcsául még egy másik szempont is anielleitt szói hogy két kivetési kulcsot alkalmazzon >a< Közellátási Hivattál a folyó évi beszolgáltatásoknál, ez pedig- az új földhözjuttatottak helyzete. Nagyon jól ismerem ezt a magam esetéből és példájából, mert én magam is, bár régi kisgazda vagyok, úgy kezdtem újonnan, mint az ország sok vidékén iaz újonnan földhöz jutottak- Ha még ehhez hozzászámítom, hogy a mi vidékünkön is vannak újgazdák, akiknek saját állatjuk és felszerelésük nincsen, azonkívül azon a vidéken a hadszíntér annyira elpusztította az állatállományt a régi gazdáknál is, hogy náluk ugyanaz a helyzet, akkor indokolttá válik, — ha szaibad vakmerő kijelentéssel élnem — kötelező előírás a Közellátási • Hivatal számára, hogy a kataszteri tiszta jövedelmi alapon történő beszolgáltatás náll kétféle kulíts szerint számítsa ki a beszolgáltatandó mennyiséget. Természetes ugyanis, hogy a létalapot inkább ott kell meghagynunk az eliininlásnálahol a puszta létért kell küzdeni, akár az új> akár a régi gazdának. És ha ez a háború által súlyosan sújtott vidékeken bekövetkezik, akkor lehetőségeit adtunk arra, hogy gyökeret tudjanak verni az exisztenc'iálisan tönkrement régi és újgazdák is. Még valamiről beszélek, ha az idő engedi, a beszolgáltatással kapcsolatban: ez az árkérdés, (Közbeszólások a kisff°u?daj>árt soraiból: Ez a fontosabb!) miután ma már felvetődött a folyó évi mezőgazdasági terményáraik kérdése is. Azt hiszem, a masrvar Darasztsáíi", a maffvar termelő réteg nem követel illegális jövedelmet akkor, ha. azt kívánja, hogy a mezőgazdasági termények ára olyan szinten legyen meg-, szabva, 'amely biztosítja, emberhez méltó életi körülményeit, ruházkodását, lakásviszonyait, ha azt kívánja tehát, hogy munkája ellenértékét a szociális követelményeiknek megfelelően állapítsák meg. Bebizonyított tétel különben, hogy Magyarjorsizágon a, magyar parasztság száz akarata és száz igyekezete csak akkor tud győzedelmeskedni, csiak akkor tud mindéin magyar fogyasztó számára, a városok számára, a bányák számára és minden dolgozó számára megfelelő mennyiségű és minőségű terményt produkálni és előállítani a földből, lka annak ellenértékét oiyiatn mértékben kapja meg. amely méltó a végzett munkához. Ezt mindennél világosabjfoan bizonyltja az a tény, hogy a múltban főként a nagyibirtok termelési ágához tartozó cukorrépaterrnelést a háború után a kisüzemek, ,a törpebirtokok vették át, és az ő niunkájuk eredményezte, hogy ma Magyarországon nemcsak a csecsemők, nemcsak a terhes a nyák és nemcsak a szülő nők, hanem ennek a hazának minden polgára, minden dolgozója, ha sok hiány van is, legalább édesen eheti meg süteményét Remélem, hogy ezt a beszolgáltatással kapcsolatos kívánságot a földmívelésügvi miniszr ter úr, de a Közellátási Hivata] is honorálni évi február hó 18-án, szerdán. 304 fogja látszólag elsősorban a parasztság érdekében, de valójában az összes magyar dolgozók*. érdekében, és akkor a magyar dolgozók" aszitaláa nemcsak a kávé, a tej, a sütemény vagy más lesz édesi hanem fehér lesz a kenyerük is.- mert ehhez nem kell más, csak méltányos bér és igazságos elbánás. (Taps a kisgazdapárton.) ELNÖK: Az interpellációt az országgyűlés kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Gosztonyi János képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz, a Rábaszabálvozó Társulat működése tár L • gyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét" felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »Van-e t tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a' földmívelésügyi minisztérium Rábakecskéd, Kenyéri és Pápóc vasmegyei községeknek azon kérését, melyben a Rábaszjaibályozó Társaság által kivetett Rába-ártéri járulék 5/12 részre való csökkentését kérte, elutasította? Kérdem, milyen szempontok vezették u •minisztériumot a kérdés elbírálásánál 1 ? Van-e tudomása a miniszter úrnak a Rábaszabályozó Társulat működéséről és történtekre már intézkedések a visszásságok megszüntet ésérel« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a sizó. G0SZT0NYI JÁNOS (pp): T. Országgyűlés! Olyan ügyet alkarok az országgyűlés élé hozni, amely nem elszigetelt jelenség, és szinte kivétel nélkül érinti Magyarország minden olyan falujának és városának földmíves lakosságát, amely történetesen folyók mellett fekszik és valamelyik vizszabályzó társulat hatáskörébe tartozik. . Jelen felszólalásom konkrét oka mégis az, hogy Rábakeeskéd, Kenyéri és Pápóc vasmegyei községek elöljárósága még a műit év szeptemberében kérvénnyel fordult a földmívelésügyi minisztériumhoz, amelyben azt kérte, ~ hogy a Rábaszabályozó Társulat által 1946-ra kivetett Rába ártéri járulékot öttizenketted rószre .csökkentse . a miniszter 1 um. A helyzet ugyanis az volt, hogy a Rábar szabályozó Társulat az 1946 os ártéri díjat is 1947 nyarán vetette ki ennek \i három községnek a lakosságára, ami azt jelenti, hogy egy évben két esztendőnek illetékét kellett megfizetnie az ottani parasztságnak. A három község-kérésének legfontosabb és legelső indokolása az volt, hogy a Rábaszabályzó Társulat 1946-ra is ugyanakkora ártéri járulékot vetett ki, mint 1947-re, amikor 1946-ban köztudomásúlag augusztus 1-én volt a stabilizáció, tehát igazságtalan' dolog, hogy csupán az ártéri járulékokat fizesse meg teljes egészében e három község lakossága, holott adópengőben úgyis megfizette az arra az időre eső részt. Az összes többi adókat, iaz állami adókat, a házadót', a kereseti adót, a jövedelmi adót, a társulati adót, a 'közmunkaváltságot és egyebekét kormányrendelettel öt tizenketted részre csökkentették az 1946 os évre visszamenőleg. Nyilvánvaló doloe 1 tehát hoe'v igazságtalan eliá^^'-'kkor a Rábaszabályozó Társulatnak az a, kérése, mely szerint 1946-ra is teljes összeget követel. Ezenkívül azomban indokolásul felhozta még a három,község elöljárósága azt is. hogy annak ellenére, hogy a Rábaszabályozó Társulat évenként több tízezer forintot kap azoktól a községektől- azoknak a községeknek földmívélő lakosságától, amelyek a Rába-folyó
