Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-56
995 Az országgyűlés 56. ülése 1948. évi március hó lén, hétfőn. 996 vérkeringéséit egésizségeseibíbé témáiét ia murűsar nélküliséget csökkentenék, a lakás- és szociális viszonyokat imagym értékben emelnék ós az így előmozdított munkával az állam "újabb adóbevételekhez jntlnia. \ .' Normális körülményeik között a házingatlan ána közeli áll az építkezési költségekhez, nálunk jelenleg a bizonytalanság és agyonadóztaltás következtében annak csak 10—22%-át éri el . A 15°/o-os vagyonátruházási illeték, helyesebben ingatlan forgalmi adó pedig egyenesen meggátolja a>z. űaigatlainforglafcaat. Tekintettél (arra, hogy a házingatlanok értéke rendkívül módion leszállott ós sok esetben az építkezesi költségeknek laliig 4%>-át éri el. az iüetékkivető hatóságok a bevall ott vételárat rendszerint nemi fogadják el alapul, hattiem a házadóalap hatszorosát veszik alapul, az ingatlanforgalmiadó sok esetben ínég a 20%-ot is meghaladja, A háztulajdonosok nagy része évtizedes ve; rejtékes munkával kuporgatott össze annyi pénzt, hogv egy házat; építhetett vagy vehetett(GERENCSÉR György (kp): A nagy palotákban llakókat védi?) Ezeknél a ház életbiztosítást 'jellentett öreg napjaikra. Ezeknek a túlméretezett házadó egyenesen létalapjuk elvételét jelenti, — Gerencsér képviselőtársam is nagyobb llakáshoz jut, ha szavaimat megszívleli. (GERENCSÉR György (kp): A luxuslakások is kuporgatások eredményei'?) Miután az elmondottakból kitűnően az adóztatás immár öncéllá vált s a kormány az •adóztatás és a költségvetés összeállítása során a helyes adópolitika alapfeltételeit nem vette figyelembe és mert &L adóztatás mérve az ország' lakosságának teherbirőképességét messze túlhaladja s az adózók életfeltételeit veszélyezteti. a pénzügyi tárca költségvetését a magam és pártom nevében részleteiben sem fogadom el. (Taps a népvárton. —< GERENCSÉR György (kp): Ezt már mások is elmondották, sokkal kevésbbé demagóg formában. — Ügy van! Ügy vem! Zaj a kommunisüipárton. — KOVATS László (dn): Szeressük eg3 T niást!) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül! CZÖVEK JENŐ jegyző: Papp István! ELNÖK: A képviselő úr nincs jelein, az országgyűlés a felszólalását törli. A címhez több szónok feliratkozva nincs, a vitát _ bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 6. címet elfogadni! (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felál&ni. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 6. címet elfogadta. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 7. címet felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a 7. cí. rnet.) ELNÖK: A címhez ki van feliratkozva! CZÖVEK JENŐ jegyző: Alvinczy Imre. ELNÖK: A képviselő úr nincs jelen, az országgyűlés a felszólalásált törli. A címhez több szónok nános feliratkozva. A vitát bezárom a taneskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Országgyűlést, méltóiztatnak-e a 7. címet elfogadni! (Igen.) Kimondom a haitiáirozatot. hogy az országgyűlés a 7. címet elfogadta. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 8. címet felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a 8. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa a 9. címeid) ELNÖK: Szólásra következik a 9. címhez feliratkozott szónokok közül! CZÖVEK JENŐ jegyző: Rónaszéki Lajos! RÓNASZÉKI LAJOS (dn): T. Országgyűlés! Amidőn a pénzügyi tárcának ehhez a címéhez hozzá akarok szólni, a magam részéről nem kívánóik ezzel kapcsolatban kritikát gyakorolni, hanem inkább csak szeretném idehozni az országgyűlés elé azokat az általános panaszokat, amelyek a szorosan e címhez tartozó páliinkafőzés körül fennforognak. Hangsúlyozom- nem akarok kritikát mondani a szeszegyedérusággal kapcsolatban, inkább egy szerény kéréssel fordulok a pénzügyi kormányzathoz, hogy az általam elmondandó panaszokat tegye mérlegelés tárgyává ési amennyiben lehetséges, orvosolja is azokat, T. Országgyűlés! Adorján József igen t, képviselőtáirsam a földmívelésügyi tárca vitája során megerősítette azt az értesülésemet, hogv 60.000 hektoliter bort hozunk be Magyarországra, részben szeszfőzós céljából, részben pedig a silányabb minőségű borok feljavítására. Tekintettel arra, hogy Magyarországom 1947-ben olyan minőségű termési volt, hogy azt aligha kell feljavítani, hiszen a 13 és 15 maiigán fokos borok nem ritkák, sőt gyakoriak, az a nézet alakult ki és valószínűnek is tartom, hogy ezt az egész mennyiséget párlattá fogják feldolgozni. Arról is értesültem, hogy többszáz vagon defeiktes kukorica, került szesizfőzósre. Ezzel kapcsolatban csak annyit kell megjegyeznem, hogy az a gaadia. — akár magáncég az, akár szövetkezet — akinél Magyarországon ma többszáz vagon tengeri defektessé válhatok, elromollhat, nyugodtan megérdemelné, hogymunkásbíróság elé áíiíttassók és ott a legszigorúbb büntetést kapja. Hiszen nagyon jól tudjuk azt, hogy a tengerinek 18—20%-ia zsírrá, hússá alaikul út és azt is nagyon jól tudjuk, hogy vannak munkás dolgozó családok, amelyek már évek ó J ía nem, láttak disznózsírt s kénytelenek azt más anyagokkal pótolni. De mindezen túlmenőéin meg kell .állapítania azt is, hogy Magyarország termése a múlt esztendőbein két niilílió hektoliter volt borban, amelynek 3% seprője körülbelül 60 000 hektoliter. A két millió hektoliter bor előállításához természetesen 2,600-000 métermázsa szőlőre vau szükség, amelyből kipróselés után körüllbelül 10%, tehát mintegy 260.000 métermázsa törköly marad meg', amely pálinkafőzés céljára, alkiaíb mias. A hegyközségi tan ácsokkal, a hegyközsér gekkel, de a termelőikkel folytatott besízélge és során is megállapítható, hogy ezeknek a nyersanyagoknak nagyrésze nem kerül pálinkafőzésre. Nem kerül pedig azért, mert ezeknek a kisembereknek nincs annyi pénzük, hogy a szeszadót előre befizethess élk. Amikor tehát külföldről hozunk be 24_mállió forint értíákű bort, akkor a kistermelők, akik valamikor (a pálinikafőzésiből egész évi kenyerüket meg tudták szerezni, cipőt, ruhát és egyebeket tudtialk venni a család részére, kénytelenek szemétre dobni ezt az igen értékes és páliinkiaifőzésre nagyon is alkalmas nyersanyagot.' Ezzel kiapesolatbain az az én szerény Jkérésem és javaslatom, hogy azt a szeszadórenidszert, amely most fennáll ;ai pálinkafőzdékkel és a szeszgyárakkal kapcsolatban, —- itt nem a
