Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
119 Az országgyűlés 47. ülése 1948. évi február hó 17 7 én, kedden. 120 m, hogy .a teherforgalom, znég pedág az átmenő teíherforgaílom nagyot emelkedett és emelkedik a költségvetési évben, annak következtében, hogy ;a baráti északi és déli szomszédaink te? herforigalmia most rajtunk keresztül bonyolódik le. ' A közlekedésügyi tárca tanulmányozásánál ^ széniembe ötlött a személyzeti létszámemelkedés, a nyugeliátottak. létszámának emelkedése m a nyugellátásra fordítandó összeg nagyarányú növekedése. (GYÓCSI Jenő (kp) előddé: Rámutattam, hogy miért történt ez. Ez egv látszólagos emelkedés!) Bizonyos vonatkozásiban látszólagos. Igen. -majd lesaefc bátor kitérni rá. Ossízeállítottam, hogy a személyzeti emelkedés a minisztériumnál 58 fő, a postánál 912 fő. a ya&utnál pedig 43-000 fő. Kissé szembeötlőnek találtam! azt is, hogy az emelkedés inkább a magasabb kategóriáknál van meg. Igaz ugyan, hogy — ismétlem — meggyőző indoka ennek az emelkedésnek; az is, amire az előadó úr hivatkozott, hogy például a vasútnál az úgynevezett állandó munkásokat státusba, kategóriába sorolták. Mégis meg kell azonban állapítanom, hogy ennek a létszámemelkedésnek egyik oka nyilván az, hogy a hálború következtében távollevők; továbbá az államháztartás egyensúlya érdekében elbocsátottak helyét talán túlságosan korán töltötték be, mert az indokolás is hivatkozik arra, hogy a betöltések után sokan visszatértek a hadifogságból, s voltak olyanok is. akiket az igazoló bizottság és a későbbi revízió visszahelyezett állásaikba és ez is oka a \ létszámemelkedésnek. Kétségtelen azonban —• és ez a legfontosabb — hogy a nyugeliátottak létszáma ennél a tárcánál ötezer fővel sízaporodik és ez kereken évi 57 millió forint többletet jelent, vagyis tíz év alatt 570 milliót, tehát jelentős összeget, mert hiszen emberi számítás szerint legalább tíz évig kell folyósítani a nyugelíátottak számára a nyugdíjukat. Emellett nem lehet egészen megjegyzés nélkül elmenni. Ezzel kapcsolatban az lenne a tiszteletteljes kérésem a miniszter úrhoz, hogy a jövőben a hasonló létszámemelkedést és főleg a nyugellátottak számának szaporítását a lehetőségekhez képest, amennyire 1 tőle függ, kerülje el..(GERŐ Ernő miniszter: Mit csináljunk velük, ha nyugdíjba kerülnek?) Az osztályokba sorolás is egy kissé meglepő. A minisztériumnál 15 fizetési osztály van, az állami postánál 30 állami postai rendszerű fizetési fokozat van, a vasútnál pedig ugyancsak 30 fokozat szerepeli. Túlságosan soknak tartom ezt a megkülönböztetést, Megállapítottam például azt,'hogy az állani vasúti rendszerű 30. fizetési fokozat 3. lakbérosztályába tartozó, vagyis a legkisebb dotációval rendelkező vasu : , tasraak az évi fizetése 2388 forint, vagyis havi 199 forint. Tudom, hogy nagyok a nehézségek és éppen az előző tárca költségvetésének tárgyalása során hallottam azt. hogy a kormány a jövőben mindent el fog követni olyan iránybán, hogy ezeket a fcis fizetéseket, amelyek egyelőre éppen csaik a s-zűkös megélhetést biztosítják, amint arra mód és lehetőség adódik, megfelelő módon emelni fogja. Éppen ezért .már most kérem a miniszter urat, hogy különösen tárcája körében ezeknek az igazá n apró fizetésű alkalmazottaknak a fizetését, amennyiben arra mód és alkalom adódik, emelni szíveskedjékEzek mellett a-z általános költségvetési észrevételek — mondjuk talán úgy: neheztelő észrevételek — mellett dicsérő észrevételként legyen szabad megállapítanom azt, — amire. Baráinikovics István képviselőtársam már szintén hivatkozott, — hogy a közlekedési tárca, a>zt lehet mondani, az egyetlen tárca az egész állami költségvetésben, amely a múlt évihez viszonyítva az általános kiadási előirányzatát 93 millióról 81 millióra csökkentette, pedig , a dotációjával mindenkor arányban álló eredményeket ert el. T. Országgyűlés! Hozzászólásom tárgyilagosságának bizonyítékául voltam bátor ragaszkodni ez utóbbi megállapítás megismétléséhez. Kétségtelen, hogy emellett az eredmény mellett nem lehet elmenni a legnagyobb elismerés nélkül és ezt a többi tárca költségvetésénél a jövőben ugyancsak elérendőnek tartom. , A. büdizsetáris kérdéseknek az előbbiek szerint történt érintése utíán közlekedéspolitikád kérdésekkel szeretnék röviden foglalkozni. A közlekedés jelentőségével ma már mindenki tisztában van. Amikor az ember a szárazföldi, a víz után már a levegőt is meghódította-s repülőgépek cirkálnak a fejünk felett, akkoir kétségtelen, hogy minden államnak egyik legfontosabb feladata a közlekedés fenntartása, biztosítása, sőt fejlesztése. A. közlekedés fejlesztése két szempontból igen fontos a s>ok közül. Az egyik szempont éppen az ilyen rendkívüli viszonyok közepette merül fel. mint amilyenek között most élünk, hogy ha valahol áruszűke következik be, akkor arról a helyről, aholl árubőség van, kellő időben odaterelje az árut; a másik szempont pedig, amely a.közlekedésügyi tárca támogatását minden tekintetben indokolja, az> hogy igen nagy munkaalkallmi jelentősége vara. Hiszen az előadó úr ismertetéséiből hallottuk, hogy milyen sok alkalmazott és azok családja él a közlekedési tárca költségvetéséből. A tárca történet ének felelevenítése érdekében szükségesnek tartom megemlíteni^ éppen most, a centenáris 1 esztendőben, — egyik képvisel őtársam a miniszterelnökségi tárca költségvetésévé! kapcsolatban már hivatkozott is rá, hogy éppen százéves a magyar minisztérium, — hogy a magyar közlekedés is körülbelül az elmúlt száz év alatt jutott el odáig, ameddig eljuthatott: a háború pusztításai lerongyolták, újból kellett helyreállítani. Hivatkozni szeretnék a centenáris évvel és a közlekedési tárcával kapcsolatban Széchenyi nevére, aki az Aldúna szabályozásával a vízifutat szabadította fel, és hivatkozni szer étinek Baross nevére is, aJki sokak megállapítása szerint a magyar közlekedésnek egyik elmúlt atyja. , • A közlekedésügyi tárca költségvetését közlekedéspolitikai szempontból es a költségvetés részleteinek sorrendjeiben szeretném követni,. az előadó úrral 1 jellentétbem. Ezért elsősorban a miniszteriális központi igazgatással Ikívánok néhány szóval foglalkozni. Már .kifejezésre juttattam, hogy a közlekedésügyi tárca miniszteriális költségvetése a kiadási tétélek leszorításával milyen hatalmas eredményt ért el. Örömmel Ikell megálüapítanoim, hogy a tárcában a címeik nem szűntek meg, ugyanazok a címek szeropelnek, így szerepel a iS zabadkiíkötő, a hajózás, a közforgalmi repülés, az államépítészet, stb. A központi igazgatás költségvetése teljesen kielégítő. Az áliliaméipftészet•tel és a közutak költségvetésével Ikapesolatban; azonban szeretnék néhány szót szólni. A közutak építésére — miként az előadó úrtól is hallottuk. — -az ezévi költségvetés 35 milliót irányoz, elő. (GERÖ Ernő miniszter: FenntarI tására!),Tetemes összeg ez ós a múlt érihez viszonyítva ugyanakkoir. amilkor a tárca költ"
