Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

1043 Az országgyűlés 56. illése 1948. 3- az egyháznak általános iskolajogához ragaszkodunk. Hbgy olyan tekintélyre hivatkozzam, akit senki sem fog" megvádolni az egyház javára való elfogultsággal, Benant hivom fel tanuságtételre. aki szerint a

z egyház általános iíkolajogának megtagadása az állami mindenhatóságnak egyik szálláscsinálója, mert ahol a szülő nem biztosíthatja gyermeke számára a saját világnézetének megfelelő iskoláztatását, ott az állam előbb vagy utóbb a maga világnézetét fogja a gyermekekre ráerőszakolni. Renan erről a kérdésről 1858-ban III. Napóleon idején a következőket írta: »A liberális' párt, amikor felállította azt ara elvet. hogy kizárólag- az állam adhat oktatást és hogy egyik ember a másikkal a maga eszméjét szóbelileg nem közölheti, hacsak az állam alkalmazottjává nem válik, roppant eszközt adott a zsarnokság- kezébe, amely a legnagyobb veszélyeknek fogja kitenni az új társadalma t.« Amikor pedig e kérdés körül Franciaországban harc dúlt, a katolikusok viláeri vezetője, Montalembert így szólt: Abból. »hogy az államnak nincs vallása, még nem következikhogy megakadályozhassa polgárait abban, hogy nekik legyen- Állítson — mondja Montalembert — vallásnélküli iskolákat a francia nép tekintélyes része számára de hogy : azokba olyan szülők gyermekeit is betereljeakiknek a katolikus hit minden israzságnak végső forrása; ez bitorlás, amelyet méltán hasonlítottak Julianus apostata rendszeréhez a .•keletkező egyház elien«.' (Közbekiáttás a kommunistapárton: Fordítva is áll!) Ezért mondja, hogy' állíthat! íme. sem a szkeptikus Renan, sem a katolikus_ Montalembert nem vitatja és mi sem vitatjuk az állam általános iskola jogát, tehát nem

t akarjuk kisajátítani azt, ami az államot megilleti, hanem csak az állam iskolaiogának kizárólagosságát tagadjuk. Az államnak kötelessége is iskolákat állítani, de az állam a saját iskoláiban sem foszthatja meg a szülőket említett; természetjoguk gyakorlásától- Márpedig,_ ha az egyház iskolajogát valahol megtagadják^ ott gyakorlatilag csaknem mindig megfosztják a katolikus szülőket említett természetjoguk tényleges érvényesítésétől. Az az állam, amely a szülőknek ezt a természetjogát tiszteletben tartja, vagy maga is hozzájárul az egyházi iskolák fenntartásához azokból az adókból, amelyeket egyébként a keresztény szülőktől is beszed, vagy pedig a keresztény szülőket az általános iskolaadó fizetése alól mentesíti és az egyházi iskolák fenntartásához szükséges költségeket egyházi iskolaadó címén vagy maga szedi be vagy az egyház által szedeti be. Ahol viszont a keresztény szülő megfizeti ugyan az általános iskolaadót, de az állani nem járul hozzá az egyházi iskolák fenntartásához, hanem ezeket az iskolákat a híveknek még külön egyházi adóból kell fenntartaniok, ott ugyan az egyházi iskolák fenntartását az állam nem tilalmazza, tehát a% egyház általános iskolajogát ugyan elismeri, de a keresztény szülőknek természet joguk érvényesítését csak annak az igazság' talajt'megterhelésnek az árán teszi lehetővé, hogy^dupla iskolaadót fizettet velük. .,-. .Nincs tehát airról szó, t. Országgyűlés, mintha az állam, kegyet gyakorolna az 'egyházzal ,és a vanásos.állampolgárokkjai szemben- amikor anyagil-lg is hozzá járul., az egyházi iskolák femtotartásához- Ez az-államnak természetW fcöteévi március hó 1-én, hétfőn. 1044 lessége, amely keresztény állampolgárainak természetjogából következik- (GRÓH József (nt): Nálunk törvénybe is van iktatva!) Azokra a nyugati és tengerentúli államokra hivatkozás tehát, amelyekben az egyházi általános isikolajoga ugyan elismertetik, de az állani az iskolafenintartaiS terheit teljeséül az egyházra hárítja, rossz hivatkozás. Rossz hivatkozás azért, mert: 1. ez az állapot nyugaton és a tielngerent-úloin is az igazságosság és a termószíeltjoig követelményeibe ütközik; 2. rossz hivatko" zás, mert ennek az állapotnak jogszerűségét a katoliKusoik sem Amerikában, sem nyugtatón soha el nem ismerték, hanem...:megváltoztatása törekvésük állandó tárgya; 8- ez a hivatkozás nem veszi tekintetbe a törtétneli fejlődésnek kétségkívül nyomós és reális különbségeit; 4ügyet sem vett „arra a különbségre, amely- például az amerikai ós a magyar állampolgár teherviselési képessége között fennáll és,5. ez a hivatkozás a nyugati helyzetinek csupán a hibáit állítja előtérbe, de előnyeiről relndsaereseu hallgat. Például nem szokott említést tenni ráíró!, hogy Amerikában _ egész sor. katolikus egyeitteiin vatn, nálunk plédig egy sem- Bizonyára ••& nyugati és tangerentúli pétdák felmutatói sem gondolják) azt, hogy a nyugati példa alkalmas volna beininüntót katolikusokat e

igy olyan állapot :igazoltságáró;l meggyőzni, amit a aiyugati és tengerentúli katolikusok is természetjogellenjelstnek, igazságtalannak • és megjavítandónaikí tartanak. Végül a nyugati példák keld velőinek tegyen szabad figyelmükbe ajáuianom azit, hogy a fejlődés, ésp*edig épen a XX- század második évtizede óta lefolyt fejlődés gyakorlatilag nyugaton is az eredendő katolikus állásponthoz való közekldés jegyébetri folyik. Meg vagyok győződve arró<b hogy a nyugati példára való hivattkozás nem az egyház iskolajoga kétiségbevoinásának előfutárja aikar lenini, annál kevébbó mert a demokráciában mégis a nép szava kell legyen a döntő. • Ha piédig valaki a magyar nép véleménye felől erüeivlodnék, annak nem csupán 'a mindeniiájta egyházi iskolák iránt olyan hatalmasan megnőtt érdeklődést ajánlanám figyelmébe,, hanem aztt a fakultatív hitoktatás tervé" nek i'etvelté&e nyomán támadt elemi erejű népfelháborodást is, amely gyakorlata következményeibeai egy tiszta népszavazással ért feh beniimi alapos okom sincs kéuelkedhi abban, hogy a magyar Köztársaság kormánya az egyház ískoiajogát tiszteletben akarja tartani; viszont az ellen semmi néven ineyezendő 'észirevételünk . nincs ós nem is iielheití, hogy a magyar állam az egyház, iskolajogának sérelme nélkül az egyházi iskolákban is kielégítő módon gondoskodjék a tanítás és uieveies demokratikus szelle!méről. (LUKÁCS Sándor (kp): Milyen módon, milyen eszközzel?) Ez megegyezés tárgya, majd a tárgyalások tárgya! T- (Jrszággyüies! Az egyház és az állam kö" zött meginduló tárgyalások sikerének vámnak külső előfeltételei'is, amelyeiket legkevésbé égy politikus becsülhet le. E klilső előfeltóteüekiei csak a kölcsönös jóakarat és mérséklet teremtheti meg.- A tárgyalási készség őszinteségének „ és. a .megegyelzésre törekvő jószámdélkinák elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogy a tárgyalók egyike se forduljon a tárgyaiásiokjdeje • alatt..a, nyilvánosiság'hoz -sérelmeinek orvoslása céliából.. hiszen.a tárgyalások értelme éppen az. hogy az Ügyet zárt ajtók'mögött tisztázzák és