Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

111 Az országgyűlés 47. ülése 1948. híd telel tetési, valamint őszi és tavtaszi felszerelési munlkáiról. A hidakkal kapcsolatos másik munkafeladat a hídroncsok kiemelése. A ibudapesti és vidéki hidak kiemelése a folyó költségvetési évben 9,200.000 forint előirányzattal történt. A hídroncsok kiemelése a vízfolyás és hajózás biztosítása,, továbbá a jégtorlaszveszély — aimi eddig nem állott fenn, de fenn is állhatott volna — ós az árvízveszély megelőzése, valamint a hidak újjáépítése szempontjából fontos. A folyó költségvetési évben megindulnak a Lánchíd és az Erzsébethíd ronoskiemelő munkái és ezenkívül a Sziabadsághíd középső nyílásában fekvő és jégtorlaszveszélyt jelentő hídroncsok eltávolítása is. A Lánchíd roncsainak kiemelés© különösen az újjáépítés szempontjából szükséges, az Erzsébethíd roncsainak kiemelése pedig a jégtorlaszveszély (kiküszöbölése és áz értékes láncanyag megmentése érdekében fontos. "',.••• A vidéki hidak roncsai közül a szegedi híd roncsait a híd újjáépítése és a tiszai hajózás fokozottabb megindítása, a vásárosnaményi hídét pedig taz újjáépítés mellett a jégtorlaszveszély kiküszöbölése érdekében kell eltávolítani. Kiemelésre kerülnek még a záhonyi. _ a balsiai, a tiszapolgári, a duniaíöldvári és a bajai hídroncsok. Ezeken kívül különösebb károk megelőzése érdekében a vidéki t kisebb hidak roncsai is fokozatosan eltávolításra; kerül nek, elsősorban a Szamosban, a Sajóban, a Kábában és más kisebb folyókban lévő és nagyrészt törvényhatóságok tulajdonába tartozó hídroncsökbalk eltávolítása van teirvbevéve. A fenntartási munkák során meg kell még emlékeznem a várhegyi alagút helyzetérők a'mely tudvalevőleg az ostrom alatt teljesen tönkrement. Ezt az elmúlt évben sikerült anynyira helyreállítani, hogy a gyalogos- és kocsiforgiáikra* megindítható volt rajta- A folyó költségvetési évben az alagút fenntartásának céljaira 150.000 forint előirányzása történt; ebből a gyalogjárók és a koesipálya aszfaltburkolatát fogják helyreállítani, különös figyelemmel ia tfokozottaibb autóbusz^ és kocsiforgalomra, továbbá a megépülő Lánchídra. T. Országgyűlés! A hidak mellett fcözleke' désüriik fontos tényezője a közút is. A közutak a vasutaknak, a vízi utaknak s a légiutaknak szerves kiegészítő részét alkotják, ezért az úthálózat helyreállításának a megrongált vasúti hálózat s a mozdony- és kocsipark helyreállííásávaíl

1

, továbbá a többi közlekedési eszköz újjáépítésével párhuzaimosan kell haladnia. A közutak: nagy jelentőségót! fokozza az a körülmény,, hogy a közutak vezetnék el legközvetlenebbül a mezőgazdasági: termelő helyekhez, az ipar telepekhez és mindazokba a községekbe, amelyek vasúton vagy viziúton el nem érhetők. Nincs olyan mezőgazdasági és ipari termék, almely a termelőtől a fogyasztóig megtett útjában a közutat igénybe nem yenaé. A közutaknak most vázolt fontossága tette szükségessé taz állami közutak fenntartására az elmúlt költségvetési évben előirányzott 28,320.000 forintnak 35,740.000 forilntra történt felemelését A felemelt hitelkeret lehetőséget nyújt a háborús behatások következtében megrongált, végleges burkolattal ellátott összes állami kezelésben levő útjaink helyreállítására. Nagyobbmérvű munkálatok irányoztaitak elő a 3. számú budapest—miskolc—kassai álévi február hó 17-én, kedden. ^ 112 lami közútnak nagyon erősen megrongált füzesabonyi Szakaszán, a 6. számú budapest— eszéki közúton, a 8. számú Székesfehérvár— gráci állama közút Székesfehérvár—jáuosházi szakaszán, a 11. számú budapest—esztergomi közúton, a most állami kezelésibe vett 51. számú budapest—újvidéki állami közúton, a salgótarjárd szénmedenieéíbe vezető 21. számú közút hatvan—losonci szakaszán, a 65. számú dombóvár—nagykanizsai közúton, a 81i- számú Székesfehérvár—győri> a 82. számú győr—veszprémi, a 331. számú miskolc—debreceni, a 34. számú kiskuniélegyházar—orosházi és, a 46. számú szeged-maradi közutakon. A felsorolt és egyéb kisebb jelentőségű állami közutakon összesen 310 kilométer erősen megrongált! makadám útpályát fognak hengerelés útján helyreállítani, míg a többi makadám útszakaszt foltozó eljárással javítják ki. A költségvetés keretében törtónt gondoskodás az 51. számú budapestr-nujvidékii, a 61. számú dombóvár—nagykanizsai útvonal dlonr bévár—kaposvári szakaszának állami kezelésbe vételéről. Gerő Ernő miniszter úr a közúti közlekedés során nem feledkezett meg a legmostohább körülményék között élő útfenntartó személyzetről, az útőrökről sem. Az^ útőrök az időjárás viszontagságainak kitéve, esőbem sárban, télben, fagyban, hóviharban látják el útfenntartó szolgálatukat és ennek folytán ruházatuk erősen megrongálódik ós egészségük tönkremegy. Ezen káván Gerő miniszter úr az ő ismert szociális gondoskodásával segíteni azáltal, hogy az útőrök esőköpeny-, bakancs-és egyéb ruhaszükségletére elsőízíben biztosít hitelt a költségvetésiben. Változást jelent a multakkal szemben- az a körülmény, hogy a városi közúti- és kövezetvám-kártalanítás fejében az állami költségve tés előirányzatot nem tartalmaz. Ennek oka az & körülmény, hogy a vám-kártalanítás alapjául szolgáló különdíjakat, amelyek a vámengédlélyes köztestületek felfüggesztett vám.szedési jogának kárpótlásául szolgálnak, az egyes szállító vállalatok a tárcához fizetik be. A befolyó összegek beérkezésük arányában nyernek az érdekeltek között felosztást, aminek következtében az ügykezelés csökkenése révén az érdekelt köztestületek gyorsabban

1 és a bürokrácia lehető kikapcsolásával jutnak az őket megillető kártalanításhoz. Az állami hozzájárulásból fedezett yámkártalanítás fejeiben 2,400.000 forint nyer az állami költségvetésben előirányzást, amelv összeg ugyancsak a vámengedélyes köztestületek között kerül felosztásra. Meg kell említenem végül azt a körülményt is. hogy a törvényhatósági közúti alapok a folyó évben 4,200.000 forint összegben előirányzott állami támogatásban részesülnek, amely összeg a közületek támogatási alapjából nyer fedezetet ós a belügyi tárca költségvetésében kap költségvetési előirányzatot. T. Országgyűlés! Rátérek most a hajózás ismertetésére. Nagyrészt a vasúti forgalom tehermentesítése, másrészt a közvetlen tengeri forgalom fenntartása érdiekében közlekedési szempontból igen nagv szerepe van a hajózásnak. Az elmúlt év folyamán visszakapott, valamint az elsüllyedt egységek közül kiemelt hajók üzembe állításával sikerült a hajóforgalmat ,az 1938. évi teljesítőképesstéget megközielítő mértékben megindítani, úgyhogy a viziúton vátó szálMtásnál tekintetíbe jövő igényeket teljes mérték-