Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

1057 Az országgyűlés 56. ülése 1948. évi március hó í-én, hétfőn. 1058 nép ilyen rövid idő alatt mint szuverén és füg­getlen nemzet barátja es szövetségese 'lesz a haladó emberiség élén álló Szovjetuniónak, a dicső Jugoszláviának és a baráti Romániának­Ez a bárom szerződés, amelyet eddig* megkötöt­tünk, egyrészt hazánk függetlenségének és bélkéj érnek erős biztosítékát jelenti, másrészt azt jelenti, hogy mi magyarok három esztendővel ezelőtt még az irántunk jóindulatú aTemzetkötzli közvélemény előtt is a legjobb esetben a fasiz­mus szánandó áldozatai voltunk, ma pedig a demokrácia sikerei következtében a demofcrár cia és a béke frontjainak nemzetközileg is szá­mító tényezői közé tartozik a magyar nemzet­Tényezői lettünk annak az Imperialistákkal szembenálló béfcidfrotti'tinjak, amely napról-napra erősödik. Az elmúlt napokban szomszédunk, Cseh­szlovákiában nagy győzelmet aratott a demo­krácia a reakció felett- Mi nagy örömmel üdvö­zöljük, a győzelmes csehszlovák demokráciát és úgy érezzük, hogy a reakciósok veresége és az amerikai imperialistáklniaiki e)z az újabb kudarca a magyar demokrácia erősödése is- Ezen túl — a miniszterelnök úrral egyetértőéin — meg va" gyünk győződve arról- hogy.azzal a Csehszlová­kiával, ahol a reakciósok kiestek a hatalomból' másképpen fogunk tudni tárgyalni közös dol­gainkról. A csehszlovák válság alapjaiban újból hal­lottuk azt az ismerős legendát, hogy a kommu­nisták támadóiak Csehszlovákiában- Mi tavaly­ról saját tapasztalatunkból tudjuk, hogyan fest az ilyesmi a valóságban. Éppen az amerikai im­perialistáik, ügynökei voltak azok, akik Nagy Perencet kihívták Svájcba, hogy ott megbeszélr jék vele a magyar demokrácia megbuktatásá­nak, a koalíció felrobbantásának tervét, de pórul jártak, mert hadicselük visszafelé sült el­Most Csehszlovákiában lényegében ugyan­ezzel a, recepttel kísérleteitek az imperialisták­A csehszlovák választások előtt a kommunista­ellenséig leplébe takarózva, robbantották ki a válságot Csehszlovákiában, hogy ia választás előtt megkíséreljék kiszorítani a kormányból a kommunistákat és ezzel lefegyverezni a, cseh demokráciát a külföldi imperialista befolyással szemben, ahogyan ezt annakidején Franciaor­szágban tették. Az imperialisták tanácsária mondottak le a cseh reakcióiialk kormányban levő képviselői, hogy ezzel a kormányt szét­verjék. Del Csehszlovákiában is póruljártalk az imperialisták, mert gazda nélkül csináltak számvetést­Az amerikai^ imperialisták mostani cseh­szlovákiai vereségének és tavalyi magyaror­szági kudarcának oka ugyanaz: minden reak­ciós erőcsoportot számba vetlek a manő vérek­hez.. _ akárcsak nálunk tavaly Nagy Ferenctől Széligig, esiak egyet felejtettek ki a számítás­ból: tavaly a miagyar. most pedig a csehszloyák népet. Az amerikai imperialisták — úgy látszik. — nem 'tudják megérteni, hogy a népek, ame­lyek belekóstoltak a szabadságba, jobban ra­gaszkodnak szabadságukhoz és függetlenségük­höz, mint olyan levitézlett politikus okhoz, akik­nek a nemzet függetlensége, a dolgozó nép sza­badsága semmi, a dollár minden! A nép erőit lebeesülini büntetlenül nem lehet, mert egy fel­szabadult nép erői hatalmasak. Példa rá a ma­gyar nép erőfeszítése és eredménye. A magyar nép a dicsőséges 1848-as szabad­ságharc leverés© után. egy évszázad -tótét ©1­nyoimiá&a után visszanyerte szabadságát. Most oKszÁGGYüresi NAPLÓ ni. a szabadság birtokában rövid három év alatt, képes volt arra, hogy egy szilárd demokratikus népi^ rendszert építsen ki. amelyet semmiféle belső erő többé nem dönthet meg. A magyar nép rövid idő alatt lemosta a magyar névről azt a gyalázatot, amelyet az urak bűnei és áru­lása, a 25 éves Horthy-rendszer és a második világháború alatt hoztak rá. Mi ma szabadok vagyunk. Ismét felzárkóz­tunk az emberiség élén haladó nemzetekhez­Ezért ünnepeljük ma emelt fővel szabadság­harcunk százéves évfordulóját és úgy érezzük, hogy ez a nemzedék munkáját továbbfolytatva' mélitó leheit a száz év előtti nagy nemzedékhez. Munkával van fele a nemzet keze és bizalom­mail! a nemzet szíve, s úgy érezzük, munkánkat el is fogjuk végezni. A felhatalmazást a magam és pártom nevé­ben a kormánynak megadóan. (Hosszantartó lelkes taps a kormánypártokon.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Gyöngyösi Já­nos képviselő úr. mint a külügyi" bizottság élő­adója kíván jelentést tenni. GYÖNGYÖSI JÁNOS (kg) előadó: T. Or­szággyűlés ! Van szerencsém betérj eszteni & kül­ügyi bizottság jelentését a Moszkvában 1948. évi február hó 18. napján aláírt magyar-szov­jet 1 barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló törvény javaslat tárgyában. Kérem a jelentés kinyomtatását, szétosztását és napirendretüzé­,sé't. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelen­tést az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja. Napireaidretüzése iránt később fo­gok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet: 16.16—16.83 —Elnök: MOLNÁR IMRE) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az. ülést újból megnyitom.. Szólásra következnék P. Ábrahám Dezső képviselő úr, aki azonban elállt a szólás' jogától. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! CZÖVEK JENŐ jegyző: Gróh József! GRÓH JÓZSEF (nt): T. Országgyűlés! Az előttem szólott igen t. képviselő úr — nagyon sajnálom, hogy nem áll módomban őt itt köz­vetlenül szóval illetni — az egyház és az^ állam között viszony kérdésében valósággal értékes láncot nyújtott nekem, amelynek utolsó szemét nyitva hagyta. Ez az utolsó szem a szó legszoror sabb értelmében kínálja magát, hogy mondani­valóimat a láncának ebbe az üres szemébe füg­gesszem bele. A képviselő úr ugyanis azt mondotta, hogy egyrészről úgy találja, hogy az egyház- és az állam egymáshoz való viszonyát nem abban az elméleti relációban kell tárgyalni, mint ahogyan ezt az előttem sizólott Barankovics képviselő úr tette, hanem azt a gyakorlati életre kell épí­teni, és .fcülönösíkép kihangsúlyozta, hogy úgy találja, hogy a demokrácia és a katolikus egy­ház egymással tökéletesein összeférnek^ és_ nem merül fel annak szüksége, hogy e két intéz­ménynek az érdekei, működési körié egymás­sal összeütközésbe kerüljenek. Az előttem szólott Barankovics képviselő úr már említette per tangentem. a híres fran­cia katolikus politikusnak, Montalambertnefk a nevét. Én is utalok Moutalambert személyére. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom