Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

185 Az országgyűlés 47. illése 1948, tartásuk 'egyik okát abban látom, hogy vidéki körorvosainknak a legtöbb esetben emberteLe­nül nehéz körülmények között, alacsony fizeté­sért kell végezniök munkájukat. A népjóléti kormányzatnak minden eszközzel oda kell ihat­nia, hogy fiatal orvosnemiizedékünk kedvvel és ambícióval menjen ki a magyar falvaik népe közé. A hároméves tervben komoly, de még mindig nem elégséges összeg van előirányozva vidéki orvoslakások építésére. Az általános egészségvédelem rovatánál megemlítem a szülészkerületekre ós bába­ügyekre szánt összeg elégtelenségét. A háború következtében meglazult erkölcsi állapotok hazánkban az élveszületések számát eddig soha­sem tapasztalt alacsony mértékre szállították le. Kétes múltú magánbábák, lelkiismeretlen,, megtévedt orvosok garázdálkodnak ezen a téren. A születóskerületek hatékonyabb támo­gatásával az ellenőrzést meg lehetne szigorí­tani. Még áldozatok árán is el kell hárítani az egészséges, természeteis népszaporodásunkat fenyegető veszedelmet. Az Országos Közegészségügyi Intézet vi­déki állomásai nagy nehézségekkel küzdve mű­ködnek, nem állnak rendelkezésükre elegendő számban például vérvizsgálathoz szükséges tar­tályok, ós ezért a házasság előtti orvosi vizs" gálát — amelyre pedig a nemzet egészségének érdekében igen nagy súlyt kell helyeznünk — késedelmes. Az ivóvízkérdés az egyik legsúlyosabb elin­tézetlen közegészségügyi problémánk. Se szeri, se száma azoknak ,a falusi kutaknak, amelyek szennyezett, sokszor fertőzött vizet szolgáltat­nak. A háborús károk ezen a téren igen súlyo­sak. A rossz ivóvíz miatt a golyvabetegség már-már egész vidékek egyik legsúlyosabb népbetegségéivé vált. (ügy van! Ugy van!) Pél­dául Somogyban csak a Dráva mentén több mint tízezer ember szenved golyvában. Amint a hároméves tervből kitűnik, a miniszter úr nagyobb összeget irányzott elő az ivóvízkérdés megoldására, de még az az összeg sem. lesz ele­gendő ahhoz, hogy ezt a súlyos kérdést meg­nyugtatóan rendezzük. Az volna a tisztelettel­jes tanácsom aj.népjóléti miniszter úrnak, kez­deményezzen propagandát olyan értelemben, hogy a centenárium esztendejében minden falu­ban fúrjanak! legalább egy kutat, és ezeket a kutakat nevezzék el Kossuthról, Petőfiről vagy a 48-as idők többi szabadsághőséről. (BARAN­KOVICS István (dn): Nagyon okos!) Általában" egészségvédelmi szolgálatunk korszerű reformra, szorul. Az egészség védelmi körök, amelyeknek fenntartása a törvényható­ságokat terheli, mai formájúikban már nem felékieik meg a ^demokratikus egészségvédelmi követelményeknek. Legtöbb törvényhatóság különben is államsegélyes. Itt-ott csurran ­cseppen az önkormányzatok költségvetéséből a zöldkeresztes szolgálatnak, de még ma is ott tartunk, hogy védőnőknek táncmulatságokat kell rendezniök, hogy azok bévé teleinek segít­ségével inagynehezen folytatni tudják min­denki által megbecsült és # nagyra értékelt munkájukat- Itt van az ideje, hogy ezeket az egészLiógvédelmi intézményeket aJílamosíítsuk. Nagy hiány, mutatkozik védlőüiőkben is. Felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy kívánatos lenn© minden járási egészség­védelmi klötepoint mellé fogászati rendelőkéit beállítani. Ez azonban anyagiak hiányában egy előre alig foganatosítható. Átmeneti meg­oldásként el kell indítani a vándoirfogászatot, amely elsősorban a hadifoglyok, (17.00) hadi­évi február hó 17-én, kedjden. 186 rokkantak, terhes anyák, valamint a szegé­nyebb néprétegek fogkezeiését látná el. Örven­detes jelenség a iiépélelmezési tanfolyamok rendszeresítése, amelyek igen nagy népszerű­ségre tettek szert a falu népe előtt. Ezeknek az értékes tanfolyamoknak a szaporítása igén üdvös lenne, mert hasznos felvilágosító mun­kát* végeznek. Rá kell mutatnom az egészségügyi propa­ganda nagy fontosságára. Egészségügyi pro­pagandánk szerteágazó és nem egységes. Az OT1, a népjóléti minisztérium, az Országos Közegészségügyi Intézet, az iparügyi minisz­térium és egyéb más intézmények a legkülön­bözőbb irányú egészségügyi propagandát fej tik ki. Racionálisabb lenne, ha az egészség­ügyi propagandát egyszerre végeznék, egysé : gesem az egész országra kiterjedően. A mentési ügy szorosan kapcsolódik a be­tegellátáshoz. A mentőegyesületek, különösen az önkéntes meintőegyesülíetek igen értékes ós hasznos munkát fejtettek ki- Az önkéntes mentőegyesületek helyzete azonban a háború következtében egyre nehezebbé vált ós az utóbbi időben meglehetősein drágán végezték a betegszállításokat. Sok esetben előfordult, hogy a szegényebb emberek a drága mentő­egyesületeiket nem .tudják igényble; venni. Ép­pen ezért indokolt az egész mentőügy államo­sítása. A szegények gyógyszerellátása igen nagy terhet ró a törvényhatóságokra. Vannak vár­megyék, ahol évenként 80—100.000 forintot for­dítanak erre a célra. A szegény emberek gyógyszerellátásában nem tartjuk megenged­hetőnek a krajcároskodást. Nagyon gyér ellátásban részesül az egész­ségügyi szakoktatás, pedig demokratikus ál­lamban igen nagy súlyt kell vetni a korszerű gyermekvédelemre:. A második világháború súlyos vérveszteségei is azt javallják, hogy különös gonddal kezeljük ezt a kérdést. A gyermekvédelmi címnél, különösem .szociális,' vagyis a szélesebb tömeget érdeklő vonatko­zásban meggondolásira int a nevelőszülőiknél kihelyezett gyermekek gondozási díjának szembeszökő alaesonysága/ Az indokolás sze­rint négyféle gondozási díj van, havi 36, 30, 25 és 20 forint. Ha a csoportokban előforduló gyakoriságot is figyelemhe vesszük, az. átla­gos gondozási díj 25—26 forintra tehető. Ezért az összegért különösen akikor, amikor á nevelő­szülő a gyermek részére ruházatot is szűkösen kaip % gyermekeket elhelyezni olyan megbízható családoknál, akik őket valóban szülői gondos­sággal és nem a kizsákmányolás szándékával nevelik, csak nehezen lehet. • Ugyanakkor, amikor a gondozási díj az elfogadható minimumon alul marad és ennek következtében 24—25.000 gyermek kap kevésbbé megbízható gondozást, illetőleg nevelést, ajig néhány száz gyermeket érintő, de egyébként bizonyos mértékig pedagógiai kísérletet indít meg a népjóléti miniszter úr Hajduhadházoio és a bevételt is figyelembe véve. több mint 555.000 forint költseggel, rendkívül feltűnően felemeli a társadalmi gyermekvédelmi rova­ton múlt évben előirányzott mintegy 730.000 forintot közel 5,420.000 forintra. Ha e két alcímen 4,500.000 forinttal keve­sebbet állítottak volna be, ós ezzel az összeg­gel a gondozási díjat emelték volna, a gyer­mekenkénti havi 25—26 forintos átlagot., a haVi átlagos gondozási díjat körülbelül 45 fo­rintra emelhették volna, Vájjon nem szociáli­sa bb-e 24—25.000 gyermeket egyszerire segíteni azzal, hogy nagyobb darab kenyeret juttatunk nekik, vagy esetleg jobb családi környezetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom