Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
129 Az országgyűlés 47. ülése 19Í8. terv tárgyalásánál, de hallottuk kint az egyes . képviselőknek á falvakban, a városokban elmondott beszédeiből is. Válaszolva a képviselő úrnak erre az aggályára,-meg kell mondanom, 'hogy ezek a beruházások éppen azért szükségesek,, feegy a magyar dolgozók életszínvonaiéÁ felemeljék, és maga a hároméves terv, a hároméves tervem belül előirányzott összegek és a költségvetésein belül előirányzott össze" gek természetesein gazdasági életünk talpraálaása mellett párhuzamosan jelentük a magyar dolgozók életszínvonalának felemelését is, T. Országgyűlés! Ha. vizsgáljuk a közlekedésügyi tárca munkáját, szólnunk kell a bá" roniéves terv keretében elvégzett [munkáról is, Itt mindenekelőtt meg kívánom említeni, hogy az Államvasutak a hároméves terv első évében előirányzott összegből megépítette mintegy 35 kiloánéaer hosszúságban a Tótkomlós és Békésisámson közti keskenynyomtáví^ vas-utat és megtörténik a tokod—almásfüziíői .vonal felépítményének átépítése is. A forgalom zavartakn lebonyolítása szempontjából rendkívül nagyjelentőségű, hogy sikerült módot találni a legfontosabb állomások vágány hálózatainak újjáépítésére. Ezeknek a . munkálatoknaik a költsége 27 millió forint. Szaporítják a vonatkísérő személyzet elhelyezésére szolgáló laktanyaépületeket;; néhány nagyobb állomáson .munkásiaktanyákat, valamiint több elpusztult állomási, felvételi épületet és vonalőrházat újjáépítettek. A hitel keretében elkészült már a szolnoki Tiszahíd, a szolnoki Zagyvahíd, ebből építették meg a tiszafüredi, kiskőrösi, szegedi, záhonyi és algyői hidakat, a mezőtúri Berettyóba dat, a kocsárdi Krasznahidat, a szobi Ipolyhidat és az Államvasutak hálózatának igen sok kis- és középhídját állították helyre, Í!. Országgyűlés! A hároméves terv keretén belül ugyancsak a közlekedésügyi minisztérium a forgalom; biztonsága szjeanponíjából 'rendkívül fontos távközlő és biztosító berendezé-. sek létesítését is elvégezte. így a budapesl— hegyeshalmi, a budapest—hatvani, a hatvan— miskolci és a budapesti—szajoli vonalon a biztosítóberendezéseket helyreállították. A budapest—ferencvárosi, a székesfehérvári és a debreceni állomáson újjáépítették az elektrodinamikus berendezéseket. / Megépült ezenkívül a közutak vonalán 93 bekötő' út, összesen 364 kilométer hosszúságban. Folytathatnám t. Országgyűlés, igen hosszú ideig azonak a munkáknak a felsorolását^' 'amelyeket a közlekedésügyi minisztérium a hároméves terv keretein belül elvégzett. T. Országgyűlés! A hároméves terv"~kere_ tében tehát ugyancsak nagy feladatot oldott, mieg a közlekedésügyi minisztérium és nagy feladat vár továbbra is megoldásra a minisztérium részéről. Ez annál is.inkább nagy je.. lentőségű és döntő horderejű kérdés, inert hiszen a hároméves tervben iparunk és mezőgazdáságunk továbbfejlődése megköveteli közlekedési hálózatunknak ezzel párhuzamos fejlődését, és gazdasági életünk távolabbi perspektívája megköveteli, hogy közlekedésünk területén necsak a háború előtti színvonalat érjük el, hanem azon túl a magyar népi demokrácia gazdiasági életének megfelelő modern közlekedést valósítsunk meg. * T. Országgyűlés! Vannak, akik a költségvetési tárgyalás folyamán csak az egyes tárOB8ZÁ.GGVÜLÉSI NAPLÓ ÍILévi február hó 17-én, kedden. » 13Ö . cákra előirányzott pénz mennyiségét, a számokat, tartják fontosnak. Kétségtelenül döntő kérdés, hogy az egyes tárcákra váró nagy feladatok: meigo'ldásiára mekkora •'összeg vehető igénybe. Be ezen túl én ugyancsak döntő kérdésnek tartom, hogy egy-egy tárcaminiszter Hogyan iparkodik ezt a pénzt a leggazdaságosabban felhasználni. Lehet ugyanolyan összeggel többet és jobbat termelni, de lehet kevesebbet es rosszabbat is. A közlekedésügyi minisztérium, illetve Gerő Ernő miniszter'úr az általam említett új munkamódszerekkel, szervezéssel, az eddigi nagyszerű eredményekkel utat mutatott a magyar demokrácia más gazdasági szektorainak is. A közlekedésügyi minisztérium, a közlekedésügy fizikai és szellemi dolgozói sok szép eredményt értek.el, de még mindig nagy és nehéz feladatok várnak megoldásra. Meg vagyok győződve arról, hogy a tárca Gerő • miniszter úr vezetésével (12.30) mindinkább több ; és szebb eredményt fog elérni h közlekedés újjáépítése és továbbfejlesztése tarén, s ezzel megteremti hazánk gazdasági életének egyik.legfontosabb alappillérét: a jó és modern közlekedést.A költségvetést mind a magam, mind pártom nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokon,) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt sízónokok közüli POLÁNYI ISTVÁN éegyző: Zeley István! ZELEY ISTVÁN (kg): T. Országgyűlés! A közelmúltban ünnepolte a magyar vasút fennállásának századik évfordulóját. Eseményekben gazdag százada volt ez nemcsak a •magyar vasútnak, hanem a:z egész közlekedésügyünknek is. Gazdasági, kulturális és szociális- viszonyainknak — bátran elmondhatjuk — fokmérői a közlekedés minél jobb, gyorsabb és olcsóbb eszközei. Ezek fejlődéséről pontos ada'•iáim nincsenek, így csak általánosságban be-' szedhetek róla. Közismert tény, hogy minél j sűrűbb vasúthálózata van egy államnak, annál hozzáférhetőbb annak minden mezőgazdasági, ipari és egyéb terméke. Az áruk egyenletes elosztása és a fogyasztókhoz juttatása jó közlekedési hálózatot és jó közlekedési eszközöket követel. Ettől függ az ország gazdasági ét étének helyes vérkeringése. Századeleji közlekedési eszközeinket ma már mosolyogni való muzeális tárgyaknak te' kintjük, pedig ezeknek technikai fejlődése révén, jutó ltunk el korunk legmodernebb szárazföldi, vizi és légi gépkolosszusaihoz. üe a közlekedés eszközei igen nagy szociális feladatot is teljesítenek és itt eísősor,ban a Magyar Államvaisútaík intézményéről kell megeniiékezneim. amely 76.488 alkalmazottján keresztül közel 300.000 embernek nyújt ke, nyeret- Az ellenzék részéről -előttem felszólaló mjajgasnak találta az államvasutak létszámát, itt azonban meg kell említenem, hogy az együk legnagyobb ' minisztériumnak. a Gerő miniszter úr vezetése alatt álló minisztériumnak két államtitkárai van, jóllehet a többinek négy vagy öt van. (Ugy van! U.qy van! a kormánypártokon.) De egyúttal tájékozatlanságnak: isi minősíthetem megállapítását, mert figyelembe kell venni, hogy a háború^ pusztítása következr tében a biztosítóberendezéseik, a váltóberemdiezésefc mind elpusztultak és így arra •» 'munkára, amelyet a háború előtt egy ember végzett, most sokszor 8—10 embert kell odaállítani. Azok a világrengető események, amay
