Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

303 Az országgyűlés 48. ülése 1948. kodni a hiányok pótlásáról és még akkor is, ha a gondviselés kedvezően irányítja azt a napsugarait és a csapadék hullását, számol­nunk keill egy aránylag és viszonylag gyen­gébb terméssel, mert hiszen a teirmésered" meny a talajban lévő erő-tényezőkhöz igazodik. Itt keüil még felemlítenem azt, hogy a ki­vetés kulcsául még egy másik szempont is anielleitt szói hogy két kivetési kulcsot alkal­mazzon >a< Közellátási Hivattál a folyó évi be­szolgáltatásoknál, ez pedig- az új földhözjutta­tottak helyzete. Nagyon jól ismerem ezt a magam esetéből és példájából, mert én magam is, bár régi kisgazda vagyok, úgy kezdtem újonnan, mint az ország sok vidékén iaz újon­nan földhöz jutottak- Ha még ehhez hozzászá­mítom, hogy a mi vidékünkön is vannak új­gazdák, akiknek saját állatjuk és felszerelésük nincsen, azonkívül azon a vidéken a hadszíntér annyira elpusztította az állatállományt a régi gazdáknál is, hogy náluk ugyanaz a helyzet, akkor indokolttá válik, — ha szaibad vakmerő kijelentéssel élnem — kötelező előírás a Köz­ellátási • Hivatal számára, hogy a kataszteri tiszta jövedelmi alapon történő beszolgál­tatás náll kétféle kulíts szerint számítsa ki a be­szolgáltatandó mennyiséget. Természetes ugyanis, hogy a létalapot in­kább ott kell meghagynunk az eliininlásnál­ahol a puszta létért kell küzdeni, akár az új> akár a régi gazdának. És ha ez a háború által súlyosan sújtott vidékeken bekövetkezik, akkor lehetőségeit adtunk arra, hogy gyökeret tud­janak verni az exisztenc'iálisan tönkrement régi és újgazdák is. Még valamiről beszélek, ha az idő en­gedi, a beszolgáltatással kapcsolatban: ez az árkérdés, (Közbeszólások a kisff°u?daj>árt sorai­ból: Ez a fontosabb!) miután ma már felvető­dött a folyó évi mezőgazdasági terményáraik kérdése is. Azt hiszem, a masrvar Darasztsáíi", a maffvar termelő réteg nem követel illegális jövedelmet akkor, ha. azt kívánja, hogy a mezőgazdasági termények ára olyan szinten legyen meg-, szabva, 'amely biztosítja, emberhez méltó életi körülményeit, ruházkodását, lakásviszonyait, ha azt kívánja tehát, hogy munkája ellenérté­két a szociális követelményeiknek megfelelően állapítsák meg. Bebizonyított tétel különben, hogy Magyarj­orsizágon a, magyar parasztság száz akarata és száz igyekezete csak akkor tud győzedelmes­kedni, csiak akkor tud mindéin magyar fo­gyasztó számára, a városok számára, a bányák számára és minden dolgozó számára megfelelő mennyiségű és minőségű terményt produkálni és előállítani a földből, lka annak ellenértékét oiyiatn mértékben kapja meg. amely méltó a végzett munkához. Ezt mindennél világosabj­foan bizonyltja az a tény, hogy a múltban fő­ként a nagyibirtok termelési ágához tartozó cukorrépaterrnelést a háború után a kisüze­mek, ,a törpebirtokok vették át, és az ő niunká­juk eredményezte, hogy ma Magyarországon nemcsak a csecsemők, nemcsak a terhes a nyák és nemcsak a szülő nők, hanem ennek a hazá­nak minden polgára, minden dolgozója, ha sok hiány van is, legalább édesen eheti meg süte­ményét Remélem, hogy ezt a beszolgáltatással kap­csolatos kívánságot a földmívelésügvi miniszr ter úr, de a Közellátási Hivata] is honorálni évi február hó 18-án, szerdán. 304 fogja látszólag elsősorban a parasztság érdeké­ben, de valójában az összes magyar dolgozók*. érdekében, és akkor a magyar dolgozók" aszitaláa nemcsak a kávé, a tej, a sütemény vagy más lesz édesi hanem fehér lesz a kenyerük is.- mert ehhez nem kell más, csak méltányos bér és igazságos elbánás. (Taps a kisgazdapárton.) ELNÖK: Az interpellációt az országgyűlés kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Gosztonyi János képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úr­hoz, a Rábaszabálvozó Társulat működése tár L • gyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét" felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »Van-e t tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a' földmívelésügyi minisztérium Rába­kecskéd, Kenyéri és Pápóc vasmegyei közsé­geknek azon kérését, melyben a Rábaszjaibá­lyozó Társaság által kivetett Rába-ártéri járu­lék 5/12 részre való csökkentését kérte, eluta­sította? Kérdem, milyen szempontok vezették u •minisztériumot a kérdés elbírálásánál 1 ? Van-e tudomása a miniszter úrnak a Rá­baszabályozó Társulat működéséről és történ­tekre már intézkedések a visszásságok megszün­tet ésérel« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a sizó. G0SZT0NYI JÁNOS (pp): T. Országgyű­lés! Olyan ügyet alkarok az országgyűlés élé hozni, amely nem elszigetelt jelenség, és szinte kivétel nélkül érinti Magyarország minden olyan falujának és városának földmíves lakos­ságát, amely történetesen folyók mellett fek­szik és valamelyik vizszabályzó társulat hatás­körébe tartozik. . Jelen felszólalásom konkrét oka mégis az, hogy Rábakeeskéd, Kenyéri és Pápóc vasme­gyei községek elöljárósága még a műit év szeptemberében kérvénnyel fordult a földmí­velésügyi minisztériumhoz, amelyben azt kérte, ~ hogy a Rábaszabályozó Társulat által 1946-ra kivetett Rába ártéri járulékot öttizenketted rószre .csökkentse . a miniszter 1 um. A helyzet ugyanis az volt, hogy a Rábar szabályozó Társulat az 1946 os ártéri díjat is 1947 nyarán vetette ki ennek \i három község­nek a lakosságára, ami azt jelenti, hogy egy évben két esztendőnek illetékét kellett meg­fizetnie az ottani parasztságnak. A három köz­ség-kérésének legfontosabb és legelső indoko­lása az volt, hogy a Rábaszabályzó Társulat 1946-ra is ugyanakkora ártéri járulékot vetett ki, mint 1947-re, amikor 1946-ban köztudomású­lag augusztus 1-én volt a stabilizáció, tehát igazságtalan' dolog, hogy csupán az ártéri já­rulékokat fizesse meg teljes egészében e három község lakossága, holott adópengőben úgyis megfizette az arra az időre eső részt. Az összes többi adókat, iaz állami adókat, a házadót', a kereseti adót, a jövedelmi adót, a társulati adót, a 'közmunkaváltságot és egyebekét kor­mányrendelettel öt tizenketted részre csökken­tették az 1946 os évre visszamenőleg. Nyilván­való doloe 1 tehát hoe'v igazságtalan eliá^^'-'k­kor a Rábaszabályozó Társulatnak az a, kérése, mely szerint 1946-ra is teljes összeget követel. Ezenkívül azomban indokolásul felhozta még a három,község elöljárósága azt is. hogy annak ellenére, hogy a Rábaszabályozó Társu­lat évenként több tízezer forintot kap azok­tól a községektől- azoknak a községeknek föld­mívélő lakosságától, amelyek a Rába-folyó

Next

/
Oldalképek
Tartalom