Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

93 Az országgyűlés 46. ülése 1948. aki fasisztákat és feketézőket véd, ennek a nem­zetnek alávaló ellensége. (Ugy van! Ugy van! — Elénk taps a kommunisiapárton. — SZÉKELY Imre Kálmán. (dm): Nem védem őket! Mi az ár­tatlanokat védjük! — Egy hang a kommunista­pártról Majd az ügyvéd úr is gondolkozik ezek felett!) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 3. cí" met elfogadni! (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. {Meg­történik.) '. Többség- Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 3. címet elfogadta. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 4. cí­met felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző: (felolvassa a bélügyi tárca költségvetésének á. címét'.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez fel­iratkozott szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Csala László! CSALA LÁSZLÓ (.kp): T. Országgyűlés! Amikor a belügyi tárca, költségvetésének 4. cí­mét tárgyaljuk, beszélnem kell néhány olyan dologról, amellyel a cím szoros összefüggésben van és amelyet nem lehet szó nélkül hagyni! ak­kor, amikor a demokratikus állaimrendőrisógünk részére^ szükséges összegek megszavazásáról­van szó. Az általános vita során több ellenzéki kép­viselőtársaim erősen sokallotta azt az összeget, amelyet a belügyi kormányzat államrendőrsé­günk részére az 1947/48. évi költségvetésben előirányzott. Én "ezekkel a képviselőtársaimmal ellentétben — anélkül, hogy az összeg részletei­nek szükségességét és helyességét méltatnám — kijelentem, hogy az államrendőrség részére elő­irányzott főösszeget helyesnek és akkorának tartom, amekkorát állami költségvetésünk — ezen intézményünk rendkívüli fontosságát te­kintve — feltétlenül elbír. Akii a felszabaduláskor magára nézve köte­lezőnek ismerte el a Szózat utolsó mondatát és a felszabadító hadsereg elől nem menekült nyu­gatra, hanem itthonmaradt, az a saját szemé­vel láthatta demokratikus rendőrségünk szüle­tését,^ láthatta, milyen leküzdhetetlennek látszó akadályok és mostoha körülmények között, mi­lyen ember feletti akaraterővel szervezték meg akkor még széttagolt városi vagy községi ala­kulataikat és kezdték meg a pokoli zűrzavarban a rend helyreállítását, egyetlen fegyver és fel­szerelési tárgy nélkül. Aki látta a munkásból vagy parasztból lett rendőrt, aki hóban, fagyban, esőiben, sárban, sa­ját hitvány, elnyűtt rubjájábajni és bakancsában. a fasiszták által elrejtett és általa felkutatott fegyvérrel a kezében éjjel-nappal, sokszor pi­henő nélkül teljesített szolgálatot és aki látja a különbséget az 1945-ös és az 1948-as közbizton­só,g|L állapotok között, annak el kell ismernie, hogy államrendőrségümk a felszahadulás óta olyan hatalmas és jó munkát végzett, amilyenre a múltban még sohasem volt példa. Ettől a rendőrségtől egyetlen tárgyilagosan gondio"> kodó ember sem sajnálhatja a fizetésére, fel­szerelésének javítására és pótlására, továbbá a rendőrség oktatására és továbbképzésére elő­irányzott összejgiet. Ennek a rendőrségnek köszönhetjük, hogy ma Magyarországon teljes rend, nyugalom és csaknem százszázalékos élet- és vagyonbizton" ság van- Ez a rendőrség járt el kérlelhetetlen szögorral ós számolta fel lankadatlan buzga­lommal a közönséges, a gazdasági és a politikai évi február hó 16-án, hétfőn. 94 Jbűnözők frontját; ez a rendőrség hárította el magyar nép felől a polgárháborút, amely Nagy Fereneék összeesküvése nyomán fenyegette or­szágunkat és ez a rendőrség teszi ártataatlaniniá újabban sorozatosan a hároméves terv akadá­lyozóit, a szabotőröket. Demokratikus rendőrségünk védő hadse­rege a dolgozó népjből alakult, tehát a nép rend­őrsége, amelyre mindenkor és minden körülmé­nyek között számíthatunk. Államrendőrségünk ezidőszerint egyetlen * olyan intézményünk, amely már csaknem százszázalékban demokra­tizálódott, mégpedig nemcsak személyzeti, ha­nem szerkezeti téren is. Az államrendőrség létszáma származás te­kintetében a következőképpen oszlik smeg. A mű­ködő tanosztályok hallgatóinak95%-amunkás-,, parasztszármazású: az örsparancsnokképző tan­osztályból kikerült örsparancsnokok 83°/o-a munkás­, parasztszáírmazású; az őrszemélyzet nevelésével, irányításával és ellenőrzésével fog­lalkozó tisztek 70°/o-a munkás-, parasztszárma­zású; a vármegyei felügyeleti körzeti szemlélők 50%-a munkás-, parasztszármazású; a városi járási, budapesti kerületi, határ- és folyamren­dészeti kapitányságok vezetőinek 35%-a ^ mun­kás­, parasztszármazású; az első és második B-állománycsoportbeli tisztek 40%-a munkás-, p arás ztszárm azású. Az államrendőrségen — amint köztudo­mású — a múltban a legénység és ia tisztikar között áttörhetetleu válaszfal volt. Ma nyitva áll az út a legénység részére a tiszti rendfokozat felé, amennyiben az illető * rátermettségje, kép­zettsége és szaktudása folytán megfelelő ered­ményt tud felmutatni- Az 1948-as centenáriumi évben a legénységnek módja lesiz arra;, hogy megfelelő vizsgák letételével tiszti rangot ér­jen el. A legénység szaktudását különböző tanfolyamokon sajátítja el és az ezeken a tan­folyamokon nyert ismeretek birtokában fel­adatát kitűnően és megnyugtatóan látja el. A tisztek kiképzése eddig szintén tanfOtlya­mokon történt. Ez év február 3-án nyilt meg a rendőrakadémia, amely intézet első a maga nemében Európában. Feladata az Mlamrendőr­ség részére olyan tisztikart nevelni, amely min­den szempontból kifogástalan lesz. Az^ akadé­mia egyelőre egyéves, de ennek befejezése után már hároméves lesz. A most megindult évfo­lyamra 153 hallgatót- vettek fel. akik közül 151 új és 2 régi rendőr. Az akadémiára csak olyan hallgiatók vehetők fel, ^ akük előzőleg leg­alább egy évi próbarendőri szolgálatot teljesí­tettek. Az akadémiára most felvettek létszáma származásra nézve a következőképpen oszlik meg: földmunkás 60, munkás ési bányász 66, kispolgár 11, értelmiségi 9, honvéd fia 2, rendőr fia 5. Amint azt már az előbb említettem, állam­rendőrségünk nemcsak személyi vonatkozás­ban, hanem szerkezeti téren is demokratikus­A felszabadulás előtt a magyar királyi csen­dőrség a külterületen, a rendőrség pedig a bel­területen működött- A demokratikus rendőrség átvette a csendőrség feladatkörét is és így a felszabadulás óta az egész ország területén el­látja a közbiztonsági szolgálatot. Az államrendőrség szerkezeti alapintéz­ménye a rendőrörs, nemcsak azért, mert a szol­gálatot teljesítők összes létszámának 70%-a Örsi életet él, hanem azért is, mert a nagyközönség főleg az örsparancsnokon keresztül érintkezik elsősorban a rendőrséggel. A osendőrörsök lét­száma 750 volt; a hasonlóképp;en külterületen

Next

/
Oldalképek
Tartalom